Valóságos csodadrogként alkalmazták az európai nagyhatalmak a kokaint az I. világháborúban
2020. november 11. 19:59 Múlt-kor
Az újabb kutatások alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az első világháború harcterein fontos szereppel bírt a kokain. Hogyan figyeltek fel a drogra az európai hadseregek, és miként jutott el a frontvonalba?

Egy brit őrmester szuronygyakorlatot tart amerikai katonáknak a texasi Camp Dickben, 1917-ben vagy 1918-ban. A kokain mind az erőállóképesség, mind a harci kedv növelését szolgálta.
Korábban
Ősi recept
A kokacserje levele a világon az egyik legrégebb óta fogyasztott kábítószer. Dél-Amerika őslakosai már évezredek óta ismerik, mind rekreációs célból, mind fájdalomcsillapításra és egyéb orvosi célokra használják napjainkban is egyes közösségeik.
A spanyol konkvisztádorok elsőre nem hitték el, hogy egy növénynek ennyiféle felhasználása lehet, és az ördög művének tartották fogyasztását. Végül azonban, miután meggyőződtek hatásairól, a gyarmati hatalom tíz százalékos adó kivetése mellett engedélyezte termesztését és árusítását.
A 19. század elején az európai hatalmak is komolyabban elkezdték megfontolni a kokacserje használatát katonáik fizikai állóképességének és harci kedvének növelésére. Elsőként a Latin-Amerikában csak Guillermo Millerként ismert William Miller nevű angol tiszt figyelte meg katonai használatra való alkalmasságát: Peru függetlenségi háborúja (1811-1826) alatt a helyi hadsereg mellett harcolt, és látta, hogy a kokalevelek rágása elengedhetetlen módja volt annak, hogy a perui katonák erejét és terhelhetőségét növeljék.
Kokacserjét szedő bolíviaiak egy 19. század végi metszeten

Európában elsőként Paolo Mantegazza olasz neurológus és fiziológus készített a kokacserje leveleinek stimuláló hatásairól tanulmányt, erre azonban nemigen figyeltek fel. Sir Robert Christison skót toxikológus volt az, aki konkrét kísérletekkel is felkeltette a koka iránt az érdeklődést Európában.
1870-ben megvizsgálta a koka hatását a fáradtságra: két diákja 26 kilométert gyalogolva fárasztotta ki magát. Ezt követően 6-8 grammnyi kokalevél elfogyasztása után az éhség, szomjúság és fáradtság tünetei megszűntek, így további egy órán keresztül tudták folytatni a gyaloglást.
1875 májusában, nem sokkal 79. születésnapja előtt végül Christison saját magán is kipróbálta a növény hatásait. Rendkívül lelkes volt a koka fizikai fáradtságot csillapító lehetséges felhasználhatóságát illetően. Egy alkalommal feljegyezte, túlsúlyos fiával együtt „elfáradás nélkül” képesek voltak egy csaknem 1000 méter magas hegycsúcs meghódítására a Skót-felföldön.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

2. világháború
- Az utolsó szó jogán négy órán át beszélt elítélése előtt a később felakasztott Szálasi
- Amikor keresőfények világították be Los Angeles egét, és a légvédelem a semmire tüzelt
- Harminc év pereskedés után a cseh államé marad az elkobzott opočnói vadászkastély
- Számos merényletet túlélt Mussolini, akit még a kórházból is kibombáztak
- Megrendítő, soha célba nem ért levelek kerültek elő egy második világháborús hajóroncsból
- Új taktikával védekeztek a japánok Ivo Dzsimán, ami hatalmas vérfürdőt eredményezett
- Háza ablakából örökítette meg Niépce a világ első tartós fotóját 10:21
- Akasztott disznók, száműzött egerek – különleges állatperek a középkorból 08:26
- Nemcsak a magyar, hanem az osztrák sebesülteket is ápolta Kossuth Zsuzsa 1848-1849-ben 07:12
- Az ősi rivális városából, Barcelonából származott a Real Madrid alapítója tegnap
- Félénk félmosolytól a fogsorvillantásig: nagy nevetések a 20. század fényképein tegnap
- Hild Józsefnek köszönhetjük Budapest jellegzetes, belső udvaros bérházait tegnap
- Szekérrel a Holdra, „részegen” a csatatérre – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei tegnap
- Fiatalkorában sokat gúnyolódott a társain Michelangelo, be is törték az orrát tegnap