Már 12 000 évvel ezelőtt gyakorolták a koponyatorzítást Kínában

2019. július 11. 08:33 Múlt-kor

Kína őskori lakosai már 12 000 évvel ezelőtt gyakorolták a koponyatorzítást, azaz egyes gyermekek fejlődésben lévő koponyáira szoros kötéseket helyeztek, ezzel hosszú, ovális alakú növekedésre serkentve azokat. A legújabb felfedezéssel ők lettek a legrégebbi ismert kultúra, amely gyakorolta e szokást.

Korábban

Az északkelet-kínai Csilin tartományban található Houtaomugánál lévő neolit kori lelőhely feltárása során a régészek 11 ilyen torzított koponyát találtak – nők és férfiak, felnőttek és kisgyermekek is tartoztak közéjük. Ezek mind szándékos torzítás nyomait mutatták.

„Ez a legkorábbi szándékos koponyatorzításos felfedezés az eurázsiai kontinensen, de talán a világon is” – mondta a tanulmány társszerzője, Csian Vang, az amerikai Texas A&M Egyetem Fogászati Iskolájának Bioorvosi Tudományos Osztályának professzora. „Ha ez a gyakorlat Kelet-Ázsiában kezdődött, akkor innen vélhetően nyugat felé terjedt a Közel-Keletre, Oroszországba és Európába a sztyeppén keresztül, de kelet felé is a Bering-földhídon át az amerikai kontinensre.”

A houtaomugai lelőhely valóságos kincsesbánya, amely 12 000 évvel ezelőttitől egészen 5000 évvel ezelőttig datálható sírokat és tárgyakat rejt. Egy 2011-től 2015-ig tartó ásatás során a régészek 25 ember maradványait találták meg, amelyek közül 19 elég jó állapotban volt ahhoz, hogy megvizsgálható legyen a szándékos koponyatorzítás nyomait keresve.

Egy CT-gép segítségével háromdimenziós képet állítottak elő mindegyik koponyáról, a kutatók pedig ez alapján megállapították, hogy 11 vitathatatlanul viselte a koponyaformálás nyomait, mint például a homlokcsont laposabb és hosszabbra nyúlt formáját.

A legrégebbi torzított koponya egy felnőtt férfié volt, aki körülbelül 12 027-11 747 éve élhetett a radiokarbon kormeghatározás szerint.

A régészek a világ szinte minden táján találtak már szándékosan formázott emberi koponyákat, minden lakott kontinensen. Ha azonban ez a felfedezés beigazolódik, „a legkorábbi bizonyítéka lesz a szándékos fejmódosításnak, amely első feltűnését követően 7000 éven át fennmaradt egyazon helyszínen” – mondta Vang.

Mind a 11 torzított koponyájú egyén három és 40 éves kora között hunyt el, rámutatva, hogy a koponyaformálás már igen kicsi korban elkezdődött, amikor a koponya még alakítható.

Habár nem lehet tudni, ez a kultúra pontosan miért gyakorolta a koponyatorzítást, lehetséges, hogy a termékenység, a társadalmi státusz és a szépség is szerepet játszott. A Houtaomugánál talált, torzított koponyájú emberek vélhetően privilegizált osztályhoz tartoztak, mivel ezen halottak sírmellékletei gazdagabbak.

Habár ezek a legkorábbi példák a koponyaformálásra, továbbra sem lehet biztos abban tudomány, hogy pont innen terjedt el a szokás a világon, vagy egymástól függetlenül alakult ki különböző helyeken.

„Egyelőre még korai kijelenteni, hogy a szándékos koponyamódosítás elsőként Kelet-Ázsiában alakult ki, és terjedt át máshova is – külön is kialakulhatott máshol” – mondta Vang. Hozzátette, további őskori DNS-kutatások és koponyavizsgálatok a világ más tájairól fényt vethetnek e gyakorlat terjedésére.