Hónap: június • Nap: 10
1190. június 10.
Meghal I. (Barbarossa) Frigyes
A harmadik keresztes hadjárat során I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, fürdés közben a kis-ázsiai Szalef-folyóba fulladt. A szeldzsuk törökök, Szaladin szultán vezetésével 1187-ben elfoglalták Jeruzsálemet, s a kereszteseket Palesztina távolabbi részeiből is kiűzték. Erre VIII. Gergely pápa keresztes háborút hirdetett, hogy a szent helyeket visszafoglalják a pogányoktól. 1189-ben a keresztes sereg különböző utakon indult el I. Frigyes császár, II. Fülöp Ágost francia király s az angol király fia, Oroszlánszívű Richárd vezetésével. I. Frigyes halála után a német sereg kedvét vesztette, sokan haza is tértek. A harmadik keresztes hadjárat során sikerült meghódítani Akkont, valamint szerződést kötni Szaladin szultánnal, melynek értelmében a keresztény zarándokok szabadon felkereshetik Jeruzsálemet. Uralkodása alatt I. Frigyes harcban állt az egyházzal, mivel nem volt hajlandó elismerni hűbérurának a pápát. Nem tudta azonban megtörni a lombardiai városok ellenállását - 1176-ban Legnano-nál vereséget szenvedett -, így a régi császári felségjogoknak sem sikerült érvényt szereznie Itáliában. Német földön viszont meghódította az ellene lázadó Oroszlán Henriket, s dinasztiája hatalmát is megszilárdította. A XVI. századtól népmonda fonódott a császár alakja köré: nem halt meg igazán, csak egy barlangban szunnyad.
1302. június 10.
VIII. Bonifác pápa megbízza legátusát, Miklós bíboros püspököt, hogy II. Vencel cseh királyt, Vencel és Károly Róbert magyar királyokat a Szentszék elé idézze
1556. június 10.
Meghal Martin Agricola német zeneszerző
Schwiebus-ban született 1486. január 6-án. 1519-20-ban Magdeburgban telepedett le, ahol 1525-ben átvette a kántortanítói tisztet, amelyet élete végéig betöltött. Ahogy a protestáns iskolákban a latin egyre jobban terjedt, későbbi műveit latinul írta. Számos zenei szakkifejezés, amelyet latinból németre fordított, mindmáig használatos.
1791. június 10.
Megszületett Václav Hanka cseh író
Első irodalmi kísérleteit két füzetkében adta ki 1815-ben és 1816-ban. Alapos ismerője volt a régi cseh irodalomnak és történetnek. 1817-ben `fedezte fel` a Dvur Králové-i és Zelená Hora-i kéziratokat, amiket - pótolandó a csehek dicsőséges múltját megéneklő hősköltemények hiányát - sajátkezűleg hamisított. Hamisítványai a cseh romantika alapműveivé váltak, nagy hírnevet és egyetemi tanári kinevezést szereztek neki. Bár a 80-as 90-es években fiatal tudósok - köztük T.G. Masaryk - bebizonyították, hogy a kéziratok egytől egyig hamisítványok, az általa terjesztett hamis felfogást a szláv népek múltjáról csak nehezen lehetett eloszlatni.
1827. június 10.
Megalakul a Nemzeti Kaszinó, a díszes gyülekező hely
Az 1825-27. évi országgyűlés idején gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol mintára kaszinót alapított. A Pesti Kaszinónak (1830-tól Nemzeti Kaszinó) megalapításakor 46 tagja volt, és választmányában olyan jeles közéleti személyiségek foglaltak helyet, mint Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám, Marczibányi Lajos. A `díszes gyülekező hely`-en az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb képviselői és a pesti polgárság legtekintélyesebb és befolyásosabb szereplői, az irodalmi és szellemi élet kiváló egyéniségei jöttek össze, hogy `egymással barátságos beszélgetések végett találkozzanak`. A Kaszinó gyorsan népszerű lett. Tagjainak száma 1840-re már majdnem elérte a félezret. Számos magyar és külföldi újságot és folyóiratot járatott, önálló könyvtárral rendelkezett. Ennek alapját maga Széchenyi vetette meg (338 művel), amelynek köszönhetően a korszak legjelentősebb hazai és külföldi alkotásai voltak hozzáférhetők (1834-re már 3 ezer darab könyvből állt). A politizálás, eszmecserék, társas felolvasások mellett a tagok számára kitűnő kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget kínáltak a kaszinó játéktermei, táncmulatságai, zenei estjei és vendéglője. A Pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és számos vidéki városban szintén jöttek létre kaszinók, társalkodóegyletek, olvasótársaságok. 1827-ben hozták létre Pesten a Kereskedői Kaszinót, 1828-ban Kaposvárott olvasótársaság, Szegeden, Győrben, Kecskeméten kaszinó, Marosvásárhelyen társalgóegylet, Siklóson Baranyai Olvasó Intézet, Nyíregyházán és Szepesbélán pedig olvasótársaság alakult. 1848-ig az egyletek a száma mintegy 200-ra volt tehető.
1836. június 10.
Meghal André Marie Ampere francia fizikus
Lyonban született 1775. január 22-én. 1802-ben fizikatanár lett. Ez évben nyomtatta ki a szerencsejátékok elméletéről szóló könyvét, ennek sikere révén kerül Párizsba, az Écola Polytechnique-ba, ahol 1809-től a fizika professzora volt. 1836-ban tüdőbajban halt meg. Az elektrodinamika tudományágának egyik megalapozója volt. Elsőként talált az elektromosság mérésére alkalmas módszereket. Tőle származik az elektromágneses jelenségek helyes elmélete. Az anyagok befolyását a mágneses térre még ma is az Ampere-féle köráramokkal lehet a legjobban szemléltetni. Megállapította a róla elnevezett gerjesztési törvényt. Az áramerősség egységét szintén róla nevezték el. Filozófiai munkájában a tudományok rendszerét kísérelte megadni. Marseille-ben érte a halál.
1848. június 10.
V. Ferdinánd felfüggeszti tisztségéből Jellasics horvát bánt
1871. június 10.
Kihirdetik az első magyar ügyészségi törvényt
Magyarországon az egységes, centrálisan felépített, a bíróságtól független és az igazságügy-miniszter felügyelete alá helyezett államügyészséget az 1871. június 10-én kihirdetett 1871. évi XXXIII. törvény hozta létre. Ennek emlékére 1991 óta minden év június 10-én ünneplik a Magyar Köztársaság Ügyészségének napját. 2005. november 23-án az Országgyűlés az ügyészségi törvény módosításában ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánította az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.
1881. június 10.
Nemzetközi úszóversenyt tartanak a Dunán
A Dunán rendezett úszóversenyt volt az első hazai nemzetközi sportesemény. A Magyar Athletikai Club 1881. június 10-én folyami úszóversenyt rendezett a Váctól a Margit-hídig terjedő Duna-szakaszon, amely egyben az első hazai nemzetközi sportesemény is volt. A versenyen heten indultak, és a győztes egy bécsi sportoló, Bachmayer Emánuel lett.
1913. június 10.
Gróf Tisza István lesz a miniszterelnök
1926. június 10.
Meghal a Sagrada Família építésze
75 éves korában, Barcelonában meghal Antonio Gaudí y Cornet spanyol építész. Gaudí, aki Barcelonában tanult, a spanyol gótikára és a mór mudejár stílusára támaszkodva sajátságos épületeket emelt, amelyek szerkezetükben és díszítményeikben sajátos párhuzamot mutatnak az európai szecesszióval. Fő művének a "Szent Család" nevű befejezetlen barcelonai templomot tekintik, amelynek építésével 1883-ban bízták meg. Épülete mór és kései gótikus elemeket tartalmaz.
1931. június 10.
