Középkori koponyák segítik a mai orvostudományt

Ez volt az első eset, amikor orvoskutatók több évszázados koponyákat használtak fel, hogy megbecsüljék a korai halál kockázatát azon férfiaknál, akik túléltek egy koponyatörést. A kutatás azt mutatja, hogy ezen férfiaknak 6,2-szer nagyobb esélyük volt arra, hogy korábban haljanak meg, mint azon társaik, akik nem szenvedtek koponyasérülést. Ma ez az arány - köszönhetően a modern orvostudománynak, valamint a kiterjedt szociális hálónak - fele a középkori, valamint a kora újkori aránynak.

"A néhány évszázaddal ezelőtti kezelés körülbelül annyiból állt, hogy hazaküldték a beteget, meghagyták, hogy pihenjen, s remélték a legjobbakat" - mondta George Milner, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusa, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány egyik szerzője.

Az epidemiológia, a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág a kutatók szerint olykor kissé korlátolt, ugyanis csak a jelenlegi, élő példákra alapoz. Úgy vélik, az olyan orvosi esetekben, mint a koponyatörés, a magas vérnyomás vagy a koleszterinszint, érdemes lenne történelmi adatokat is felhasználni.

"Kutatásaink során olyan múltbéli statisztikai adatokat szeretnénk megismerni, amelyeket a mostaniakkal egybevetve fel tudjuk használni az egyes betegségek hosszú távú változásainak vizsgálatakor" - magyarázta Milner. A kutatók összesen 236 férfi maradványt hantoltak ki, amelyek közül 21 személynek volt valaha - nem halálos - koponyasérülése. A nőknél kevés esetben fedeztek fel koponyatörést, így a szebbik nemet ezúttal kihagyták a kutatásból.

A kutatók azon férfiak maradványait sem vették figyelembe, akik a koponyasérülésük után azonnal elhunytak. Őket jól meg lehetett különböztetni felgyógyult társaiktól, ugyanis míg az előbbi esetben a betört koponyacsont széleinél éles csontszilánkok sorakoztak, az utóbbiaknál a gyógyulás folyamata, a csontfejlődés során ezek az élek lekerekedtek.

"A legtöbb esetben csupán egy ütés érte a koponyát, azonban két személynél többet diagnosztizáltak: az egyiknél a fej mindkét oldalán zúzódás volt megfigyelhető, míg a másik fejen tucatnyi ütést észleltünk" - fejtette ki Milner. A sérülések valószínűleg valamilyen erőszakos behatás vagy munkahelyi baleset során keletkeztek, azonban egy esetben sem világos, hogy az illetők végül miben hunytak el. Az egyik lehetőség, hogy a koponyatöréseket traumás agysérülések kísérték, ami érdemben befolyásolta a férfiak élethosszát. Emellett azonban az is elképzelhető, hogy a sebesülés, valamint az élettartam rövidülése a férfiak hasonló életmódjával magyarázható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai