1972 óta senki sem járt a Holdon

A képzelet világán is túl

Negyven évvel ezelőttig az ember a Földön járt és csak nézte a Holdat. 1969. július 20-án - keleti parti idő szerint este 10 óra 56 perckor - Neil Armstrong amerikai űrhajós a Holdra lépett. Több mint egymilliárd ember hallhatta élő adásban sugárzott, azóta híressé vált mondatát: „kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek”. A kezdetek azonban jóval messzebb nyúlnak.

A világűr fogalma, majd a rakétaelv 20. század eleji megszületése után nyílt meg az út a Föld elhagyásához. Az első folyékony hajtóanyagot használó rakétát 1926-ban Robert Goddard alkotta meg, míg az ő publikációi is felhasználva a Wernher von Braun vezette peenemündei kutatócsoport hozta létre az első, tömeggyártásban is előállítható hordozóeszközt, a V-2-es rakétát. A német kutatópotenciált a harcok befejezésével párhuzamosan amerikai és szovjet ügynökök vitték magukkal, és kezdtek hihetetlen iramú fegyverfejlesztésbe, amelyben a világűr kezdetben mint az ellenfél leggyorsabb elérését biztosító közeg játszott szerepet.



A space race során a kezdeti siker kétség kívül a szovjeteké volt: Eisenhower érdektelensége miatt ugyanis az amerikaiak jócskán lemaradtak a fegyverfejlesztésben, és a Vanguard-program nem vetekedhetett Koroljov és munkatársai tevékenységével. Ez jutott felszínre a szputnyik-sokkban is: az 1957. január 1. és 1958. június 30. közötti Nemzetközi Geofizikai Év során a szovjetek titokban előkészítették, majd fellőtték az első műholdat, majd alig egy hónappal később Lajka kutya is elindult a világűrbe.

A sokk után az Egyesült Államok minden erejét az űrtevékenység addig alábecsült területeire összpontosította, míg a Szovjetunió igyekezett megőrizni megszerzett előnyét. Washington 1958. október 1-jén állította fel az amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalt (NASA), az első amerikai műhold, az Explorer-1 fellövésére pedig 1958. február 1-jén került sor.


A Luna-9

A nagyhatalmak figyelme ezzel párhuzamosan a Naprendszer felé fordult, és elsőként a Hold elérésével próbálkoztak. A Szovjetunió 1959. január 2-án indította a Luna-1-et a Hold felé, amely – bár a felszínbe való becsapódásra szánták – 6000 km-rel repült el mellette – olvasható a Wikipedián. Ezt 1959. március 3-án az amerikai Pioneer-4 követte, majd a Luna-2, amely 1959. szeptemberi fellövése után sikeresen csapódott a Holdba, illetve a Luna-3, amely októberben a Hold túlsó oldalát fényképezte le.



A Holdat fizikailag elsőként a szovjetek érték el: 1966 február 3-án a Luna-9 sikeresen szállt le az égitesten: három napon keresztül közvetített képeket a Földre. Öt különböző, a Hold körül keringő és a Földre adatokat sugárzó szonda mellett a szovjeteknek 1966-ban még egy második sima (úgynevezett „lágy") leszállás is sikerült: a december 21-i indítás után a Luna-13 zökkenőmentesen érkezett meg, automatikusan talajmintát vett, és a vizsgálatok eredményeit rádión továbbította a Földre. Ugyanebben az évben egy amerikai szonda is leszállt a Holdon: a Surveyor-1 május 30-án érte el az égitestet.

1. A képzelet világán is túl
2. Ember az űrben
3. Egy történelmi jelentőségű beszélgetés
4. A hazatérés izgalma

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől