Világörökségi listára kerülhetnek a higanybányák

2007. február 22. 13:15

Az országok együttműködnek annak érdekében, hogy higanybányáik felvételéről pozitívan döntsön az UNESCO Világörökségi Bizottsága.

Almadéno (Spanyolország), Idrija (Szlovénia), San Luis Potosi (Mexikó) és Huancavelica (Peru) higanykitermelő területei különleges technológiai, környezeti és szellemi örökség hordozói, ezért hamarosan a világörökség részévé válhatnak. Ez év januárjában ugyanis a spanyol és a szlovén fél együtt nyújtotta be pályázatát a Bizottságnak, amely majd 2008 nyarán hoz döntést az ügyben.

Az idrijai higanymező Szlovénia legnagyobb múltra visszatekintő bányászati területe. A spanyol Almadeno után ez volt Európa (és a világ) második legjelentősebb bányája csaknem fél évezredig, és a világ teljes higanytermelésének 13%-a innen származott. A bánya működése során különleges adottságaival tudományos kutatók és utazók ezreit csábította a térségbe.

A területen az elmúlt években a korábbi ipari termelés helyett folyamatosan az oktatásra és az idegenforgalomra helyezték a hangsúlyt, és az átállás eredményesnek tekinthető. A bánya eredeti funkciója 2011-től egyébként is véglegesen megszűnt volna, ugyanis különböző határozatok értelmében ettől kezdve - néhány ritka kivételtől eltekintve - tilos lesz a higany használata Szlovéniában. A bányabezárás ellenére tehát Idrija tovább él és virul, ráadásul megállapodás született egy, higannyal foglalkozó nemzetközi kutatóbázis és információs központ felállításáról is.

A területnek különösen jó esélye van a világörökség részévé válni, hiszen Szlovénia képviselőt delegálhat az UNESCO Végrehajtó Bizottságába, továbbá 2008-ban az ország az Európai Unió soros elnöki tisztjét is betölti. Spanyolország és Peru pedig 2009-ig tagja az UNESCO Világörökségi Bizottságának.

A pályázat elkészítésében a vezető szerep az idrijai önkormányzaté, ám természetesen segítséget nyújt a kandidáláshoz az UNESCO szlovéniai képviselete, valamint a gazdasági és a kulturális minisztérium is. A pályázónak amellett, hogy a bánya jelenlegi állapotának védelemre való jogosultságát kell megindokolnia, terveket kell benyújtania a jövőbeni beruházásokról és kutatásokról is. Ezeknek minden tekintetben meg kell felelniük az UNESCO magas szintű követelményeinek, így ha a bánya mégsem válna a világörökség részévé, akkor is egy fontos nemzeti örökség maradna, melynek területén a legszigorúbb nemzetközi szabályok lennének érvényben.

Péter Dániel - Terra Recognita Alapítvány

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma