Hétvégi várkalauz: Tamási

Múltjának megismeréséhez elsődlegesen a fennmaradt oklevelek sorait kell végigtanulmányozni. Az építmény alapjait valószínűleg a tatárjárás utáni nagy várépítkezések idején rakták le. A 14. század elején a Kőszegi nemzetség hatalmába került, aki az Árpád-ház kihalása utáni időszakban valóságos magántartományt alakítottak ki az általuk fegyverrel megszerzett területeken.



A trónharcokból győztesen kikerülő I. Károly csapatai előtt 1316-ban azonban meghódolt a Kőszegiek várnagya, Ozorai Sándor, aki adományul kapta meg az uralkodótól a várat. Mivel fiú leszármazott nélkül hunyt el, Tamási visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. 1339-től már a királyi hatalomnak időközben meghódolt Kőszegi János fiainak közös várbirtokát képezte. Egy 15. századi forrás szerint 21 jobbágyfalu és mezőváros tartozott hozzá, mintegy tizenhatezer hektáros uradalommal.

A következő évszázadban a török hódítás sötét viharfelhői gyülekeztek felette. A vesztes mohácsi csatában II. Lajos király seregének nagy részével együtt elesett. Az ország vezető nemessége a megválasztott két király párthíveként egymással vívott véres belháborút, miközben az oszmán harcosok egyre több erődítményre tűzték ki a félholdas lobogót. A korabeli krónikák szerint 1545-ben Simontornya és Ozora mellett Tamási vára is török kézre került. A fennmaradt zsoldlistákból tudjuk helyőrségének létszámát, így 1558-ban 98 fizetett zsoldos strázsált falain.



Miután a hódoltság határa északabbra tolódott, egyre kevesebb török állomásozott benne, viszont megnőtt a délszláv származású martalócok száma. A magyar végváriak gyakran portyáztak errefelé, melyről Mehemed budai pasa 1592-ben így panaszkodott: „Simontornya tartományban egy Tamási nevű palánk alá jöttenek, tüzes labdákkal akarták megégetni az gyaur vitézek. Három óráig ott víttanak, végül az lopó latrok futtanak az nádban, szaladtanak fekete orcával.”

Buda 1686-os bevétele után azonban a keresztény hadak foglalták vissza a dunántúli végházakat, és ennek során Tamási roskadozó erődítményébe is bevonultak a császári katonák. A váruradalom - legalábbis papíron - már 1622 óta az Esterházy família birtokát képezte, akik immár ténylegesen birtokba vehették. A katonai jelentőségét vesztett vár végső romlását az 1776-os bontás okozta, amikor falai anyagának felhasználásával jelentős mértékű építkezéseket végeztek a völgybeli településen.

Ekkor létesült az Esterházy-vadászkastély, a vendégfogadó, a pincehelyi plébániatemplom és más objektumok, így, ha napjainkban fölkapaszkodunk a meredek Várhegyre, már csak a sűrű fenyvessel benőtt földsáncokat szemlélhetjük meg, más nem utal a történelmi helyszínre.

Látogasson Tamásiba!

Tamási a Google térképeken

Civertan

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Nagy-Britannia

• Az Egyesült Királyság legnehezebb időszakában uralkodott VI. György
• Végigharcolta a 20. század nagy háborúit Adrian Carton de Wiart
• Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon
• Több ezer ember vesztét okozta a londoni szmogfelhő
• Margaret Thatcher az Egyesült Királyság élén
• Háromszáz évig álltak háborúban az észak-amerikai telepesek és az indiánok  
• Amerikában is hódított szellemességével Oscar Wilde 
• Zajos sikere volt a „csendes Beatle” George Harrisonnak
• Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma