Őrült uralkodók

Kertek és virágünnepek – a virágok kultusza a Városligetben

2019. július 17. 12:09

Pest város kertészete 1867-ben, a Városligetben kezdte meg működését Fuchs Emil (1830-1896)  irányításával. A növényházakat a Páva-szigeten alakították ki, ahol felügyelői házat is építettek. Fuchs Emil 35 évesen, 1865-ben váltotta a városi főkertészi hivatal élén Pecz Ármint, az állatkerti park tervezőjét. Gondozásba vette az elhanyagolt Városligetet, fasorokat és virágos parkokat alakított ki. Munkája eredményeként jelentek meg a városligeti rondón (ismertebb nevén Köröndön) is az első virágágyások. A Körönd színpompás rózsakertje akkoriban a Liget egyik közismert látványossága volt.

virágok
A Nebbien Henrik irányításával 1817-ben elkezdett munkálatok során virágágyásokkal díszített, árnyas sétányokat alakítottak ki a városligeti tó partján (Josef Kuwasseg: Im Stadtwäldchen, kőnyomat, részlet, 1830-as évek)

A virágok kultusza semmivel nem volt gyengébb a 19. század második felében, mint napjainkban. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra felépült az Iparcsarnok, amely előtt kialakították az első nagyvárosi jellegű ligeti sétaparkot, látványos virágágyásokkal, szökőkúttal, zenepavilonnal. Magán a kiállításon önálló pavilonban kapott helyet a virág- és zöldségbemutató, mely szép sikert aratott. Ifjabb Emich Gusztáv zoológus kezdeményezésére ugyanebben az évben alakult meg az Országos Magyar Kertészeti Egyesület. A kertészeti kultúra fejlesztése jegyében az egyesület 1886-tól rendszeresen szervezett virágkiállításokat a Városligetben is.

A bécsi Prater Blumenkorsoinak mintájára a Városligetben is rendeztek látványos, tavaszi virágkorzókat. Első alkalommal 1893. május 20-án vonultak fel a ligeti korzón az arisztokrácia és ismert fővárosi személyiségek virággal gazdagon díszített fogatai. A Stefánia út két oldalán mintegy 35 ezer fős közönség gyűlt össze. Az elegáns úrihölgyek – külön látványosságként - az erre az alkalomra épített tribünökön foglaltak helyet. A Vasárnapi Újság így számolt be a rendkívüli eseményről: „A korcsolyacsarnok előtt húzódó félkörben állott fel a gyönyörűen díszített kocsik hosszú sora. Négy órakor a főrendező intésére megkezdődött a korzó. A kocsik lassú ügetésben haladtak egymás után a Stefánia úton az István útig, honnan visszafordultak és megkerülve az ártézi forrás környékét ismét visszatértek. Így ment ez a keringés másfél órán át szakadatlanul. Körülbelül 500 kocsi vett részt a korzóban. A hölgyek mind elegáns öltözékben foglaltak helyet, aranyos kosárkákkal, melyekből a virágokat szórták. A fővárosi élet ismert alakjait a közönség mindig megéljenezte, s a kedvelt művésznők fogatába szívesen dobálta az apró bokrétákat.”
A felvonulás este hat órakor ért véget, majd az Iparcsarnokban monstre hangversenyt tartottak, amelyre szintén nagyszámú közönség volt kíváncsi.

A következő év májusában megrendezett, második virágkorzó, a felvonulók és a nagy számú és vegyes összetételű közönség viselkedése miatt, botrányos jelenetekbe fulladt. Szépen földíszített kocsik, szép lovak, szép nők voltak elegendő számmal, de a lényeg, a kocsizók és a közönség közötti szellemi összhang nem alakult ki. A bajt az ünnepély fénypontja, a „virágok csatája” okozta. Az előre megbeszélt koreográfia szerint a kocsikból virágesőt szórtak a közönségre. Arra azonban nem számítottak, hogy a közönség bárdolatlanabb része ugyancsak elkezdi dobálni virággal a kocsikban ülőket. Mentől többször fordultak meg a kocsik, annál élénkebb és általánosabb lett a virágdobálás, majd elkezdték a kocsik virágait is letépdesni. A Magyar Szalon így tudósított a kibontakozó „virágcsatáról”: „A harmadik fordulónál már tíz helyen is áttörték a kordont, a tömeg beözönlött az elzárt térre, körülfogta a kocsikat, melyek ezentúl már cammogva, megrekedve, folytonos hahó között mozoghattak előre. Roppant tolongás kezdődött mindenfelé. A tömeg megrohanta a kocsikat, a virágdíszt, a kocsisok az ostorral, az inasok az üres virágos kosárral hasztalan csaptak a fosztogatók nyaka közé. A kocsik egy része nemsokára megkuszálva, összeborzolva menekült a korzóról; de csöbörből vederbe jutottak, mert a kordonon kívül hemzsegő tömegek láttak  virágfosztogatáshoz.”

Az 1894-es virágcsata valószínűleg a legkeményebb összecsapás volt a Városligetet párhuzamosan használó különböző társadalmi csoportok, az úri osztály és a köznép között. Ám a virágfosztogatással végződő kocsifelvonulás nem szegte a szervezők kedvét. A következő évtizedekben egyre újabb ötletekkel igyekeztek életben tartani a tavaszi virágkorzót. 1897-ben a budapesti sportegyletek rendeztek kerékpáros virágkorzót, mely mintegy 30 ezer nézőt vonzott. A virágokkal feldíszített kerékpárok felvonulását a Műcsarnok előtt katonazenekar játéka kísérte. 1904-ben pedig a Budapesti Automobil Klub rendezett automobil virágkorzót.

A kalandos történetű virágkorzóknál békésebb hangulatú események voltak a Ligetben rendszeresen megrendezett kerti ünnepélyek és kertészeti kiállítások. 1904. május 3-án napsugaras, derűs időben nyílt meg a virágok kiállítása, melyet Ilsemann Keresztély (1850-1912), a főváros kertésze rendezett a   Műcsarnokban és környékén. A tavaszi virágkiállítás olyan nevezetes eseménynek számított, hogy megnyitására az épp a magyar fővárosban tartózkodó Ferenc József  is ellátogatott. Fogadására természetesen összegyűltek az előkelőségek: miniszterek, arisztokraták, az előkelő társaság hölgytagjai sorakoztak fel a király tiszteletére a Műcsarnok lépcsőjén. Miközben érdeklődéssel végignézte a kiállítást, számos kérdést intézett a főkertészhez, sőt, a Vasárnapi Újság tudósítója a szélesebb közönség számára is közreadhatta az alábbi királyi szavakat: – Szívesen jöttem el a kiállításra, mert a virágokat magam is nagyon szeretem!

Nem sokkal a Mezőgazdasági Múzeum ünnepélyes átadása előtt, az egyik elkészült épületrészben és az előtte elterülő kertben nyílt meg 1906 májusában a húszéves Országos Magyar Kertészeti Egyesület jubileumi kiállítása. A korabeli tudósítások szerint változatosságával és tömérdek újdonságával becsületére vált az egyesületnek a virágbemutató. Tetszettek a látogatóknak a látványos virágkötészeti munkák is. Különleges kertészeti attrakciót is megtekinthettek az érdeklődők: korábban jégbe fagyasztott és frissen hajtatott májusi gyöngyvirágot, az úgynevezett jégcsíráktól a kifejlett illatos virágokig.

A 20. század elején elkezdődött a nemzetközi virágkiállítások napjainkig tartó sorozata is a Ligetben. A legnagyobb hazai kiállítási épületben, a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg 1910-ben a II. Nemzetközi Tavaszi Kertészeti Kiállítást. Ezen bemutatkozott a királyi várkertészet, a főváros margitszigeti kertészete és herceg Esterházy Miklós kismartoni kertészete mellett több szászországi kiállító is.

1912-ben az Auguszta tüdőbeteg-szanatórium javára rendeztek kerti ünnepélyt a városligeti Gerbaud-pavilonban. A jótékony célú eseményen megjelent a főhercegi pár, József főherceg és a szanatórium névadója, Auguszta főhercegnő is. Jelenlétük sok előkelőséget vonzott az egyébként is népszerű ligeti Gerbaud-ba. A megjelenteket csinos hölgyek igyekeztek rábírni minál több virág megvásárlására. A közönség, amellett, hogy jól szórakozott, a virágok megvásárlásával támogatta a tüdőbetegek gyógyítását.

Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület a két világháború között is rendszeresen szervezett kiállításokat a Városligetben. 1938-ban tervpályázatot írtak ki egy állandó kiállítási helyre, ahol a kertészeti kiállításokat, gyümölcsbemutatókat meg tudják tartani. Az építkezés 1939 tavaszán indult, és az év második felében már fel is avatták a korszerű Virágkiállítási Pavilont. Ám a remek adottságú kertészeti kiállíthely csak néhány évig működhetett. 1942-ben még itt nyílt meg a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete utolsó nagy kiállítása. 1944-ben azonban az épület bombatalálatot kapott és olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a háborút követően elbontották.

