1972 óta senki sem járt a Holdon

2009. július 18. 12:41

A hidegháború során az 1960-as évek végére jutottak el a versengő nagyhatalmak a Hold meghódításáig: az Egyesült Államok minden erejével azon volt, hogy űrhajósai elsőként érjék el a Hold felszínét. Ez sikerült is: az Apollo-11 legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin 40 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án elsőként léptek a Holdra. Mire volt jó az egész Holdraszállás?


Az Apollo-11 kilövése

A képzelet világán is túl

Negyven évvel ezelőttig az ember a Földön járt és csak nézte a Holdat. 1969. július 20-án - keleti parti idő szerint este 10 óra 56 perckor - Neil Armstrong amerikai űrhajós a Holdra lépett. Több mint egymilliárd ember hallhatta élő adásban sugárzott, azóta híressé vált mondatát: „kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek”. A kezdetek azonban jóval messzebb nyúlnak.

A világűr fogalma, majd a rakétaelv 20. század eleji megszületése után nyílt meg az út a Föld elhagyásához. Az első folyékony hajtóanyagot használó rakétát 1926-ban Robert Goddard alkotta meg, míg az ő publikációi is felhasználva a Wernher von Braun vezette peenemündei kutatócsoport hozta létre az első, tömeggyártásban is előállítható hordozóeszközt, a V-2-es rakétát. A német kutatópotenciált a harcok befejezésével párhuzamosan amerikai és szovjet ügynökök vitték magukkal, és kezdtek hihetetlen iramú fegyverfejlesztésbe, amelyben a világűr kezdetben mint az ellenfél leggyorsabb elérését biztosító közeg játszott szerepet.



A space race során a kezdeti siker kétség kívül a szovjeteké volt: Eisenhower érdektelensége miatt ugyanis az amerikaiak jócskán lemaradtak a fegyverfejlesztésben, és a Vanguard-program nem vetekedhetett Koroljov és munkatársai tevékenységével. Ez jutott felszínre a szputnyik-sokkban is: az 1957. január 1. és 1958. június 30. közötti Nemzetközi Geofizikai Év során a szovjetek titokban előkészítették, majd fellőtték az első műholdat, majd alig egy hónappal később Lajka kutya is elindult a világűrbe.

A sokk után az Egyesült Államok minden erejét az űrtevékenység addig alábecsült területeire összpontosította, míg a Szovjetunió igyekezett megőrizni megszerzett előnyét. Washington 1958. október 1-jén állította fel az amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalt (NASA), az első amerikai műhold, az Explorer-1 fellövésére pedig 1958. február 1-jén került sor.


A Luna-9

A nagyhatalmak figyelme ezzel párhuzamosan a Naprendszer felé fordult, és elsőként a Hold elérésével próbálkoztak. A Szovjetunió 1959. január 2-án indította a Luna-1-et a Hold felé, amely – bár a felszínbe való becsapódásra szánták – 6000 km-rel repült el mellette – olvasható a Wikipedián. Ezt 1959. március 3-án az amerikai Pioneer-4 követte, majd a Luna-2, amely 1959. szeptemberi fellövése után sikeresen csapódott a Holdba, illetve a Luna-3, amely októberben a Hold túlsó oldalát fényképezte le.



A Holdat fizikailag elsőként a szovjetek érték el: 1966 február 3-án a Luna-9 sikeresen szállt le az égitesten: három napon keresztül közvetített képeket a Földre. Öt különböző, a Hold körül keringő és a Földre adatokat sugárzó szonda mellett a szovjeteknek 1966-ban még egy második sima (úgynevezett „lágy") leszállás is sikerült: a december 21-i indítás után a Luna-13 zökkenőmentesen érkezett meg, automatikusan talajmintát vett, és a vizsgálatok eredményeit rádión továbbította a Földre. Ugyanebben az évben egy amerikai szonda is leszállt a Holdon: a Surveyor-1 május 30-án érte el az égitestet.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma