Lányukat megölette volna, férjét azonban eltemetni sem akarta Svédország őrült királynéja

Száműzetés belföldön és külföldön

Mária Eleonóra különös epizódjai egyre gyakoribbakká váltak, ennélfogva végül 1636-ban a kormányzótanács Gripsholm várába száműzte, és megfosztotta lánya felett gyakorolt jogaitól. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az anyakirálynő egyre barátságosabb viszonyt ápolt az ellenséges dán udvarral – kijelentette, hogy nyitott lenne a Krisztina és IV. Keresztély dán király negyedszülött fiá, Ulrik közötti házasság felé. Jogaitól megfosztva, az általa sosem kedvelt Svédországban szinte fogva tartva azt kérte a kormányzótanácstól, hadd térhessen haza Brandenburgba. A kormányzótanács ezt elutasította, Mária Eleonóra azonban saját kezébe vette az irányítást: titokban elkezdte tervezni IV. Keresztély segítségével szökését.

Az akcióra 1640. július 22-én került sor: egy udvarhölgyével egy ablakon át ereszkedtek le Gripsholm várából, ahonnan álruhában, kocsin jutottak el Nyköpingbe, ahol felszálltak a dán király által odarendelt hajóra. A hajó az eredeti terv szerint német földre vitte volna őket, Mária Eleonóra azonban meggyőzte a kapitányt, hogy vigye őket inkább Dániába.

Az anyakirálynő itt a király vendégeként élt, Brandenburgba csak azután látogathatott, hogy bátyja elhunyt, ugyanis György Vilmos választófejedelem nem volt hajlandó fogadni. Az új választófejedelem, Frigyes Vilmos azonban szintén ragaszkodott ahhoz, hogy ne Brandenburg, hanem Svédország állja az anyakirálynő eltartását. Az eddigre már nagykorúként uralkodó Krisztina elérte kormányánál, hogy biztosítsanak apanázst édesanyjának, ezt pedig még kiegészítette saját kincstárából.

A hajdani királyné idővel különös módon elkezdett visszavágyni Svédországba, és 1648-ban vissza is tért. Krisztina megvásárolta számára az újonnan épült Makalös („páratlan”) nevű várat, amelyet azonban 1652-ben végül visszaadott eredeti tulajdonosának (sosem fizette ki). A királynő 1654-ben lemondott trónjáról unokatestvére, Károly Gusztáv javára, aki így X. Károly Gusztáv néven lett Svédország királya.

Mária Eleonóra megijedt, hogy apanázsa így megszűnik, félelme azonban nem igazolódott be: 1655 márciusában bekövetkező haláláig nem voltak pénzügyi gondjai. A lemondott Krisztina ekkor már Brüsszelben lakott, és az év végén, decemberben áttért a katolikus hitre. Sohasem ment férjhez, ehelyett Rómában a művészetek, különösen a színház mecénásaként tevékenykedett. Édesanyját végül annak szeretett férje, Gusztáv Adolf mellé temették a stockholmi Riddarholm-templomban.

1. Az igaz szerelem
2. A boldogtalan királyné
3. Mélyülő őrület
4. Száműzetés belföldön és külföldön

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?