Természetesen nem csupán feldíszített kocsikon és kertészeti kiállításokon tűntek fel a virágok, hanem tavasztól késő őszig gyönyörködtették a látogatókat a szabadban, a Liget sétányain. A Városliget kertészeti aranykora az 1900-as évek elején köszöntött be. A harmadik jelentős budapesti főkertész, az 1912-1930 között működő Räde Károly (1864-1946) nevéhez fűződik a városligeti közpark 20. századi szerkezetének kialakítása. A jelentősen megnövekedett forgalom miatt kibővítette és átrendezte a Városliget közúti hálózatát és sétányait. Tágas, pihenésre alkalmas pázsitfelületeket létesített, játszótereket alakított ki a gyermekeknek. A látogatott helyekre szép látványt nyújtó tulipánfákat és díszalmafákat telepített. A park megújult arculata jól illett a Liget vidám, nyüzsgő élethez.

A második világháborút követő évtizedekben váltakozó intenzitással gondozták a Liget virágágyásait, de a 20. század elejének kertészeti aranykora egészen a legutóbbi időkig nem tért vissza. Az utolsó, átfogó kertépítészeti átalakítást a BNV elköltözése után, az 1970-es évek második felében valósította meg a Főkert. Nőtt a parkosított területek aránya, rendezték a Széchenyi Fürdő előkertjét is. A rondó állapota viszont az 1980-as évekre jelentősen leromlott. Eltűntek a virágágyások, helyükön egyszerű gyepes rét maradt.

Az utóbbi időben ismét kedvező változások tapasztalhatók. A Mezőgazdasági Múzeum felélesztette és gondosan ápolja a ligeti virágkiállítások 130 éves hagyományát. A Liget Projekt nyertes tájépítészeti tervpályáza szerint pedig a kiültetett virágok mennyisége is növekedni fog a következő években. Többek között egy látványos rózsakertet hoznak létre az Olof Palme Ház új főbejárata előtti területen.  

Lovas Dániel teljes cikke, valamint a képek forrásai itt találhatók.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Harminc kiállító közel ezer virágot és dísznövényt mutatott be az 1885-ös Országos Általános Kiállítás keretében rendezett első tavaszi virág-, gyümölcs- és zöldségkiállításon (Vasárnapi Újság, 1885. 21. szám)Félezer, virágokal díszített fogat vonult végig többször is a  népes közönség előtt a Stefánia korzón (Goró Lajos rajza, Vasárnapi Újság, 1893. 23. szám)Gróf Károlyi Istvánné virágokkal feldíszített fogata indulásra készen (Klösz György felvétele, Vasárnapi Újság, 1893. 22. szám)Elvonulnak a díszemelvény előtt az automobil virágkorzó résztvevői (Balogh Rezső felvétele, Vasárnapi Újság, 1904. 21. szám)A korabeli sajtófotón (balról) a király Ilsemann Keresztély főkertésszel társalog, jobbról pedig a Műcsarnok nyíló virágokkal és dísznövényekkel berendezett oszlopcsarnoka (Vasárnapi Újság, 1904. 19. szám)A kiállításon megfordult külföldi szakértők páratlannak mondották a főváros azalea- és rhododendron-gyűjteményét (Vasárnapi Újság, 1906. 19. szám)A kiállított virágok és nézőik, az előtérben magyar palergonia-gyűjtemény az Iparcsarnok díszes központi szükőkútja körül (Balogh Rudolf felvétele, Vasárnapi Újság, 1910. 20. szám)Nem tudtak az urak ellenállni a csinos úrihölgyek ostromának, minden elkelt a jótékonysági virágvásáron (Homicskó rajza, részlet, Vasárnapi Újság, 1912. 20. szám)A Virágkiállítási Pavilon kertjében, az épület modern stílusához illően, geometrikus alaprajzú ágyásokban mutatták be 1941-ben a legújabb virágfajtákat (Fortepan / Lukács Zsolt)A virágágyások kialakításánál Räde Károly az újszerű, geometrikus stílus híve volt. A képen a Körönd virágládákkal kombinált ágyásai 1913-ban (Räde Károly felvétele, A Természet, 1927)A Széchenyi Fürdő előtti virágos park 1959-ben (Fortepan / Móra András)Rózsakert látványterve

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!