Hitler elfeledett szövetségesei

Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 13
35 találat
[1]

54. október 13.

Felesége meggyilkolja Claudius császárt

Claudius római császárt 64 éves korában mérgezett gombás étellel meggyilkolja negyedik felesége, Agrippina. A 41 (41. I. 24.) óta uralkodó császár - aki hivatalba lépését annak köszönhette, hogy elődjét, Caligulát a praetorianus gárda egyik tribunusa meggyilkolta - megértette, hogy ügyes politikával megerősítheti a birodalom hatalmát kifelé, és megőrizheti személyes helyzetét a senatus elleni konfliktusokban. Kevésbé sikeres volt azonban magánéletében. Uralkodása idején kerül sor Britannia részeinek meghódítására és Noricumnak, Trákiának és Mauritániának, mint provinciáknak a Római Birodalomba történő betagolására. Claudius személyesen vesz részt a britanniai harcokban. Az északi és északkeleti határvonalak biztosítása érdekében megerősítették a dunai határt azzal, hogy újjáépítették az erődítéseket, és erre a területre helyezték a 21. légiót. Germániában, Claudius óvatos politikát folytatott és arra törekedett, hogy a rajnai határt a szabad germán törzsekkel szemben megőrizze. Belpolitikáját a senatussal való ellentét és rendezett pénzügyi és közigazgatási rendszer kiépítésének kísérlete jellemezte. Claudius a hadseregre támaszkodva a fontos közigazgatási pozíciókba, egykori felszabadított rabszolgákat - főleg görögöket - helyezett, akik mint a császári udvar hivatalnokai a mai szakminiszterek funkcióit kapták meg. Testi gyengesége miatt - gyermekkorában Claudius állandóan betegeskedett, később is sántított és dadogott - hosszú ideig el volt zárva attól, hogy az állami ügyekben közreműködjék. A róla terjesztett hiányosságok ellenére figyelmét a római jogszolgáltatásra fordította, melynek jobbításához hozzájárult. Jellemző volt Claudiusra az ősi vallás és a görög nyelv iránti vonzódás. Különleges problémát jelentettek számára a császári uralmát illetően szerencsétlen házasságai. Főleg harmadik feleségének, Messalinának a magánélete rázkódtatta meg az udvart és a császári ház tekintélyét: Messalina számos afférja, és tékozló mániája majdnem az állam válságát idézte elő, míg végül 48-ban kivégezték, miután titokban egy másik házasságot kötött. Negyedik felesége és (egyúttal) unokahúga, az ifjabb Agrippina - akit legbizalmasabb tanácsadójának figyelmeztetése ellenére 49 tavaszán vett feleségül - lett végül a végzete. Agrippina, hogy első házasságából származó fiának, Lucius Domitius Ahenobarbusnak - a Claudius által 50. február 2-án adoptált későbbi Nero császárnak - az utódlást biztosítsa, Claudiust mérges gombával meggyilkolja.

[2]

1307. október 13.

Szép Fülöp fellép a templomos lovagok ellen

IV. (Szép) Fülöp francia király 1307. október 13-án, a templomos lovagok elleni per során a rend 2000 tagját letartóztatja, és javaikat elkoboztatja. Ürügyül a rend eretnekségéről, erkölcsi zülléséről és titkos rítusairól szóló híresztelések szolgálnak. A templomos rend, amely a keresztes hadjáratok után fő központját Franciaországban hozta létre, nemzetközi pénzügyletei révén nemcsak gazdag, hanem széles körű privilégiumokkal is rendelkezik. A király vagyonukon kívül politikai függetlenségüket is el karja venni. A kínzások során többen beismerik a nekik felrótt bűncselekményeket. Sokukat máglyahalálra ítélik. V. Kelemen pápa nem tesz semmit megmentésükre, hanem a király kívánságaihoz alkalmazkodik. A templomos rend szerzeteslovagokból áll, akik a johannita és a Német Lovagrend (1283) tagjai mellett nagy szerepet játszottak a keresztes hadjáratokban. A szegénységi, szüzességi és engedelmességi fogadalom mellett kötelezik magukat a megbetegedett zarándokok ápolására és a szent helyek védelmére is.

[3]

1386. október 13.

Szécsi Miklós nádort Lackfi István váltja fel

[4]

1479. október 13.

A kenyérmezei csatában az oszmánok vereséget szenvednek

Az Alvinc közelében fekvő Kenyérmezőnél Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál egyesített serege nagy győzelmet aratott az Erdélybe betörő oszmánok felett. Mátyás király török külpolitikáját a realitás jellemezte. Nem kívánt támadást indítani az Oszmán Birodalom ellen, de ha a helyzet úgy kívánta, akkor mozgósította csapatait. 1464-ben a magyar király visszafoglalta Boszniát (Jajca), és a kialakult status quo-t mind a két fél tiszteletben tartotta. 1474-ben Ali szendrői bég egészen Nagyváradig dúlta fel az országot, kihasználva Mátyás sziléziai hadjáratát. A bosszú nem maradt el, a király 1476-ban elfogltalta Szabács várát. 1479-ben az oszmánok ismét támadást indítottak Magyarország ellen. Ali ruméliai beglerbég 40 ezer török és 15 ezer havasalföldi katonával Erdélyre támadt. A magyar hadvezetés ezt nem tűrhette. A csatára Kenyérmezőnél került sor. Az összecsapás, amelyben magyar részről szászok, székelyek és moldvaiak is részt vettek, hat óráig tartott. Már-már úgy látszott, hogy az oszmánok kerekednek felül, ekkor azonban megjelentek Kinizsi nehézlovasai, akik elsöpörték az ellenséget. A küzdelem óriási voltát bizonyítja, hogy a csatamezőn 30 ezer oszmán maradt holtan, de a magyar veszteségek is nagyon jelentősek voltak. A csata jól mutatta, hogy a törökök (ekkor még) nem tudták felvenni a harcot a nehézfegyverzetű lovassággal. Az oszmánok Mátyás uralkodása alatt már nem is indítottak hadjáratot Magyarország ellen.

[5]

1505. október 13.

Rákosmezőn országgyűlés kezdődik

Bár a középkor folyamán az ország számos pontján tartottak országgyűlést (legtöbbször Budán), a Pesttől keletre, a Rákos-patak mentén elterülő Rákos mező vált a magyar diéta szinonimájává. (Olyannyira, hogy a lengyelek kölcsönszóval rokosznak nevezik magát az országgyűlést is.) A köznemesség a Jagelló-kor kezdetén vette fel azt a szokást, hogy a Rákos mezőn üt tábort; 1490 kora nyarán itt hallgatták meg a magyar trónért jelentkezők követeit. A helykiválasztásban azon jogigény fejeződött ki, hogy a köznemesség ne csak megszabott számú követtel képviseltethette magát, hanem személyesen is jelen lehessen az országos döntéseknél. Ehhez azonban hatalmas térség kellett. (Persze mindig is csupán az aktív kisebbség vállalta a diétára utazással és az ott tartózkodással járó tetemes kiadásokat.) A főurak és a főpapok nem követték a példát; ők a budai palotában üléseztek, s követek útján érintkeztek a rákos mezeiekkel. Corvin János 1504-ben bekövetkezett halála után Szapolyai János lett a köznemesi párt vezetője. A köznemesség már az 1505. évi februári országgyűlésen szóba hozta a királyválasztást. (Ulászlónak ekkor még nem volt fiúgyermeke, Lajos csak 1506-ban született meg.) 1505 októberében azután a nemesség nagy tömegben gyűlt össze Rákos mezejére, Szapolyai 2000 fegyveres familiáris nemesével jött. Az itt kelt rákosi határozatban jelent meg a leghatározottabban az idegenkirály-ellenesség. Szerintük a külhoni dinasztiák nem ismerik a szittya nép nyelvét, szokásait, és idegen érdekeket képviselnek. Kimondták azt, hogy Ulászló, mint legkegyelmesebb király halála után nem fogadnak el idegen családból való uralkodót. Az ún. rákosi végzésnek gyakorlati jelentősége nem volt, mivel a következő évben, 1506-ban megszületett Ulászló fiúörököse, Lajos, akit már kétéves korában, 1508-ban királlyá koronáztak. (Miksa természetesen soha nem mondott le a Habsburgok 1491. évi szerződésben biztosított örökösödési jogáról.)

[6]

1552. október 13.

Castaldo generális, I. Ferdinánd erdélyi hadainak főparancsnoka felmentését kéri az uralkodótól

[7]

1576. október 13.

I. Rudolf öccsét, Ernő főherceget, magyarországi helytartóvá nevezi ki

[8]

1602. október 13.

Hasszán nagyvezér 20 ezres seregével Pest alá érkezik

[9]

1604. október 13.

Lalla Mehmed nagyvezér feladja Esztergom ostromát és seregével elvonul a vár alól

[10]

1670. október 13.

A király Forgách Ádám grófot nevezi ki országbíróvá

[11]

1676. október 13.

Megszületett II. Apafi Mihály, Erdély utolsó fejedelme

Még apja, id. Apafi Mihály életében 1681-ben fejedelemmé választották, amit a török is megerősített, de mivel a fejedelmi esküt az országgyűlésnek nem tette le, s a testület nem iktatta be tisztébe, ezért szuverenitása mindenkor részleges és támadható maradt. Apja halála után, 1690-től nagykorúságáig a Teleki Mihály vezette kormányzótanács gyámsága alatt névleg uralkodott. Helyzete nagykorúvá válásával sem változott. A török Porta 1690-ben végül is nem őt, hanem Thököly Imrét nevezte ki fejedelemmé. Thökölynek Erdélyből való kiszorulása után I. Lipót nem erősítette meg Apafi fejedelemségét, Erdély kormányzatát császári főkormányszék vette át. Miután az udvar által tiltott házasságot kötött bethleni gróf Bethlen Katával, 1696-ban I. Lipót Bécsbe vitette, ahol hercegi rangot kapott, és kegydíjban részesült 1713. február 2-án bekövetkezett haláláig.

[12]

1715. október 13.

Átalakul Erdély önkormányzata

III. Károly 1713 márciusában kinevezte az új erdélyi gubernátort (Kornis Zsigmondot, aki mellett 2-2 katolikus, evangélikus, unitárius és 3 református tanácsosa szolgált). Majd 1715 októberében jóváhagyta az ún. erdélyi kardinális tisztségeket. Ez az erdélyi kormányzati szisztéma a Magyarország és Erdély 1848-ban helyreállított uniójáig állt fenn. A Guberniumnak 2-2 katolikus, evangélikus, unitárius és 3 református tanácsosa volt. Arra, hogy a török kiűzése után a Szent Koronától erőszakkal elszakított Erdélyi Fejedelemséget Magyarországhoz visszacsatolják, vagy legalább közjogi kapcsolat fűzze össze vele - sem az erdélyi rendek, sem pedig a Habsburg uralkodók nem törekedtek. A magyarországi országgyűlés pedig megelégedett azzal, hogy majd 1741-ben kimondja: a Habsburgok - mint magyar királyok - a Szent Korona jogán uralkodnak Erdélyben is. III. Károly úgy tekintette Erdélyt, mint fegyverrel szerzett és fegyverjogon bírt fejedelemséget; Mária Terézia pedig 1765. november 2-án az Államkancellária által kiállított oklevélében, mellyel Erdélyt nagyfejedelemség rangjára emelte, hangsúlyozta, hogy uralkodásának jogcíme az "uralom legfőbb joga", melyet azáltal szerzett, hogy Erdély elismerte őt uralkodójának. Az erdélyi rendek 1722 februárjában fogadták el a Pragmatica Sanctiót, a magyarországi rendeknél hamarabb biztosítva a Habsburgok mindkét ágának örökös uralmát. 1744-ben törvényekkel rendezték a Fejedelemség közjogi helyzetét, kimondva: a Habsburg-uralkodók Erdély örökös fejedelmei. Így Erdély Magyarországtól - a Szent Koronától - függetlenül lett a Habsburg-monarchia országa. Az uralkodó személyében létező kapcsolaton túl azonban átmenetileg Magyarország és Erdély között reális unió is létezett. Addig, míg a Részek (Partium) közös kormányzata 1733-ban meg nem szűnt, és akkor, amikor II. József a monarchia racionálisabb központi kormányzata érdekében - a dualizmus rendszerét megelőlegezve - 1782-ben összevonta a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát.

[13]

1821. október 13.

Megszületett Rudolf Virchow német patológus

Schivelbein (ma: Swidwin, Lengyelország) városában látta meg a napvilágot. Orvosi tanulmányait Berlinben végezte. 1848-ban tanulmányozta a Felső-Sziléziában dühöngő tífuszjárványt, melyről kimerítő tudósításokat írt. 1849-ben az akkori politikai mozgalmakban való részvétele miatt elvesztette állását, ezután Würzburgban lett egyetemi tanár és az Új Kórtani Intézet igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban kültagjává választotta. Részt vett archeológiai és antropológiai kutatásokban is. Foglalkozott Berlin csatornázásának ügyével és nagy munkát végzett az 1870-71-es háborúban a sebesültek gyógyítása terén - ő szervezte meg az első kórházvonatot. Neve azzal vált széles körben ismertté, hogy kidolgozta a sejtkórtan elméletét: a betegségeket a sejtek rendellenes változásaira vezette vissza. Elmélete a maga korában pozitív szerepet töltött be, mivel megindította a sejtek működését befolyásoló gyógyszeres kezelés kutatását és a kóros alaki elváltozások beható tanulmányozását. Berlinben hunyt el 1902. szeptember 5-én.

[14]

1822. október 13.

Elhunyt Antonio Canova, itáliai klasszicista szobrász

A 64 éves korában elhunyt szobrász, Antonio Canova az itáliai klasszicizmus legjelentősebb képviselője volt. Márványszobrai hűvös, könnyed, életközeli, részben szentimentális szépséget árasztanak. A barokk pompájától és a rokokó túlfinomultságától elfordulva inkább a görög és a római antik művészet kiegyensúlyozottsága és egyszerűsége vonzotta. Velencei tanulmányévek után Rómába költözik, időnként Párizsban tartózkodik, ahol a francia császárról, I. Napóleonról és családjáról készít eszményített arcképeket. A legismertebb e művek közül a Napóleon nővérét, Pauline Borghesét "Pihenő Vénusz"-ként ábrázoló márványalakja. Elismerést szerzett a továbbiakban "Ámor és Psyché" (1793, Louvre, Párizs) című mitológiai márványalakjaival és XIV. kelemen pápa számára készített síremlékművével (1787, Santi Apostoli, Róma) valamint Mária Krisztina főhercegnő síremlékével (1805, Augustinerkirche, Bécs).

[15]

1826. október 13.

Megszületett Igaz Sámuel író

Az erdőbényei születésű író a debreceni református kollégiumban fejezte be tanulmányait 1805-ben. 1810-től Tisza Lajos nevelője volt Geszten, Debrecenben, majd Bécsben. Az osztrák fővárosban ismerkedett meg Márton Józseffel, akinek bíztatására letelepedett a városban. A magyar irodalom pártfogójaként 1822-ben Zsebkönyv címmel szépirodalmi almanachot alapított. 1824-ben kiadta a Magyar Kurir irodalmi melléklapját, a Kedveskedőt. 1823-26-ban nehéz anyagi feltételek között megjelenttette a Hébe című irodalmi zsebkönyvet, amelyben írásai közül is közölt néhányat. 1826-ban irodalom tanárnak hívták Debrecenbe, de hirtelen halála (1826. június 7.) miatt már nem tudta elfoglalni a tanszéki állást. Pályafutásának tragédiája éppen az volt, hogy a magyar irodalmi élet központja működése idején Pestre tevődött át.

[16]

1848. október 13.

Damjanich győz a szerbek ellen

Törökbecsénél (Torontál vm.) Damjanich János őrnagy csapatai győzelmes csatát vívnak a szerb fölkelőkkel.

[17]

1867. október 13.

