2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 31
18 találat
[1]

1303. május 31.

VIII. Bonifác Károly Róbert mellett foglal állást

III. András 1301-ben bekövetkezett halála után az Anjou-ház nápolyi ágából származó Károly Róbert és a cseh Vencel versengett a magyar trónért. A dél-itáliai jelöltet a pápa is támogatta, mivel a Szentszék volt a hűbérura a területnek. A koronázások után Magyarországon patthelyzet alakult ki, ezért VIII. Bonifác jónak látta, ha kezébe veszi az ügyet. Magyaroszágra küldte Boccasini Miklós pápai legátust, aki az egyháziakat Károly mellé állította. Vencel azonban továbbra sem mondott le terveiről, ezért a pápa mind a két felet megidéztette udvarába. A döntés egyértelmű volt: VIII. Bonifác a nápolyi jelöltet támogatta. A bullában hangsúlyozta, hogy Magyarországon az öröklés számít, és mivel Károly Róbert nagyanyja, Magyarországi Mária V. István magyar király leánya volt, így őt, és unokáját illeti a magyar trón. Továbbá Vencel azért nem lehet magyar király, mivel őt megválasztották, és ezt a magyar jogrend nem ismeri. (A pápa diszkréten hallgatott arról, hogy Vencelben is csörgedezett Árpád-házi vér.) VIII. Bonifác felszólította Vencel alattvalóit, hogy hagyják el urukat.

[2]

1317. május 31.

Károly Róbet megadományozza Egyed fiait

Egyed fiai, Iván és Simon mesterek a király számos hadjáratában hősiesen harcoltak. Különösen a Borsák elleni küzdelemben tüntették ki magukat. Ezért kérték az uralkodót, hogy bizonyos Szabolcs megyei Szócs földet (amely mára Ibrány határába olvadt bele) adományozzon nekik. Károly Róbert nem sokáig mérlegelt, örökbirtokul nekik és örököseiknek adományozta.

[3]

1344. május 31.

Először említenek Magyarországon vashámort

A hámor a Gömör megyei Csetneken működik

[4]

1433. május 31.

Luxemburgi Zsigmondot császárrá koronázzák Rómában

1431. november 28-án Zsigmondot Milánóban a lombard vaskoronával Itália királyává koronázta Bertalan milánói érsek. Hosszúra nyúlt tárgyalássorozat után másfél esztendővel később, 1433. május 21-én vonult be aranybaldachin alatt kísérete élén a király Rómába, hogy elnyerje immár ötödik, de legfényesebb koronáját, a német-római császárokét. A koronázásra pünkösd ünnepén, május 31-én került sor. A Szent Péter-templom előtti téren Róma város szenátorai várták a királyi menetet, az előcsarnokban a pápa foglalt helyet a bíborosi testülettel és a pápai udvartartás tagjaival. Zsigmond lábcsókra járult a pápa elé, majd a bazilika kapujában letette az esküt. Zsigmondot innen a szomszédos S. Maria in Turribus-templomba vezették, ahol felöltöztették a koronázási ruhába, majd a Szent Péter-székesegyház kanonokjai körmenetben kísérték a bazilikába. A köszvénye miatt kísérői karjára támaszkodó Zsigmondot a bíborosok felkenték a szent olajjal, ezután a szokásos imák elmondása közepette IV. Jenő pápa fejére tette a császári koronát, kezébe adta az oltárról elvett országalmát, jogart, majd a kardot. Az ünnepélyes mise végeztével a bazilika lépcsői előtt a pápa felszállt a rá várakozó öszvérre, melyet az újdonsült császár zablájánál fogva néhány lépést vezetett, majd lóra szállva visszakísérte a pápát palotájába. Zsigmond császárrá koronázása lovaggá ütésekkel, majd fényes lakomával ért véget.

[5]

1462. május 31.

I. Mátyás bejelenti, hogy a budai országgyűlés portánként 1 aranyforint rendkívüli hadiadót szavazott meg a Szent Korona visszaváltására

9 főpap és 18 főúr kezességet vállal a királyért, hogy rendkívüli adót többé nem vet ki.

[6]

1620. május 31.

Bethlen Gábor országgyűlést hív össze Besztercebányára

Törvényt hoznak a három vallásfelekezet egyenjogúsítására.

[7]

1809. május 31.

Meghal Joseph Haydn

A 77 éves korában elhunyt Joseph Haydn osztrák zeneszerző alakította ki szimfóniáival és vonósnégyeseivel a bécsi klasszika jellegzetes stílusjegyeit. Haydn létrehozta a népdalokra emlékeztető dallamos egyszerűség és a művészi megformálás szintézisét. Angol előképek nyomán szerezte legterjedelmesebb műveit, „Teremtés” (1798) és „Évszakok” (1801) című oratóriumait. Legismertebb szimfóniái közé tartozik a „Búcsúszimfónia” (1772) és az „Üstdobszimfónia” (1791). 1797-ben komponálta a „Császárhimnusz”-t (a későbbi osztrák nemzeti himnuszt), a „Gotterhalté”-t, melynek dallamát feldolgozta a „Kaiserquartett” variációs tételében.

[8]

1841. május 31.

Megszületett Karl Klic cseh festő és grafikus

A prágai születésű művész 1868 és 1870 között Magyarországon a Borsszem Jankó című karikatúralap rajzolója, majd később Bécsben a Humoristische Blätter című lap kiadója volt. 1878-ban dolgozta ki az első rácsmélynyomó eljárást, majd az 1890-es években tovább tökéletesítette azt, s a saját maga által szerkesztett és ma is használatos mélynyomó keresztrácsot alkalmazta. 1926. november 16-án halt meg Bécsben.

[9]

1841. május 31.

Meghal George Green angol matematikus

Sneinton-ban született 1793. július 14-én. Eredeti foglalkozása pék volt, autodidaktaként vált matematikussá. Csak 40 évesen kezdte és 1837-ben fejezte be tanulmányait a cambridge-i egyetemen. Vele kezdődött Angliában a modern matematikai fizika. A mágnesség és elektromosság matematikai elméletének továbbfejlesztőjeként vált ismertté. 1828-ban jelent meg Értekezés a matematikai analízisnek az elektromosság és mágnesség elméletére való alkalmazhatóságáról című könyve, amelyben - Gausstól függetlenül - kidolgozta a potenciálelméletet, mint a matematika önálló ágát. Könyvének semmi hatása nem volt 1846-ig, amikor William Thomson (később Lord Kelvin) újra ki nem adta. Green 1832-33-ban hozta nyilvánosságra eredményeit a folyadékokban érvényesülő dinamikus egyensúlyról, az n-dimenziós térbeli vonzóerőkről és a folyadékok vibráló ellipszoid által kiváltott mozgásáról. 1839-ben a cambridge-i Caius College tagja lett. A rugalmasság elméletével is foglalkozott, nevét viseli a Green-tétel, amelyet az elektromos és mágneses erőtér potenciáljának vizsgálatánál alkalmaznak. Green-formuláknak nevezik a térfogati integrál felületi integrállá alakítására szolgáló képleteket. Szülővárosában érte a halál.

[10]

1863. május 31.

Létrejön a Matica Slovenská

Az újjászerveződő szlovák nemzeti mozgalom az 1861. évi turócszentmártoni memorandumban autonómiát követelt a magyar államon belül. Sem az uralkodó, sem a Helytartótanács nem támogatta, és a magyar politikai tényezők egyike sem tartotta elfogathatónak az önálló szlovák autonóm `kerület` megvalósítását. Mindenesetre a szlovák nyelvet számos felvidéki középfokú tanintézetben bevezették. Ferenc József 1862. augusztus 21-én jóváhagyta a szlovák kulturális egyesületnek, a Maticának az alapszabályát, és ezer forinttal támogatta létrehozását. Az egyesület célját az alapszabály a nemzeti művelődés, az irodalom és szépművészetek ápolásában, valamint a műveltség növelésével a szlovákság anyagi jólétének előmozdításában jelölte meg. A Matica alapító közgyűlését majd több mint ötezer résztvevő jelenlétében 1863. augusztus 4-én Turócszentmártonban tartották meg. Az egyesület elnökévé Śtefan Moyses besztercebányai katolikus püspököt választották.

[11]

1891. május 31.

Megkezdődik a transzszibériai vasút építése

Az igen mostoha körülmények között zajló munkálatok csak 1916 októberében fejeződtek be. Akkorra teremtették meg a közvetlen vasúti összeköttetést Moszkva és Szentpétervár, illetve Vlagyivosztok között. A 9300 km hosszú vasútvonal megépítésének igen nagy szerepe volt Szibéria déli részének benépesedésében és természeti kincseinek kiaknázásában.

[12]

1902. május 31.

Véget ér a búr háború

Az 1899-ben Nagy-Britannia és a búr köztársaságok, Transvaal és Oranje Szabad Állam között kezdődött háború békekötéssel végződik. A búr köztársaságok elvesztik függetlenségüket, brit uralom alá kerülnek. Tekintettel a világ közvéleményére, a békefeltételek nem súlyosak: a búroknak minden fegyvert le kell adni, minden személyt kiengednek a koncentrációs táborokból (1900), az angol lesz a hivatalos nyelv, a búrok anyagi segítséget kapnak. Az utóbbi másfél évben a britek fokozták a katonai nyomást, amire mind a nemzetközi közvéleményben, mind Nagy-Britanniában tiltakozásokra került sor. Hiába voltak már 1901-ben is béketárgyalások, ezek mindig kudarcba fulladtak a brit kormány hajthatatlansága miatt.

[13]

1905. május 31.

Próbaútra indul a Csonka János tervei alapján készült első magyar gépkocsi

[14]

1910. május 31.

Létrejön a Dél-afrikai Unió

Fokföld, Natal, Transvaal és Oranje Szabad Állam összevonásával létrejön egy újabb brit domínium, a Dél-afrikai Unió. A búr háborúban elszenvedett vereség (1902) után a két búr köztársaság brit gyarmat lesz, ám az újjáépítés elég sikeres ahhoz, hogy a búrok döntő többsége hajlandó legyen együttműködni a brit hatalommal. 1907-ben mindkét gyarmat önkormányzatot kap. A Dél-afrikai Unióban szigorú faji megkülönböztetés érvényesül.

[15]

1916. május 31.

Megkezdődik a jütlandi tengeri csata

Az első világháború egyetlen tengeri csatája, amely a brit nyílttengeri flotta és német tengerészeti egységek között folyt le a Skagerrak előtt (1916. V. 31. VI. 1.), győztes nélkül ér véget. Az ütközet, amelyben 151 brit és 99 német hajó vesz részt, egyik félnek sem hoz, sem stratégiai, sem taktikai előnyt, mert sem a brit tengeri hegemóniát, sem az északi-tengeri átjárók blokádját nem sikerült megtörni. A tengeralattjáró-háború jelentősége ezután nőtt meg.

[16]

1926. május 31.

Megszületett John George Kemény, a számítógépes BASIC programnyelv egyik szülőatyja

Kemény János György Budapesten látta meg a napvilágot. 1940-ben, 14 éves korában került Amerikába, és ott tanult meg angolul. A II. világháború idején Los Alamosban részt vett az atombomba létrehozására irányuló ún. Manhattan-terv elméleti munkáiban. A Princetoni egyetemen szerzett doktori címet. Egyetemi tanulmányai után, 1947-49 közt Albert Einstein tanársegédje, majd a Darthmouth College matematika- és filozófiaprofesszora (1953-70), főigazgatója, 1981-től a matematika és számítástechnika professzora volt. 1964-ben kollégájával, Thomas Kurtz professzorral kidolgozott egy, a számítógépek időosztásos működését lehetővé tevő rendszert, majd a BASIC néven ismert számítógépes programnyelvet, amellyel lehetővé vált, hogy az addig csak kutatóknak hozzáférhető misztikus számítógépen diákok is dolgozhassanak. Az első személyi számítógépek e nyelv egyszerűsített változatát használták. Keménytől származik a mondás: A társadalom fő reménysége a számítógép lehet, az emberek és számítógépek harmonikus együttélése. 1979-ben Jimmy Carter elnök őt nevezte ki annak a kormánybizottságnak az élére, amely a Three Mile Island-i atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenséget vizsgálta. A bizottság vizsgálati anyaga igen kemény, bíráló hangon szólt az amerikai atomipar és az azt irányító szabályozás hiányosságairól. Az 1980-as évek Amerikájának egyik legismertebb tudósa volt, halálakor (1992. december 26.) a legnagyobb amerikai lapok emlékeztek meg róla.

[17]

1962. május 31.

Kivégzik Adolf Eichmannt

Adolf Eichmannt, a Birodalmi Biztonsági Hivatal zsidó ügyosztályának egykori vezetőjét felakasztják Ramlában, miután fellebbviteli eljárás megerősítette az 1961. december 11-i halálos ítéletet. Az izraeli titkosszolgálat 1960 májusában hurcolta Izraelbe, s ott bíróság elé állították. A bírák bűnösnek találták Eichmannt abban, hogy szervezte zsidók deportálását náci megsemmisítő táborokba és ezzel `emberek millióinak halálát okozta`. Eichmann a bírósági tárgyalás során nem mutatott megbánást; mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a bűncselekményben nem volt része, legfeljebb segítséget, támogatást nyújtott ezekhez, és kizárólag felsőbb parancsokat hajtott végre.

[18]

1981. május 31.

Meghal Lóránt Gyula olimpiai bajnok labdarúgó

Kőszegen született 1923. február 6-án. Pályafutását szülővárosában csatárként kezdte. Szombathelyről lett ifjúsági válogatott, majd előbb Nagyváradon játszott a magyar, később Aradon a román bajnokságot nyert együttesben. A Vasasban folytatta, és 1951-től a Honvédot erősítette, ahol három bajnokságot nyert, majd a Bp. Spartacusban fejezte be játékos-pályafutását. 1948-1955 között 37 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban a középhátvéd poszton. A legendás Aranycsapat védelmének tengelyében, annak pillérévé vált. Kivételes taktikai érettsége pompás rugókészséggel és fejjátékkal, nagyszerű ütemérzékkel és keménységgel párosult. Részese volt az 1952. évi olimpiai győzelemnek, az 1953 novemberi londoni 6:3-nak, az `évszázad mérkőzésének`, és az 1954. évi svájci világbajnokság - akkor csalódást keltő - ezüstérmes helyezésének. Visszavonulása után edzői pályafutását a Honvédnál kezdte, majd 1963-ban külföldre távozott. Féltucat német klubnál - köztük a Bayern München nagyhírű együttesénél - tevékenykedett. Később Görögországba szerződött, és az élvonalban szereplő PAOK csapatát irányította. Szalonikiben, csapata mérkőzése közben a kispadon váratlan szívrohamban meghalt.

Bezár