2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 11
27 találat
[1]

955. augusztus 11.

I. Ottó felakasztatja Lél, Bulcsú és Súr magyar vezéreket

[2]

1253. augusztus 11.

Meghal Assisi Szent Klára

Clara Offreduccio 1194. július 12-án. 1212. március 18-án Assisi Szt. Ferencnek tette le a szerzetesi fogadalmat. Ekkor a bencésrendi apácák Bastia melletti Szt. Pál kolostorába vonult, majd később Szt. Ferenc ugyanennek a rendnek a panzói apácakolostorába küldte. Utóbb a San Damiano-templom szegényházában, Assisi város szélén, Klára lett a ferencrendi apácák, a klarisszák házfőnöknője. Klára igen szigorú regulát fogalmazott, roppant szigorú életvitelt és szegénységet követelt. Negyven évig állt zárdája élén. 1253-ban a pápa jóváhagyta a rendet, s ezzel a klarisszák jövője biztosítva lett. Ünnepélyes temetésén IV. Ince pápa is megjelent. IV. Sándor pápa 1255-ben szentté avatta.

[3]

1456. augusztus 11.

Meghal Hunyadi János

Nem sokkal a nándorfehérvári győzelem után pestisben életét vesztette Hunyadi János, Magyarország egykori kormányzója. Hunyadi 1405 táján született. Apja, Vojk, Havasalföldről beköltözött román előkelő volt. Zsigmond 1409-ben adta neki az erdélyi Hunyadvár (Vajdahunyad) falut és a hozzá tartozó uradalmat. Hunyadi János fiatal éveit különböző nagyurak udvarában töltötte. 1430-ban elkísérte Zsigmondot nyugati útjára, majd két évig szolgált Filippo Visconti milanói hercegnél, ahol a modern hadviselés egyes elemeit is megtanulhatta. 1434-ben Zsigmond udvari lovagjai közé emelte, majd a déli végekre küldte. Albert király 1439-ben rábízta a szörényi várak védelmét, és hamarosan báni címmel is felruházta. Felemelkedését a bátaszéki csatának köszönhette. 1441 január elején itt aratott döntő győzelmet Ulászló király Albert király özvegye, Erzsébet felett. A hadműveletekben Hunyadi mellett Újlaki Miklós is kivette részét. A király ennél fogva megbízott bennük, és magas tisztségekkel (erdély vajdái, számos megye ispánjai, a déli végvárrendszer kapitányai) halmozta el őket. Hunyadi így számos birtokot szerzett meg, és jövedelmeit az ország szolgálatába állította. Fellépése fordulatot hozott a török-magyar harcokban, 1442-ben egymás után két jelentős győzelmet aratott. Március 23-án megsemmisítette a Dél-Erdélyt pusztító Mezid béget, szeptemberben pedig az európai oszmán hadak fővezérét, Sehabeddin beglerbéget verte meg. A sikerek óriási népszerűséget hoztak a hadvezérnek, a nemesi közvélemény teljes erejével felé fordult. 1443-1444 téli hónapjaiban mélyen benyomult a Balkánra, egészen Szófiáig hatolt előre. A hosszú hadjárat inkább erkölcsi sikert hozott. Murád szultán békét akart kötni, míg a katolikus államok a háború mellett foglaltak állást. Hiába kötötték meg a váradi békét, amelyben az oszmánok komoly hadisarcot fizettek volna, Ulászló seregei 1444. szeptember 22-én átlépték a határt. A végzetes várnai csatára november 10-én került sor, ahol a magyar király is életét vesztette. Ulászló halálával Hunyadi mozgástere is megnőtt. 1446. június 6-án kormányzóvá választották és korlátozott királyi hatalommal ruházták fel. Hatalmának kiterjesztésével azonban számos ellenséget szerzett (Cillei és a Garai család), ráadásul az V. László (Albert és Luxemburgi Zsigmond leánya, Erzsébet fia) pártján álló Giskra is komoly problémát okozott. Hunyadi kormányzóként is több hadjáratot indított a törökök ellen, de 1448-ban, a második rigómezei csatában súlyos vereséget szenvedett. 1452 végén le kellett mondania kormányzóságáról, mert az időközben felcseperedő V. László király részt kért a hatalomból. A volt kormányzó nagyon komoly kárpótlást kapott, ami tovább mélyítette a főurak közti ellentétet. A feszültség végül nem vezethetett háborúskodáshoz, mivel II. Mehmed hatalmas haderővel az országra támadt. Nándorfehérvárnál azonban a Hunyadi és Kapisztrán János által vezett keresztesektől vereséget szendvedett. A diadal Európa szerte nagy visszhangot keltett (a harangszót már korábban elrendelte III. Calixtus pápa). A győzelemnek azonban nagy ára volt, augusztus 11-én Hunyadi, október 23-án Kapisztrán János halt meg a táborban kitört pestisjárvány következtében.

[4]

1678. augusztus 11.

A nijmwegeni béke lezárja a francia-holland háborút

A nijmwegeni békével ér véget a Franciaország és Hollandia között 1672-ben kirobbant háború. XIV. Lajos francia király már 1667-ben is háborút indított Hollandia ellen, hogy birtokba vegye Hollandia gazdaságilag fejlett tartományait, és hatalmi befolyását a Schelde torkolatáig, Antwerpen gazdag kereskedővárosáig kiterjessze. A saint-germaini (1668. április) és az aacheni (1668. május) békében azonban Franciaországnak meg kellett hátrálnia ellenfelei (Anglia, Hollandia, a császár, Svédország, Spanyolország) előtt és meg kellett elégednie néhány spanyol-németalföldi várossal. XIV. Lajos azonban nem nyugodott bele a kudarcba és új háborúra készült. Négy évvel később Anglia és Svédország is az oldalára állt. A franciák 1672-ben törtek be Spanyol-Németalföldre. A hollandok azonban vízzel elárasztott területeikkel elzárták ellenségeik útját. III. Orániai Vilmos herceg, a köztársaság főkapitánya biztos kézzel szervezte az ellenállást. A francia király hamarosan erős európai szövetséggel került szembe. A nijmwegeni békével XIV. Lajos mégis sikerrel fejezi be a háborút, ami elsősorban kezdeti hadi sikereinek és a seregtől való félelemnek tudható be. Franciaország ismét néhány németalföldi határerődöt kap Spanyolországtól, valamint végleg megszerzi Franche-Comtét. A császár lemond Freiburg és Kehl birtokáról és Lotaringia francia birtok marad.

[5]

1801. augusztus 11.

Felszentelik a pesti görög templomot

A 18-19. század fordulóján görög kereskedők bonyolították le uszályaikon a dunai kereskedelmet. A pestiek közéjük sorolták a macedóniai vlahokat is, ám ők megkülönböztették egymást, de közös volt a vallásuk, a görögkeleti ortodox felekezet. Ennek korábban nem volt temploma, ezért az ortodox szerb templomokat látogatták, ahol szerb nyelvű szertartásokat hallgattak. 1784-ben elérték, hogy görögül is tartottak istentiszteletet. 1790-ben kaptak engedélyt a helytartótanácstól, hogy saját templomot építhessenek. A gazdag görög kereskedő, Argiri Demeter vezetésével a piaristáktól vásároltak telket az akkori Kis utcában. Itt állt 1937-ig a Görög udvar, a pesti görögök központja. A templom terveit Jung József készítette el, a helytartótanács nem engedélyezte a túl magas tornyokat - ezért záródtak azok lapos gúlával. 1791-ben tették le az alapkövet, de a tervezett három év helyett tízig tartott az építkezés, az építész és a görög közösség elszámolási vitái miatt. 1801-ben készült el, a budai ortodox püspök és a temesvári püspök jelenlétében szentelték fel. A pazar ikonosztázt Joannovics Miklós, a Naxosz szigetén született faszobrász készítette, aki akkor már évek óta Magyarországon dolgozott. Az általa faragott galambpár a görög és vlah hívek testvériségét szimbolizálta, de ezt 1806-ban levették, mivel faragott kép nem lehetett ortodox templomban. (A szobrot ma Miskolcon őrzik, a Görög udvar egy kereskedője a galambot választotta cégérül, s erről kapta későbbi nevét a Kis utca, ma Galamb utca.) A famunkák 1806-ig tartottak, a templom csúcsos tornyait csak 1873-ban kapta, Ybl Miklós tervei szerint. A déli torony a II. világháborúban elpusztult, helyreállítását a XXI. században tervezik. A görögök és a vlahok 1812-től már külön tartották szertartásaikat, s 1888-ban a románok a Holló-utcába költöztek.

[6]

1804. augusztus 11.

II. Ferenc Ausztria császárának kiáltja ki magát

Az osztrák örökös tartományok császársággá emelése megnöveli a német-Római uralkodó, II. Ferenc rangját. Az új méltóság célja, hogy hatalmi egyensúlyt teremtsen Bonaparte Napóleon első konzullal, aki a franciák császárává kívánja koronázni magát (1804. XII. 2.). Mivel az európai jogfelfogás a német-római császári méltóságot kezdettől fogva az ókori római császárok egyedüli utódának tekintette, Bécsben már magának a császári címnek a párizsi használatát is bitorlásnak tekintik. Az osztrák lépést indokolttá teszi az is, hogy az árnyékéletet élő Német-Római Birodalom már nem jelent ellensúlyt Franciaországgal szemben.

[7]

1820. augusztus 11.

Meghal a magyar verbunkos egyik úttörője

1820. augusztus 11-én Tállyán meghal Lavotta János zeneszerző, hegedűművész. Lavotta 1764. július 5-én született Pusztafödémesen, középiskolai tanulmányait Nagyszombaton illetve Pozsonyban végezte. Pesten jogot is hallgatott. Katonaévei után Bécsbe, majd Fraknóra ment. 1786-ban Pestre költözött, ahol a kancellária hivatalnoka lett, majd Zichy Károly fiainak nevelőjeként tevékenykedett. Ezután döntött végérvényesen a zenei pálya mellett. 1792-93 között a pest-budai magyar színjátszó társaság muzsikadirektoraként működött. 1797-99-ig Miskolcon tartózkodott. 1802-04-ben a kolozsvári színtársulatot irányította. 1816-ig sorra járta a nemesi kúriákat, vándoréletet élt. 1816-ban zongorát és hegedűt oktatott, majd Debrecenben zeneműboltot nyitott. Igen művelt muzsikus volt, művein a nyugati kultúra hatása is érződik. Egyik tagja volt - Biharival és Csermákkal - a 'virtuóz-triász'-nak. Ő volt az első, aki nagyobb, átfogóbb formában kísérelte meg a verbunkost feldolgozni. Kortársainak tiszteletét is kivívta, szívesen hallgatta Kazinczy is, Kölcsey pedig az ő muzsikáját állította szembe - mint kulturált magyarságot - a cigányzenével és a verbunkos tánccal.

[8]

1849. augusztus 11.

Kossuth Lajos lemond kormányzóelnöki tisztségéről

A legfőbb polgári és katonai kormányzati hatalmat Görgey Artúr tábornokra ruházza, aki azt este 8 órakor átveszi.

[9]

1861. augusztus 11.

Az uralkodó elnöklete alatt tartott minisztertanács elhatározza a magyar országgyűlés feloszlatását.

[10]

1868. augusztus 11.

Balázsfalván görög katolikus román nemzeti egyházi kongresszus zajlik.

Ion Vanceát görög katolikus román érsekké választják.

[11]

1871. augusztus 11.

Megszületett Heltai Jenő író

Jogi pályára készült, de tanulmányait 1890-ben félbeszakítva hírlapíró lett. A Magyar Hírlap, a Pesti Napló, majd A Hét hasábjain ontotta a verseket, novellákat, krokikat, tárcákat, verses publicisztikákat. Sokáig élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. 1900-ban egy ideig a Vígszínház titkára, 1914-1918 között dramaturg igazgatója, 1918-tól az Athenaeum Könyvkiadó irodalmi igazgatója, 1929-től a Belvárosi, 1932-34-ben a Magyar Színház egyik igazgatója volt. A modern nagyvárosi élet franciásan könnyed verselőjeként tűnt fel, majd Kacsóh Pongrác János vitézéhez írt dalszövegeivel vált népszerűvé. Az operettek, bohózatok, karcolatok, novellák írásának a mestere volt, aki műveiben könnyedén alkalmazta a humoros, ironikus hangnemet, s a különböző találó jellem- és helyzetkomikumokat, de vidám alkotásaiban is mindig ott rejlett a társadalmi bírálat, a valós emberábrázolás igénye. Heltai kényelmesen `hordhatóvá tette` a magyar nyelvet mindenki számára, műveit szellemesen összetett egyszerűség jellemezte. Ő alkotta a mozi szavunkat. Ismertek Kató dalai, valamint A néma levente és az Ezerkettedik éjszaka című verses színművei. Jelentős műfordítói munkássága, amiért 1927-ben a francia becsületrenddel jutalmazták, a Kossuth-díjat 1957-ben kapta. Még ugyanazon év szeptember 3-án hunyt el.

[12]

1886. augusztus 11.

Megjelenik I. Ferenc József leirata

Sajnálatosnak mondja, hogy `egyes tények miatt az egész hadsereg bírálat alá vétetik`, s ezzel jóváhagyja Tisza miniszterelnök Jánszky vezérőrnagy magatartását elítélő állásponját.

[13]

1904. augusztus 11.

Leverik Afrikában a hererók felkelését

Német Délnyugat-Afrikában (ma Namíbia) a Waterberg melletti csatában, a német gyarmati uralom ellen fellázadó hererók döntő vereséget szenvednek. A túlélő hererókat a német csapatok a Kalahári-sivatagba szorítják, ahol sokan meghalnak. Samuel Maharero vezetésével mégis sikerül egy kis csapat hererónak a biztonságos brit mandátum területére szökni. Őket a Ngami-tó partján telepítik le. Délnyugat-Afrika 1884-ben lett német gyarmat; a fehér telepesek elűzik mezőikről, vízlelő helyeik mellől a hererókat, egy állattartással foglalkozó bantu népet, ami ezen a különösen száraz vidéken a létfeltételektől való megfosztást jelenti. Az ellentétek egyre-másra fegyveres konfliktusokhoz vezettek. A januári felkelés néhány nap alatt kiterjedt az egész hereró-területre. A hererók megostromolták a megerősített városokat, vasút- és telefonvezetékeket vágtak el a farmokat támadtak meg. Összesen 120 fehért öltek meg. Theodor Leutwein kormányzó tárgyalásokat kezdett, de Lothar von Trotha, a gyarmati csapatok főparancsnoka mégis inkább a katonai megoldást választotta. A német parlamentben a szociáldemokrata képviselők viselték szívükön a gyarmati lakosság helyzetét.

[14]

1907. augusztus 11.

A király szentesíti az 1907:XLIX. törvénycikket.

Az 1892-es valutareform kiegészítéseként meghatároza, hogy milyen nemesfém pénzérmék verhetők.

[15]

1907. augusztus 11.

Megalakul a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége.

[16]

1911. augusztus 11.

Megszületett I. Tóth Zoltán történész

A verseci születésű tudós érdeklődésének középpontjában a magyarországi nemzetiségi kérdés, elsősorban a román kérdés állt. 1941-től az Erdélyi Tudományos Intézetben, majd az MTA Történettudományi Intézetében tudományos munkatárs volt. 1953-tól az ELTE-n tanszékvezető, 1955-ben a Magyar Történelmi Társulat alelnöke lett. Számos tanulmánya jelent meg szakfolyóiratokban. 1952-ben Kossuth-díjat kapott, 1954-ben az MTA levelező tagjává választották. Az 1956-os forradalom idején kitört utcai lövöldözésben halálos sebesülés érte október 25-én.

[17]

1914. augusztus 11.

Franciaország hadüzenete Ausztria-Magyarországnak

[18]

1919. augusztus 11.

Németországban érvénybe lép a weimari alkotmány

Németország mint szövetségi állam demokratikus köztársasággá lesz.

[19]

1923. augusztus 11.

Megalakul a Magyar Középosztály Szövetség.

Elnöke Bernát István lesz.

[20]

1923. augusztus 11.

A Szovjetunió július 6-át az alkotmány elfogadásának napját ünnepnappá nyilvánítja

[21]

1926. augusztus 11.

Felavatják a Császár Uszodát

A Császár Uszoda fedett női medencéje 1860-ban épült a főváros első fedett uszodájaként. Ezzel egyidőben készült el a szabálytalan alakú férfi medence, amelynek helyén 1924-ben - Hajós Alfréd tervei alapján - kezdték el az 50x25 méter nagyságú versenymedence és az ezer személyes lelátó építését. A létesítményt 1926. augusztus 11-én avatták fel, majd augusztus 18-22. között itt rendezték az első úszó, műugró és vizilabda Európa-bajnokságot. Az uszoda mellett 1975-ben adták át a korszerű fedett, valamint kétezer személyes lelátóval felépült sportuszodát, amelyet Komjádi Béláról, az egykori vízilabda-aranycsapat kapitányáról neveztek el. A régi `Csaszit` 1989-ben lebontották, s a helyén 1997. július 17-én adták át az újjávarázsolt új uszodát.

[22]

1928. augusztus 11.

A feketeinges sasok új pártot alakítanak

Az úgynevezett `feketeinges sasok` kilépnek az Ébredő Magyarok Egyesületéből, és megalapítják a Magyar Fasiszta Munkások Országos Pártját.

[23]

1928. augusztus 11.

Véget ér a Szocialista Munkásinternacionálé III. kongresszusa Brüsszelben.

[24]

1930. augusztus 11.

A Magyarországi Szakszervezeti Tanács választmányi ülését tartja.

Peyer Károly bejelenti, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt a munkanélküliek és a munkabérek ügyében. Elhatározzák, hogy szeptember 1-jén utcai tüntetést rendeznek Budapesten.

[25]

1931. augusztus 11.

Magyarország és Románia kereskedelmi szerződést köt Sinaiában.

[26]

1959. augusztus 11.

Rendezik a személyi tulajdont

Az 1959. évi IV. törvény a `Polgári törvénykönyv`-ből személyi tulajdonként ismeri el az állampolgárok személyi szükségleteinek kielégítését közvetlenül szolgáló vagy előmozdító javakat: a családi házat, a berendezési és használati tárgyakat, úgyszintén a személyi tulajdon körébe vonja a kisegítő mellékgazdaság céljait szolgáló háztáji gazdaságot. Az új törvény a Rákosi-korszak tulajdonellenes politikájától való elhatárolódást volt hivatva jelképezni és bizonyítani.

[27]

1960. augusztus 11.

Csád elnyeri végső függetlenségét

Az Észak-Afrika középső részén fekvő Csád területén már korábban is léteztek államok, amelyek alapját a szaharai kereskedelem ellenőrzése adta. A térség 1900-tól fokozatosan francia befolyás alá került, majd a XX. század elején lett gyarmat. 1946-ban az afrikaiak a francia alkotmány keretében korlátozott politikai jogokat kaptak: Csádot francia tengerentúli területté nyilvánították. 1958. november 28-án - a Francia Közösségen belül - kikiáltották a köztársaságot. Az ország 1960. augusztus 11-én elnyerte függetlenségét, de a francia katonai jelenlét csak 1965-ben szűnt meg. A függetlenség elnyerése után azonnal polgárháború tört ki, azóta a béke és nyugalom csak rövid közjáték. 1975-ben államcsíny történt. 1980-ban újrakezdődtek a harcok Goukouni Veddey államfő és Hissene Habre hadügyminiszter között. Csád ekkor csaknem egy évtizedre kettészakadt, a konfliktusba belekeveredtek a líbiaiak és a franciák is. A változó sikerrel, de folyamatos hevességgel zajló harcok során mindkét rivális birtokolta a fővárost és mindkettő letette az elnöki esküt. 1987-ben Líbia és Csád között háború robbant ki a nyersanyagban gazdag Aouzou-földsáv birtoklásáért, a vitát végül nemzetközi bíróság döntötte el Csád javára.

Bezár