Sivatagi internálótáborokba zárta az USA az „ellenséges idegennek” titulált lakosait

Az internálás kérdése a bíróság előtt

Az internálás ellen több japán-amerikai állampolgár is bírósághoz fordult: az ügyek közül végül négy került a Legfelsőbb Bíróság elé a háború alatt. Ezek közül két esetben a bíróság megerősítette az alsóbb táblák döntéseit, elsősorban a háborús szükségszerűséggel érvelve. Ugyanígy, 1944-ben a Legfelsőbb Bíróság a kormány javára döntött a Korematsu vs. United States ügyben, kiemelve, hogy az ország kémtevékenység elleni védelme lényegesebb, mint a pert indító Fred Korematsu és más japán-amerikaiak személyes jogai.

A bíróság azonban hangsúlyozta, hogy döntése csak az ellenséges idegenek bizonyos területekről történő kitiltását érintette, az internálás egésze nem képezte a vizsgálat tárgyát. Ezzel magyarázható, hogy ugyanezen a napon döntést hozott egy negyedik ügyben is, amelyet egy szintén internált kaliforniai köztisztviselő, Mitsuye Endo indított. Az Ex parte Endo (1944) döntésében a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy, noha a kormánynak joga van „ellenséges idegeneket” bizonyos területekről kitiltani, a Washington szerint is hűséges japán-amerikaiak internálótáborokba zárása ellentétes az Egyesült Államok alkotmányával.

A Legfelsőbb Bíróság döntésével összhangban, a kormány 1945. január 2-án hatályon kívül helyezte a táborok felállítását lehetővé tévő rendeleteket, ezáltal megkezdődhetett a táborok felszámolása. A szabadságukat visszanyert japán-amerikaiak mindegyike 25 dollárt kapott és egy vonatjegyet korábbi lakhelyére. Sok olyan is akadt a táborlakók között, akinek már nem volt hová menni, ők továbbra is a táborokban maradtak. Az utolsó amerikai koncentrációs tábor csak 1946-ban zárta be kapuját.

Elhúzódó jóvátétel

A polgárjogi mozgalmak részeként az 1960-as években a japán-amerikai szervezetek is kampányt indítottak, hogy anyagi jóvátételt és hivatalos bocsánatkérést kényszerítsenek ki a kormánytól.  A mozgalom első sikerét 1976-ban érte el, amikor Gerald Ford elnök elismerte, hogy az évtizedekkel korábbi internálás jogtalan volt: olyan „nemzeti tévedés”, amely soha többé nem történhet meg.

1978-ban a „Japán-amerikai Állampolgárok Ligája” (JACL) kampányt szervezett: azt kívánták elérni, hogy minden internált 25 ezer dollár jóvátételben részesüljön, a kormány ismerje el a jogsértés tényét, s hozzon létre egy oktatási alapot japán-amerikai gyermekek részére. A Kongresszus által 1980-ban felállított vizsgálóbizottság megállapította, hogy az internálás jogtalan volt, s azt nem a katonai szükségszerűség, hanem elsősorban a rasszizmus motiválta.

George H. W. Bush amerikai elnök 1991-ben hivatalosan is bocsánatot kért a japán-amerikaiaktól a második világháború alatt elszenvedett megaláztatásaikért.

Kárpótlási összegként azonban a követeltnél kevesebbet javasolt, eszerint az internálás minden áldozata 20 ezer dollárra legyen jogosult. Ezt biztosította az a polgárjogi törvény, amelyet Ronald Reagan 1988-ban írt alá, bár heves viták robbantak ki akörül, hogy pontosan kinek is jár a jóvátétel. A kérdés csak 1992-ben rendeződött megnyugtatóan, amikor George H. W. Bush elnök kibővítette azoknak a körét, akik 20 ezer dollár jóvátételben részesültek, s az amerikai kormány nevében formálisan is elnézést kért az érintettektől.

1. Fellángoló idegengyűlölet
2. A kitelepítés
3. Az ellenállás
4. Az internálás kérdése a bíróság előtt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"