Megszületett Pierre Bonnard francia festő

A dekoratív Nabis-csoport tagja, Rippl-Rónai József barátja Fontenay-Aux-Roses-ben született. Gauguin hatására kezdett el festeni, s elsősorban csendéleteket, aktokat, kertrészleteket ábrázoló képeket alkotott, de szívesen festette a tengert is. Az emberi létezés derűje, intimitása fejeződik ki meleg tónusok, lokálszínek, dekoratív, egybefüggő foltok, hangsúlyos vonalak és a tömör képszerkesztés alkalmazásával. A La Revue blance című folyóirat illusztrátora is volt, amelynek ő készítette híres plakátját. Számos színes litográfiát, könyvillusztrációt is tervezett. Utolsó nagy műve érdekes módon egy oltárkép, a Szt. Ferenc beteget látogat, s az assy-i templomban látható. A Szépművészeti Múzeum két képét őrzi. Le Cannet-ban hunyt el 1947. január 23-án.

[18]

1871. október 13.

Beust gr. közös külügyminiszter emlékiratot intéz az uralkodóhoz

E szerint a cseh `alapcikkek` ellentétesek a dualizmus rendszerével.

[19]

1872. október 13.

Megszületett Glatz Oszkár festőművész

1892-ben Hollósy Simon müncheni magániskolájában kezdte művészeti tanulmányait, majd ugyanitt a Művészeti Akadémián, 1893-ban a párizsi Julian Akadémián tanult festeni. 1896-tól a nagybányai művésztelepen dolgozott és itt döbbent rá a plein air festészet valódi sajátosságára. 1912-1938 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Számos kiállításon vett részt itthon és külföldön: Münchenben és San Franciscoban képeivel arany-, illetve ezüstérmet nyert. Tájképek, női portrék, gyermekképek mellett a falusi élet néprajzi hitelességű figuráit örökítette meg. Kossuth-díjat 1952-ben, kiváló művész kitüntetést 1953-ban kapott munkásságáért. Budapesten hunyt el 1958. február 23-án.

[20]

1882. október 13.

Meghal Joseph Arthur Gobineau francia író

A Párizs melletti Ville d'Avray mellett született 1816. július 14-én. Három évtizeden át diplomata volt (Svájcban, Perzsiában, Görögországban, Brazíliában és Svédországban). Barátjának tudhatta Bismarckot és a brazil királyt. Irodalmi alkotásai közül jelentős a reneszánszról szóló, öt nagy részre tagolt élőképsorozata, amelyben Itália történelmének 1490 és 1560 közé eső hét évtizedét elevenítette meg. Másik neves műve az Értekezés az emberi fajok egyenlőtlenségéről című, tisztán filozófiai alkotása, amelyben vizsgálta a fajok kialakulását és az evolúciót. Művében az árjagermán fajok - szerinte az angolok, az észak franciák és a belgák - magasabb rendűségét hirdette. Ezt a nézetét használták fel később a náci ideológusok, s ezért teljesen indokolatlanul fajelmélet megalapítójaként is emlegetik. Pedig ő a németeket nem is sorolta az árják közé, a fajok keveredését pedig befejezettnek tekintette, a reá való későbbi náci hivatkozás tehát teljesen megalapozatlan. Torinóban érte a halál.

[21]

1887. október 13.

Megszületett Josef Tiso szlovák lelkész és politikus

Nagybiccsén (Bytca) született. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte. Káplánként, majd tábori lelkészként dolgozott. Nyitrán szemináriumi lelkészként a helybeli gimnázium hitoktatója is volt. 1925-1938 között a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőjeként a prágai parlament tagja volt. Hlinka halála után őt választották a párt elnökévé. 1938. október 6-án a szlovák autonómiát eredményező úgynevezett zsolnai egyezmény kezdeményezője, 1938. október 8. - 1939. március 9. között az autonóm szlovák kormány elnöke volt. 1939. március 13-án Berlinben Hitlerrel megegyezett az önálló szlovák állam létrehozásáról. Ezt követően 1939. október 27-ig ő volt a szlovák miniszterelnök, 1939. október 26. és 1945. április 4. között pedig a Szlovák Köztársaság elnöki tisztét látta el. Ezután Ausztrián keresztül próbált menekülni, de elfogták. Az 1946. december 2-án megkezdett per nyomán 1947. április 15-én mint háborús bűnöst halálra ítélték, és három nappal később kivégezték.

