Újraindítják az ásatásokat a hettita királyok tavaszi rezidenciáján

Több mint két évtizedes szünet után, 2027-ben ismét megindulnak a régészeti feltárások a hettita uralkodók egykori tavaszi rezidenciáján, Sariszszasz ősi városában, számolt be a kutatási program újraindításáról az Anadolu török állami hírügynökség. A Közép-Anatóliában található, 3500 éves település a birodalom egyik legjelentősebb vallási és adminisztratív központjaként működött a bronzkor folyamán.

A Sivas tartomány Altınyayla körzetében, Başören falu határában fekvő Sariszszasz területén a tervek szerint jövőre folytatódik az érdemi régészeti munka. Yılmaz Şimşek helyi kormányzó és Aziz Erdoğan tartományi kulturális igazgató helyszíni bejárásán megerősítette, hogy az új kutatási fázist az Isztambuli Egyetem professzora, Metin fogja irányítani.

A területen 1993 és 2005 között a németországi Marburgi Egyetem kutatója, Andreas Müller-Karpe végzett kiterjedt ásatásokat. A török hatóságok a program újraindításától a kulturális örökség hatékonyabb védelmét és a régió turisztikai vonzerejének növekedését várják.

A korábbi ásatási szezonok során a nemzetközi kutatócsoport jelentős építészeti maradványokat hozott a felszínre a településen. A szakemberek egy 4600 négyzetméter alapterületű templomkomplexumot, kiterjedt palotamaradványokat és a várost védő masszív falakat azonosítottak. A feltárások során ötvenkét ékírásos agyagtábla is előkerült, amelyek megerősítették a város egykori közigazgatási és politikai jelentőségét. A leletanyag egyértelműen bizonyítja, hogy Sariszszasz nem csupán egy egyszerű provinciális település volt, hanem a hettita államigazgatás egyik kiemelt bázisa.

A romváros területén talált legértékesebb műtárgyak közé tartozik egy iker bikát ábrázoló rüton, amely jelenleg a Sivas Régészeti Múzeum kiállításán látható. Ez a folyadékok kitöltésére és áldozatbemutatásra használt rituális edény a hettita vallási szertartások elengedhetetlen kelléke volt. Egy szinte teljesen azonos kialakítású ikerszobrot korábban a birodalom fővárosában, Hattuszaszban is találtak a régészek, amelyet ma az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeuma őriz. A település környezetében a kutatók a Szuppitasszusz nevű tavat is megvizsgálták, amely egy 3500 éves, ma is látható vízmérnöki létesítmény, és a szakértők szerint a környéken további hasonló ókori medencék rejtőzhetnek.

Sariszszasz a Kr. e. 1500 és 1400 közötti időszakban élte fénykorát, amikor a birodalom uralkodói kiemelt vallási központként használták a várost. A hettita királyok a tavaszi hónapokban rendszeresen elhagyták Hattuszaszt, és ide utaztak, hogy részt vegyenek a viharistennek szentelt nagyszabású ceremóniákon. A kultikus központ Szamuha mellett Anatólia egyik legnagyobb hettita városaként működött a korszakban. Az uralkodói vizitek a vallási tiszteletadás mellett a politikai lojalitás fenntartását és a régió feletti ellenőrzés megerősítését is szolgálták.

A hettiták a késő bronzkor egyik legmeghatározóbb, indoeurópai nyelvet beszélő népességeként hoztak létre kiterjedt birodalmat Anatólia középső részén. Államuk a Kr. e. 2. évezred derekán a térség szuperhatalmává vált, amely sikerrel vette fel a versenyt az ókori Egyiptommal és a mezopotámiai államalakulatokkal. A birodalom ereje a rendkívül jól szervezett hadseregen, a fejlett diplomácián és az erődített városok sűrű hálózatán alapult. A hatalmi központ, Hattuszasz robusztus kőfalai és levéltárai egy magasan szervezett, bürokratikus adminisztráció működését tükrözik.

A hettita államszervezetben az uralkodó nemcsak politikai és katonai vezető, hanem a birodalom főpapja is volt. A panteon, amelyet az ezer istenség hazájaként is emlegettek, magába olvasztotta a meghódított területek helyi kultuszait, ezzel is elősegítve a birodalmi integrációt. A tavaszi vallási ünnepek, mint amilyeneket Sariszszaszban is tartottak, a mezőgazdasági év kezdetét és a termékenységet biztosító isteni jóindulat elnyerését célozták. A viharisten, aki a termékenységet hozó esők és a pusztító viharok ura volt, a hettita hitvilág legmagasabb rangú alakjaként közvetlenül legitimálta a királyi hatalmat az egész Anatóliai-félszigeten.