12 évvel a kifosztása után újra megnyílt az Iraki Nemzeti Múzeum
2015. március 2. 12:04 MTI
Tizenkét évvel a kifosztása után újra megnyílt Bagdadban az Iraki Nemzeti Múzeum. Az amerikai inváziót követő káoszban, 2003-ban 15 ezer műkincset hordtak szét a fosztogatók, mára ezeknek körülbelül egyharmada lett meg. A felbecsülhetetlen kulturális emlékeket őrző múzeumot Haider al-Abádi miniszterelnök kérésére nyitották meg sürgősen, válaszul arra, hogy iszlám szélsőségesek pénteken a moszuli régészeti múzeum és Ninive kincseinek szándékos elpusztításáról tettek közzé videót.
Korábban
A szombati megnyitón a kormányfő hangoztatta, hogy a kulturális emlékek barbár moszuli megsemmisítése nem marad büntetlen, az elkövetőket "a végsőkig üldözi fogják az egész világ segítségével". A miniszterelnök azt mondta, hogy a szélsőségesek a kincsek egy részét megsemmisítik, másik részét pedig külföldre csempészik "árulók segítségével", és a csempészet sem marad megtorlatlan. A bagdadi múzeummal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az nemcsak az iraki kultúra emlékeinek, hanem az egész emberiség örökségének is tárháza. Az Iraki Nemzeti Múzeum a történelem előtti időktől az iszlám középkorig őriz emlékeket.
A múzeumot Núri al-Máliki volt miniszterelnök nyomására már 2009-ben megnyitották, de biztonsági problémák miatt az csak különleges alkalmakkor volt látogatható. A világ legbecsesebb régészeti leleteinek egy részét, köztük mezopotámiai emlékeket őrző gyűjtemény vasárnap óta állandó jelleggel nyitva tart. A Gertrude Bell brit orientalista által alapított múzeum végleges megnyitása a vontatottan haladó felújítás, valamint a szerte az országban újra és újra fellángoló erőszak miatt váratott magára eddig.
Az amerikai megszállást követő évek káosza és ingatag biztonsága miatt Irakban sok régészeti lelőhely vált fosztogatók áldozatává. A bűnözők véletlenszerűen végeztek ásatásokat, és régészeti leletek tízezreit hordták szét, jóvátehetetlen károkat okozva. Az Irak-szerte jegyzett 12 ezer régészeti lelőhelyről 2003 óta legalább 32 ezer tárgy került műkincsrablók kezébe, és felbecsülni sem lehet azt a kultúrtörténeti kárt, amely a 100 ezerre becsült feltáratlan lelőhelyen keletkezhetett. A moszuli műkincsrombolás a legnagyobb csapás, amely Irak kulturális örökségét érte a bagdadi nemzeti múzeum 2003-as kifosztása óta. Szakértők szerint a Moszulban kalapáccsal szétvert szobrok egy része eredeti, egy része másolat volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.