Megalakul a Janus Pannonius Társaság
A Dél-Dunántúl és Pécs város kulturális és irodalmi életének fejlesztésére alapított irodalmi társaság 1941-től kiadója lett a Sorsunk című folyóiratnak. Janus Pannonius Társaság Könyvtára címen kiadta dunántúli költők és esszéírók műveit. 1945-ben a Társaság tagjai létrehozták a Batsányi János Társaságot, amely 1949-ig folytatta tevékenységét. A Janus Pannonius Társaság 1987. szeptember 29-én ismét megalakult Pécsett.
1940. június 10.
Olaszország hadat üzen Angliának és a franciáknak
1944. június 10.
Az SS-csapatok tömegmészárlást hajtanak végre
Mivel a francia ellenállási mozgalom elrabolt egy SS-tisztet, `Das Reich` 2. SS páncéloshadosztály tagjai `megtorlásul` agyonlövik Oradour-sur-Glane 642, 18 napos és 85 éves életkor közötti lakóját, és a falut a földdel teszik egyenlővé. A terrorcselekmény sok franciában kelt gyűlöletet a német megszállók és francia segítőik, az `együttműködők`, a kollaboránsok ellen. A négy nappal korábban megtörtént normandiai partraszállás új lendületet adott a francia ellenállási mozgalomnak. Harcuk főként az SS és a német utánpótlási vonalak ellen irányult.
1976. június 10.
Meghal Adolf Zukor, magyar származású amerikai filmgyáros
Ricsén született 1873. január 7-én. Tizenöt éves korában kivándorolt Amerikába. Előbb egy szőrméshez szegődött, majd önálló szűcsműhelyt nyitott. Megérezve azonban a filmben rejlő üzleti lehetőséget, műhelyét megtartva betársult egy filléres bódéba, ahol háromperces mozidarabokat lehetett megtekinteni. Később Marcus Loew-vel, a későbbi mozikirállyal szövetkezve mozihálózat-társaságot épített ki. Zukor 1912-ben az Erzsébet királynő című francia film amerikai forgalmazási jogainak megszerzésével kezdett hozzá nagyobb lélegzetű vállalkozásához. 25000 dollárt kockáztatott, hogy a Sarah Bernhardt főszereplésével készített, akkoriban példátlanul hosszú (kétezer méteres) filmfelvétellel meghódítsa a közönséget. Az előadás elsöprő sikert aratott. Zukor még abban az évben megalakította a Paramount Pictures elődjét, a Famous Players Pictures in Famous Plays Company-t (Híres színészek híres darabokban Rt.). 1914-ben már évi harminc film készítésére képes csoportot verbuvált, s a Broadwayn megnyílt 3500 személyes mozipalotája, a Standard. Később Los Angeles külvárosában, Hollywoodban kibérelte egy narancsfarm gazdasági épületét, ott rendezte be az első stúdiót. Bevezette a kizárólagosságot, színészei (Pola Negri, John Barrymore, Gary Cooper) más cégek számára nem dolgozhattak. A stúdió 1916-ban bekebelezte a Paramount Picturest, s az ő elnökletével létrejött a Paramount Pictures Corporation. A hangosfilm megjelenése azonban megrendítette a Paramount helyzetét, az 1930-as 18 millió dolláros nyereség 1932-re 21 milliós deficitté változott. Hároméves kényszerszünet után újraindult a vállalkozás, s bár az elnök Zukor maradt, a tényleges irányítás a Wall Street-i Morgan-bankház kezébe került. A televízió megjelenése is érzékenyen érintette a Zukor-birodalmat. Hogy az új helyzetet a maguk javára fordítsák, szövetkeztek az ABC tévétársasággal, ami nem kis hatalmat és befolyást jelentett. 1966-ban a stúdió a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt, ismert nevét azonban ezután is megtartotta, további sikereket aratva (Love Story, A keresztapa, a Travolta-filmek, Az elveszett frigyláda fosztogatói). A Paramount a nagy stúdiók közül elsőként vált egyetemes vállalkozássá. Alapítója 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott. Nemeskürty István így ír róla: `egy magát magyarnak valló üzletemberről van szó, aki nem kisebbet tett élete során, mint megteremtette a korszerű filmipart`.
