Részben megfejtették Lorenzo de' Medici egyik 1479-es titkosított levelét
Részben sikerült dekódolni egy 1479-es, Toledóból Lorenzo de' Medicinek küldött titkosított levelet. Az eredményeket a történelmi rejtjelkutatással foglalkozó Cyphersolver nyilvántartás és projekt tette közzé novemberben. A spanyol területekről származó iratból katonai szövetségekre és egyházi ügyekre vonatkozó részletek bontakoztak ki, noha bizonyos személynevek kódjai még ellenállnak a fejtésnek.
- A kutatók részben dekódoltak egy 1479-ben Toledóból Lorenzo de' Medicinek küldött rejtjelezett levelet.
- A szöveg államok védelmi szövetségére, az alcántarai lovagrendre és az egyházi tizedre utal.
- A Cyphersolver projekt mesterséges intelligencia és önkéntesek segítségével elemzi az archív kriptográfiai emlékeket.
A kutatási adatbázis legújabb frissítése szerint a részben megfejtett dokumentumot 1479. augusztus 31-én keltezték, és Toledóból indították útnak a firenzei államférfinak. A szöveg szerzőjeként García de Toledót nevezték meg, aki kódolt formában továbbított érzékeny diplomáciai és politikai információkat. A dekódolt részletek alapján a levél egy formálódó védelmi szövetség kérdéseit tárgyalja.
A szöveg emellett említést tesz az ibériai-félszigeti alcántarai lovagrend egyik vezetőjéről, valamint az egyházi tized beszedésével vagy elosztásával kapcsolatos pénzügyi ügyekről. A szakemberek rámutattak, hogy a teljes megértést hátráltatja a szövegben szereplő számos személynév, amelyeket az egykori titkosító olyan bonyolult kódokkal helyettesített, amelyeket egyelőre nem sikerült feltörni.
Az áttörést közlő Cyphersolver projekt egy átfogó, nyílt hozzáférésű adatbázis, amely a megoldott és a még megfejtetlen történelmi rejtjelek gyűjtésére szakosodott. A Daniel Bourdeau által irányított és számos önkéntes közreműködővel működő platform eredetileg annak tesztelésére indult, hogy egy modern mesterségesintelligencia-modell (az Anthropic fejlesztette Claude) és egy átlagos számítógép mire képes az ismeretlen kódokkal.
A kezdeményezés azóta kiterjedt nemzetközi archívummá nőtte ki magát, amelyhez bárki csatlakozhat. A legfrissebb adatok szerint az eddig vizsgált több mint hatszáz esetből a kutatók 233 új kulcsot állítottak helyre kriptográfiai elemzésekkel. Az eljárás során a szakemberek gyakran hagyományos manuális kódfejtést, statisztikai elemzéseket és fejlett gépi tanulási algoritmusokat kombinálnak.
A nyilvántartás rendkívül széles időbeli spektrumot fed le, a 14. század végétől egészen a 20. század közepéig. A rendszerben jelenleg 1210 olyan rejtjelezett dokumentum található, amely még várja a megfejtést. Az adatbázis olyan eseteket is számon tart, ahol a meglévő, korábban már feltört kulcsok alkalmazásával sikerült újabb, eddig olvashatatlan szövegeket értelmezni, összesen 267 alkalommal. Az archívum nemcsak az olasz, hanem a francia, angol, spanyol, német és latin nyelvű kódolt iratokat is rendszerezi. Ezzel a strukturált gyűjtőmunkával a történészek és informatikusok a régi diplomáciai hálózatok rejtett információit is feltérképezhetik.
Ez is érdekelhet
A levél címzettje, Lorenzo de' Medici a 15. századi Itália egyik legbefolyásosabb politikai és gazdasági szereplője volt. A firenzei köztársaság de facto vezetőjeként kiterjedt diplomáciai és banki hálózatot tartott fenn Európa-szerte. Az 1479-es esztendő kifejezetten kritikus időszak volt Firenze és a Medici-család számára. Egy évvel korábban, 1478-ban zajlott le a hírhedt Pazzi-összeesküvés, amelyben Lorenzo öccsét, Giulianót meggyilkolták, és maga Lorenzo is csak éppen hogy túlélte a merényletet. Az eseményeket követően IV. Szixtusz pápa és a Nápolyi Királyság háborút indított Firenze ellen, így a diplomáciai elszigeteltség elkerülése és az új szövetségek keresése létfontosságúvá vált az észak-olasz városállam számára.
A korszakban a diplomáciai levelezés titkosítása bevett gyakorlatnak számított, mivel az információk gyors és biztonságos célba juttatása stratégiai előnyt jelentett. Az itáliai városállamok különösen élen jártak a kriptográfia fejlesztésében, és gyakran alkalmaztak úgynevezett nomenklátorokat. Ezek az eljárások a betűk helyettesítése mellett külön kódokat használtak a legfontosabb személyek, intézmények és földrajzi helyek nevére. A Toledóból származó 1479-es levél jól illeszkedik ebbe az ibériai és itáliai érdekeket összekötő hálózatba. A 15. század végén a spanyol királyságok, a pápai állam és a firenzei érdekcsoportok közötti hatalmi egyensúlyozás megkövetelte az alcántarai lovagrendhez hasonló befolyásos katonai és gazdasági szervezetek bevonását a nagypolitikába.
