Mi magyarázhatja a Római Birodalom bukását?
2023. május 28. 16:09 Múlt-kor
Történetírók, történészek, de gondolkodók és publicisták is évszázadok óta találgatják a Római Birodalom bukásának az okait. Már a középkori keresztény szerzők fantáziáját is megragadta a több száz évig fennálló, majd elhulló birodalom hanyatlása, amelyre számtalan magyarázat született az azóta eltelt évszázadok folyamán. Hibáztatták már Róma erkölcsi hanyatlását, de szóba kerültek a keresztények is, mint a baj okozói. Germánok és hunok, jellemesebb és jellemtelenebb császárok, vagy éppen hadvezérek is meg voltak nevezve, mint a bukás előidézői, de a marxista történetírás is intő példaként használta a rabszolgatartó társadalmak bukására.
Római épületmaradványok a dél-törökországi Sidében
Korábban
A zeniten
A Római Birodalom Traianus császár (Kr. u. 98-117) alatt érte el legnagyobb kiterjedését, és ekkor volt a legerősebb. A körülbelül 5,9 millió km2 kiterjedésű birodalomban megközelítőleg 60 millió fő élt. A több száz várost jól kiépített utak kötötték össze, a határokat pedig félmillió katona őrizte. A limes, ahogy nevezték, a Rajna és a Duna vonalánál védte a birodalom európai határait.
A római császárok által emelt épületek romjai hozzátartoznak Európa látképéhez, és számos mai nagyváros előzményeként egy, a rómaiak által épített város szolgált.
A polgárháborús időszakot követő, századokon keresztül tartó prosperitást a Pax Romana (római béke) elnevezéssel is illették. Az I-II. század trónért folyó harcai, udvari intrikái hatásukban ritkán gyűrűztek Itálián túlra.
A birodalom által biztosított nyugodt időszak áldásos hatását nemcsak a centrumban lévő provinciák és városok, hanem a perifériák, és az azon túl lakó népek is megérezték. A Rajnán és a Dunán túl ekkoriban elsősorban a germán nyelveket beszélő népek éltek, amelyek csak ideig-óráig voltak képesek ellenállni az I. században a hódító birodalomnak.
A Római Birodalom és főbb provinciái annak legnagyobb területi kiterjedése idején, Kr. u. 117-ben
A teutoburgi erdőben Kr. u. 9-ben aratott győzelem ugyan megakadályozta azt, hogy a rómaiak provinciává szervezzék Germaniát, de jellemző, hogy a győztes hadvezért, Arminiust, néhány évvel később a saját társai ölték meg.
A rómaiak által támasztott kereslet, amely kiterjedt a fémekre, rabszolgákra, borostyánra, más nyersanyagokra, valamint a birodalomban használt földművelő technológiák elterjedése ezeknek a germán népeknek is előrelépést jelentett.
A megugró élelemtermelés és a gazdagodás azzal járt, hogy a birodalmon túli területen élő népesség száma megnövekedett. Ez a két tényező már lehetővé tette az ambiciózusabb germán fejedelmeknek azt, hogy beavatkozzanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Titanic
- Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
- Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
- A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is
- A szerény magyar hajóorvos, aki a Titanic túlélőit mentette
- Osztriga és bárány került a Titanic utasainak asztalára egy elárverezett étlap szerint
- Tudtad, hogy hét híres ember is lekéste a Titanicot?
- 3800 méter mélyen sincs biztonságban a Titanic roncsa
- Saját legendájának áldozatává vált a Titanic
- A nemzetközi egyezmények sem tudják megvédeni az enyészettől a Titanic roncsát
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap