Csoma József

2009. március 20. 18:15

Rásony, 1848. június. 27. – Budapest, 1917. március 1.

Régi nemesi családból származott, ősei Háromszékből származtak. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1865-68 között a sárospataki református jogakadémiára járt, ahol diplomát szerzett. 1879-ben nagyobb utazást tett Nubiában. Abaújdevecseri birtokán gazdálkodással foglalkozott, illetve tudományos kedvteléseinek élt.

Tudományos munkássága a régészet, a magyar családtörténet és a magyar heraldika kérdéskörére terjedt ki. Archeológiai tárgyú dolgozatait kezdetben néhány tárgy ismertetése jelentette, majd nagyobb tanulmányban hívta fel a figyelmet Abaúj megye őstörténetére. Listát állított össze az egyes lelőhelyeket, részletesen taglalta a bronzkori objektumokat. Feltárta a monaji halom hun-szkíta temetkezését, pontosan leírta az ott talált leleteket. A régészet után figyelme a régi sírkövek felé fordult. Barátjával, Csergheő Gézával sorra járták a templomokat. Tanulmányai az Archaeológiai Értesítő és Turul hasábjain láttak napvilágot. Az emlékeket nem régészeti, hanem heraldikai és geneaológiai szempontból vizsgálta. Jórészt a XV. századi sírkövek ismertetése révén számos problémára világított rá. A tanulmányok tudományos értéke abban rejlik, hogy a pecséttani vonatkozásokat is felhasználta.

A heraldikai dolgozatok három csoportba – nemzetségi címerek, középkori címerek, általános heraldikai kérdések – oszthatók. A legelső csoportra vonatkozó kutatási eredményeit az ezredéves kiállításon fel is használta, és az ott elhelyezett címerek révén új adatokra is szert tett. Felfigyelt az ismert nemzetségek és a nemzetségi címerek száma közötti nagy különbségre. A magyar nemzetségi czímerek című nagy munkája a Karácsonyi János nevével fémjelzett A magyar nemzetségek története című könyv befejező részében kapott helyet. A heraldikai munkát először Csergheő Géza írta meg, de mivel Karácsonyi csak tíz év múlva készült el opusával, az újabb heraldikai kutatások elavulttá tették Csergheő művét. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Csoma készítette el a vonatkozó részt.

Családtörténet terén is alapkutatásokat hajtott végre. Terjedelmes művet írt az Abaúj megyei nemesi családokról, ebben tetten érhető alapossága. A különböző forrásokat széleskörű kritika alá vetette, bemutatta a famíliák történetét, leszármazását, elágazásait, címereit. Ha kellett, akkor szembe szállt a hagyományokkal, kizárólag a történeti hűség vezérelte mondanivalóját. Részletesen tárgyalta az Aba nemzetség ágait. Más családtörténeti tanulmányokat is írt, ezekben a Kissevich-Horváth, a Szentléleky Giczey, a Felsőgechei Gechey, a Gáti (Tokaji) család múltjához szolgált értékes adalékokkal.

Tudományos kutatásait a szakma kellő mértékben értékelte. 1905-től a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1900. május 4-én választotta levelező tagjává. Nemzetiségi czimerek tanulmánya című székfoglaló előadása 1900. október 15-én hangzott el.

Fő művei: Őstörténelmi nyomok Abauj megyében. A Felsőmagyarországi Múzeum Évkönyve, 1890.; Alte Grabdenkmäler aus Ungarn. Szerzőtárs: Csergheő Géza. Bp., 1890.; Az olasz renaissance a magyar heraldikában. Bp., 1893.; Der Adel von Ungarn sammt den Nebenländern der St. Stephans-Krone. Szerzőtárs: Csergheő Géza. Nürnberg, 1894. reprint kiad. Neustadt an der Aisch, 1982.; Zsigmond király címerlevelei. Bp., 1896.; Abaúj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 1897., reprint kiad. szerk.: Csorba Csaba. Miskolc, 1992.; Nubiában. Útirajzok 1879-ből. Kassa, 1897.; Magyar nemzetségi címerek. Bp., 1904.; Abaúj- és Torna-vármegye történeti monográfiája. Szerzőtárs: Kemény Lajos. Kassa, 1912.; A magyar heraldika korszakai. Bp., 1913.

Róla szóló irodalom: Áldásy Antal: Csoma József levelező tag emlékezete. Bp., 1918. (Csoma József műveinek bibliográfiájával); Fejérpataky László: Csoma József emlékezete. Turul, 1918-21.; Gulyás János: Az emléktábla avatóbeszéde. Szülőföldünk, 1993.; Kubinyi András: Csoma József. kora és tudományos munkássága. Szülőföldünk, 1993.