[22]

1889. október 13.

Értekezletet tart a baloldal

Az ellenzéki radikális szocialisták és az Általános Munkáspárt vezetői újabb értekezletet tartanak az egyesítés előkészítésére. A párt új vezetőjévé Engelmann Pált választják.

[23]

1907. október 13.

Megszületett Dajka Margit színésznő

Dayka Margit Nagyváradon láta meg a napvilágát. Pályáját Vidéki társulatoknál kezdte, majd 1929-tól a Vígszínházban játszott, később más fővárosi színházak tagja volt. 1948-ban a Madách Színházhoz, majd a Petőfihez, utóbb a Thália Színházhoz szerződött, s ott játszott nyugdíjba vonulásáig. A színpadon ritkán nyílott alkalma egy-egy darab nagy szerepét eljátszania, ám tehetségével kisebb szerepeit naggyá tette. Emlékezetes alakítást nyújtott a János vitéz: Iluska, a Rómeó és Júlia: dajka, a Tóték: Tótné szerepében. 1932-től filmezett, s felejthetetlen egyéniségét, kiváló szerepformáló képességét többek között a Macskajáték, az Égigérő fű, a Herkulesfürdői emlék, a Legáto című filmek kópiái őrzik. Nagyrészt neki köszönhető - Latinovits Zoltán méltó partnereként -, hogy a magyar filmművészet egyik legnagyobb alkotása, Huszárik Zoltán Szindbád című filmje óriási szakmai és közönségsikert aratott. 1986. május 24-én hunyt el Budapesten.

[24]

1921. október 13.

Megszületett Yvos Montand francia sanzonénekes és filmszínész

Ivo Livi néven Monsummano-ban látta meg a napvilágot. Családja 1923-ban a fasizmus elöl menekülve emigrált Franciaországba. Tizenegy éves korától dolgozott, tizenhárom éves korában abba kellett hagynia az iskolát, hogy kenyeret keressen. Dolgozott tésztagyárban, majd fodrászsegédként. Énekesi pályáját amatőrként kezdte az Alcasar mulatóban. A varieté színpadokra Edith Piaf egyengette útját, a második világháború után még sanzonszövegeket is írt neki. Montand fellépett a Folies Bergére-ben és a Moulin Rouge-ban is. Filmen 1945-ben debütált. Drámai és vígjátéki szerepekben egyaránt komoly sikereket aratott (összesen mintegy 70 filmben szerepelt). Nevezetesek voltak politikai pálfordulásai is. Az egykori kommunista előbb az 1956 októberi magyar forradalom leverése miatt távolodott el a mozgalomtól, majd az 1980-as években olyannyira átalakult konzervatívvá, hogy Franciaországban egyesek már párhuzamot vontak közte és Ronald Reagan között. Erre ő így reagált: `Méghogy Ronald Reagan... neki mint színésznek sohasem voltak sikerei. Nálam azonban nem ez a helyzet.` 1980-ban, 13 évvel azután, hogy mint énekes visszavonult, újból meghódította a franciákat dalaival. Barátja, Picasso nézetét vallotta: `Hosszú időre van szükség ahhoz, hogy az ember megfiatalodjék.` Felesége, Simone Signoret, a neves francia színésznő halála után néhány évvel ismét megházasodott és 1989 januárjában, 67 éves korában apa lett. Társa, Carole Amiel akkor 28 éves volt. Híres filmjei: Az éjszaka kapui (1946), A félelem bére (1953), Az éjszaka Margitja (1956), Salemi boszorkányok (1957), Tökéletes bűntény (1965), A Paradicsom... És a Pokol (1986). 1991. november 9-én hunyt el Senlis-ban.

[25]

1925. október 13.

Magyarország és Franciaország kereskedelmi egyezményt köt a legnagyobb kedvezmény elve alapján

[26]

1929. október 13.

Gyűlést tartanak a szociáldemokraták

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt népgyűlésén a budapesti Tattersalban mintegy 30000 ember vesz részt.

[27]

1937. október 13.

Megtartják az első riasztási és elsötétítési légvédelmi gyakorlatot

A gyakorlat egyelőre Budapestre és környékére korlátozódik.

[28]

1938. október 13.

Véget érnek a magyar-csehszlovák tárgyalások

A komáromi egyezkedések nem hoznak eredményt.

[29]

1938. október 13.

Rendkívüli, éjjeli ülést tart a minisztertanács

Elveti az általános mozgósítás tervét, határozatot hoz részleges mozgósításról. Elhatározza öt újabb korosztály behívását.

[30]

1940. október 13.

Új főszerkesztője lesz a Szabad Szónak

A Nemzeti Parasztpárt lapjának vezetését Bajcsy-Zsilinszky Endre veszi át.

[31]

1943. október 13.

Olaszország hadat üzen Németországnak

[32]

1944. október 13.

A kormány felhatalmazza városi tanácsokat, hogy fűtés nélküli napokat rendeljenek el

[33]

1961. október 13.

Meghal Korda Zoltán filmproducer

Túrkevén született 1895. április 3-án. Bátyja, Korda Sándor mellett kezdte pályafutását, előbb a Corvin Filmgyár első asszisztense volt, majd Bécsben és Berlinben operatőr, forgatókönyvíró, később a német UFA rendezője. 1930-49 között Hollywoodban forgatott. Főleg egzotikus történetekkel aratott sikert, több ízben dolgozott fel Kipling-témákat: híres filmje az amerikai Elefántboy és A dzsungel könyve. Beverly Hills-ben érte a halál.

[34]

1963. október 13.

Felavatják a a Barátság kőolajvezeték magyar szakaszát

A nemzetközi vezeték magyar szakasza 1962 áprilisában készült el, majd október 13-án ünnepélyesen felavatták a közel 150 kilométer hosszú - Szőny-Százhalombatta-Kápolnásnyék közötti - magyar vezetéket, amely a Szovjetunióból Csehszlovákián át érkező olajat a határtól szállítja Magyarországra. (A Barátság II. vezeték 300 kilométer hosszú magyar szakaszát - amely közvetlenül a Szovjetunióból hozza az olajat - 1973. november 2-án avatták fel Százhalombattán.

[35]

1987. október 13.

Meghal Walter Brattain amerikai fizikus

A tranzisztor feltalálója a kínai Amoy-ban született 1902. február 10-én. A washingtoni Whitman College-ban, majd az oregoni és minnesotai egyetemeken tanult. 1928-29 között a Szabványügyi Hivatal rádióosztálya, majd a Bell Telephone Laboratories kutató fizikusa volt. A II. világháború alatt a Columbia egyetemen a tengeralattjárók mágneses lokalizálásának kutatásaiban vett részt. 1952-53-ban a Harvard vendégprofesszora, 1967-72 között a Whitman College adjunktusa volt Walla Wallában. A szilárd testek felületi tulajdonságait, az anyagfelület atomos szerkezetét vizsgálta, amely rendszerint eltér az anyag belsejének szerkezetétől. Több szabadalma volt, számos cikket írt a szilárd testek fizikájáról. Alapvető kísérletében a szilícium félvezető és a ráhelyezett fémelektród között a feszültség a megvilágítás hatására változik, mivel betöltetlen elektronállapotok jönnek létre, s így változik a félvezető felületi töltése. Kísérlete bebizonyította Shockley elméletének helyességét a félvezető belsejébe behatoló külső elektromos térről. J. Bardeennel együtt felfedezte a tranzisztorhatást, s elkészítette az első tranzisztort. A technikában és a mindennapi életben is beláthatatlan távlatokat nyitó felfedezést 1948. június 17-én szabadalmaztatták. A fizikai Nobel-díjat 1956-ban kapta John Bardeennel és William B. Shockleyval együtt a tranzisztorok kifejlesztéséért és azok anyagául szolgáló félvezetők tulajdonságainak kutatásáért. A tranzisztorok azóta fényes karriert futottak be, nagyságuk egyre csökkent, s az 1950-es évek végére szinte teljesen kiszorították az elektroncsöveket.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)