Újraalkotott Kolumbusz-szobrot emeltek a Fehér Ház kertjében

Az Eisenhower Executive Office Building közelében, a Pennsylvania sugárútra néző, kerítéssel védett területen elhelyezett márványszobor egy korábbi, baltimore-i emlékmű reprodukciója. Az eredeti alkotást a George Floyd halálát követő, 2020-as országos tüntetéshullám során a tiltakozók ledöntötték és a város kikötőjének vizébe dobták. Búvárok később felszínre hozták a szobor töredékeit, amelyeket a szakemberek beszkenneltek, és ezen digitális adatok alapján készítették el a most felavatott, teljes méretű másolatot.

Az installáció része a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett, az Egyesült Államok függetlenségének közelgő 250. évfordulójára időzített „Amerikai Hősök Nemzeti Kertje” projektnek. Davis Ingle, a Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi adminisztráció a nemzeti büszkeség szimbólumaként, történelmi hősként tekint az olasz származású felfedezőre.

Edward Lengel, a Fehér Ház Történelmi Egyesületének (WHHA) korábbi főtörténésze ugyanakkor úgy vélte: az elnöki rezidencia területének folyamatos, átfogó átépítése és szobrokkal való betelepítése partizánharcok színterévé teszi a komplexumot. A közelmúltban magánszemélyek felajánlásából Benjamin Franklin és Alexander Hamilton szobrait is elhelyezték a lekövezett Rózsakertben.

Kolumbusz megítélése az Egyesült Államokban

Kolumbusz Kristóf (1451–1506) genovai tengerész 1492-es, az amerikai kontinens felfedezéséhez vezető útja az európai és a világtörténelem egyik legmeghatározóbb fordulópontja. Megítélése azonban az elmúlt évtizedekben a posztkoloniális történetírás térnyerésével egyre vitatottabbá vált az Egyesült Államokban.

Míg a 19. század végén és a 20. század elején az amerikai olasz bevándorló közösségek saját kulturális identitásuk és társadalmi elfogadásuk jelképeként, sokszor saját finanszírozásból emeltek szobrokat a felfedezőnek, a kortárs kritikusok elsősorban a gyarmatosítás, az őslakos (különösen a karibi taíno) népesség rabszolgasorba taszítása és a behurcolt európai járványok okozta demográfiai katasztrófa elindítóját látják benne.

A történelmi emlékezet ezen radikális kettőssége vezetett a Kolumbusz-emlékművek elleni 2020-as országos támadássorozathoz. A szobordöntögetések a történelmi múlt újraértékelését követelő társadalmi mozgalmak fókuszpontjává váltak. A baltimore-i emlékmű pontos másolatának szövetségi területen történő felállítása a washingtoni adminisztráció részéről szimbolikus, legmagasabb állami szintű állásfoglalást jelent a hagyományos, hősközpontú amerikai történelmi narratíva fenntartása és intézményes védelme mellett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye