A vörösterror 133 napja

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 19
17 találat
[1]

1418. április 19.

Véget ér a konstanzi zsinat

[2]

1588. április 19.

Meghal Veronese

Velencében 60 éves korában meghal Paolo Caliari festő, ismert nevén Paolo Veronese. Ezt a nevet szülővárosa Verona után kapta. Tiziano (1576. VIII. 27.) és Tintoretto (1594. V. 31.) mellett, Veronese is a velencei késő reneszánsz festészet mesterei közé tartozik. A festő tanulmányait szülővárosában folytatta, majd 1554-től Velencében működött. Számos vallási tárgyú festmény mellett hatalmas freskókat és vászonképeket festett a falak és mennyezetek díszítésére. A vallási témák ellenére alkotása a földi élet teljességét és gazdagságát tükrözik. Az élet élvezetének - elsősorban a bibliai ünnepi lakomáknak - érzékletes ábrázolása oda vezetett, hogy inkvizíciós törvényszék elé idézték.

[3]

1775. április 19.

Kitör az amerikai függetlenségi háború

A Massachusetts állambeli Lexington mellett a brit reguláris csapatok és az amerikai milícia között lezajlott összecsapással megkezdődött az amerikai függetlenségi háború. A rosszul felfegyverzett amerikai önkéntesek eredményesen vették fel a harcot a jól képzett angol csapatokkal szemben. Nem sokkal később a Concord melletti csatákban, Bostontól 30 km-re északnyugatra, az angolok ismét súlyos vereséget szenvedtek. A várost uraló két magaslat által veszélyeztetett brit állásokat Bostonban ostrom alá veszik az amerikaiak. Bár a brit csapatok el tudják foglalni Bunker Hillt, de az amerikaiak bevetik a zsákmányolt lövegeket. A brit csapatok és a királyhű bostoni polgárok a Bostonból való kivonulás mellett döntenek.

[4]

1776. április 19.

Megszületett Vaszilij Golovnyin orosz utazó

Vaszilij Mihajlovics Golovnyin Rjazanyban látta meg a napvilágot. 1795-1806 között tisztként szolgált az Északi-tengeren és önkéntesként angol hadihajókon a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon. Ekkor dolgozta ki új tengerészeti jelzéseit. 1807-ben tengeri útra indult, hogy I. Sándor cár kormányának megbízásából Ázsia északkeleti és Amerika északnyugati partjait kutassa. 1810-ben Kamcsatkából az orosz-amerikai Baranov-szigetre hajózott, majd visszatért. 1811-ben bejárta, leírta és feltérképezte a Kuril-szigeteket. Kunasir szigetén Golovnyin hat társával japán fogságba esett, s csak 1813-ban, az oroszok Napóleon feletti győzelme után szabadultak ki. Visszatértek Petropavlovszkba, 1814-ben pedig legénységével együtt, Szibérián keresztül Pétervárra. Eleven stílusban megírt könyvét, amely a Golovnyin feljegyzései a japánok fogságában címmel jelent meg, nagy érdeklődés fogadta, két évszázad után ez volt az első könyv Japánról. Második könyve A Diana fregatt útja Kronstadtból Kamcsatkába címmel jelent meg. 1817-19 között újabb földkörüli utat tett a Kamcsatka hajó parancsnokaként. Hosszabb időt töltött Kamcsatkán és Orosz-Amerikában. Ezt az útját is megírta Utazás a Föld körül a Kamcsatkán címmel. Élete utolsó éveiben mint altengernagy, magas tisztségeket töltött be a Tengerészeti Hivatalban. Az orosz flotta nagy rajongója volt, Feljegyzések az orosz hajóhad állapotáról 1824-ben című művében oly élesen bírálta a cári haditengerészetet, hogy csak 1861-ben lehetett kiadni, akkor is álnéven jelent meg. 1831. július 11-én halt meg Szentpétervárott. Összes műveit 1864-ben fia adta közre.

[5]

1784. április 19.

A Helytartótanács eltiltja az orvosi diploma nélküli kuruzslók működését

[6]

1849. április 19.

Nagysallónál Görgey serege megveri a császáriakat

[7]

1881. április 19.

Meghal Beaconsfield Disraeli angol államférfi

Olasz-zsidó származásúként Londonban született 1804. december 21-én. Apja 1817-ben megkereszteltette gyermekeit, enélkül Disraeli nem futhatta volna be pályáját. Magániskolákban tanult, ügyvédbojtár lett, tőzsdei spekulációkba kezdett, lapkiadásban is részt vett, ezek azonban kudarccal végződtek. Nagy utazást tett a Földközi-tengeren és a Közel-Keleten. 1832-es regénye, a Contarini Fleming önéletrajzi elemek mellett politikai nézeteit is tartalmazza. 1831-ben képviselőnek jelöltette magát, többször is megbukott, de 1837-ben konzervatívként befutott egy kenti választókerületben. 1841-ben a toryk megnyerték a választásokat, de ő nem került be a kormányba. Ezen megsértődött, s támadta a konzervativizmust. A fiatal toryk vezérüknek tekintették. 1845-ben a pártellenzék vezére lett. 1852-ben, majd 1858-ban és 1865-ben, egymás után három tory-kormányban ő lett a pénzügyminiszter. Beterjesztette az új reformtörvényt, amely megkétszerezte a szavazásra jogosultak számát. 1868-ban ügyvezető kormányfő lett, de még a választások előtt lemondott. A következő 12 évben alakult ki a kétpártrendszer Angliában, Disraeli és Gladstone vezetésével. 1872-től politikája a királyságot, a felsőházat és az egyházat védte. A birodalom megerősítésén dolgozott, különös tekintettel Indiára, szociális reformokat indított, s erős külpolitikát hirdetett, főleg Oroszországgal szemben. 1874-ben győztek a toryk, s Disraeli kormányfő lett. Erős hatalmat épített ki, felszámolta a nyomornegyedeket, közegészségügyi törvényt alkotott, ipartörvényei mérsékelték a kizsákmányolást, szakszervezeti törvényei tisztázták e testületek jogi helyzetét. Első külpolitikai sikere a Szuezi-csatorna részvénytöbbségének megszerzése volt, majd Viktóriát India császárnőjévé koronáztatta. Az 1877-78-as orosz-török háború idején Nagy-Britannia féltette az indiai utat, de egy flottafelvonulással megállították az oroszokat. A pánszláv szellemű San Stefanó-i békét az 1878-as berlini kongresszuson Disraelinek sikerült erőteljesen mérsékelnie. Romló egészsége miatt nehezére esett az alsóház vezetése, ezért a királynő Beaconsfield earljévé tette, s a felsőházat irányította. Ezután a hanyatlás következett: az 1880-as afganisztáni vereség és a dél-afrikai kudarcok, a mezőgazdaság válsága, s az ipari visszaesés. A toryk vereséget szenvedtek, Disraeli pártvezető maradt és befejezte Endymion című regényét, amelyben visszatekintett politikai pályájára. A brit fővárosban érte a halál.

[8]

1907. április 19.

Meghal Pierre Curie francia fizikus

Párizsban született 1859. május 15-én. A fizikai Nobel-díjat 1903-ban kapta megosztva feleségével, Marie Sklodowska-Curie-vel és Henri Becquerellel az utóbbi által felfedezett sugárzás tanulmányozásában szerzett nagy érdemeiért. Jelentős eredményeket ért el a radioaktivitással kapcsolatos kutatások területén. Ő az ún. Curie-törvény megalkotója, s róla nevezték el a Curie-pontot is, amely a szilárd testek fizikájában a kristályok anyagi minőségétől, szerkezetétől és deformációs állapotától függő ama hőmérséklet, amelyben a kooperatív jelenségek során a globális rendezettség lokális rendezettségbe megy át. Feleségével együtt ő fedezte fel a polóniumot és a rádiumot. Ritka szerény ember volt, még a Becsületrendet is visszautasította. A francia fővárosban hunyt el. 1995. április 20-án hamvait a Pantheonban helyezték el.

[9]

1919. április 19.

A Tanácsköztársaság szétválasztja az egyházat és az államot: szovjet módon

A polgári kori Magyarországon nem került sor az állam és az egyházak szétválasztására. Az 1894-95. évi egyházpolitikai törvények nagy lépést tettek ebbe az irányba, amint az 1918-as polgári demokratikus köztársaság is (szétválasztva a VKM-et vallásügyi és Oktatásügyi Minisztériumra). A Tanácsköztársaság szovjet módon választotta el az egyházakat az államtól. Elkobozták az egyházak földbirtokait és pénztőkéjét, államosították az egyházi iskolákat, és megszüntették az iskolai vallásoktatást. A júniusban elfogadott `alkotmány` kimondta, hogy a Tanácsköztársaság `elválasztja teljesen az egyházakat az államtól, az iskolát az egyházaktól [...] Vallását mindenki szabadon gyakorolhatja.` Ez utóbbi passzus érvényét korlátozta a vallásellenes ateista propaganda. A templomok azonban nyitva állottak, a vallási szertartások zavartalanul lebonyolódtak.

[10]

1919. április 19.

Létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget

A Forradalmi Kormányzótanács e napon hozott, és március 30-án kiadott rendelete értelmében a Vörös Hadsereg, a szervezett munkásságból toborzott önkéntesekből jön létre. A személyi állomány április végére elérte a 70 ezer főt. A cseh fronton az ellenség háromszoros, a román fronton kétszeres túlerőben volt. Bár a számbeli fölényt nem egyenlítették ki, a magyar haderő bizonyos pozitívumokkal is rendelkezett. Számottevő harci értéket jelentettek a páncélvonatok, a páncélautók és a tüzérség. A tanácsállam tisztikarának színvonalát mutatja, hogy közülük többen 1919 után a magyar királyi honvédségben a legmagasabb beosztásokba kerültek. (Pl. Szombathelyi Ferenc, Nagy Vilmos, Csatay Lajos, Vörös János, Lakatos Géza stb.) A parancsnoki helyeket politikai személyiségek töltötték be. A katonai szakemberek a törzseknél dolgoztak. Bevezették a politikai megbízott intézményét is, a komisszárok szerepe azonban - eltérően a szovjet-orosz hadseregtől - alárendelt maradt. 1919. április 21-én, Gödöllő székhellyel létrehozták a Vörös Hadsereg főparancsnokságát. Ennek élére Böhm Vilmost állították. Ő választotta ki a vezérkarfőnöki tisztségre az elismerten kiváló képességű Stromfeld Aurél vezérkari ezredest. 1919. május első napjaiban a tanácsállam vezető testületei a honvédelmi háború folytatása mellett döntöttek, és harcba szólították a fővárosi munkásságot. A nagyobb szakmák önálló egységeket alakítottak, így jöttek létre olyan, teljesen szokatlan hadrendi alakulatok, mint `pincérzászlóalj` vagy `vasashadosztály`. Május folyamán 40 ezer munkás vonult be, 17 ezren azonnal a frontra kerültek. A `májusi fordulat` eredményeként, a hadsereg létszáma június elején elérte a 200 ezer főt.

[11]

1920. április 19.

Palesztina népszövetségi mandátum lesz

Az olaszországi San Renóban tartott konferencián a közel-keleti államokat mandátumterületekre osztják: Franciaország megkapja Szíriát és Libanont, Nagy-Britannia Mezopotámiát (Irakot), Palesztinát közvetlenül a Népszövetség alá rendelik. Április 24-én Nagy-Britannia, Franciaország beleegyezésével, a Palesztina fölötti protektorátust ellátó egyedüli hatalommá lép elő. Valamennyi törvényhozó és közigazgatási jogkör a mandatárius hatalom kezében összpontosul. A Népszövetség Palesztina-statútumában meghatározza Nagy-Britannia feladatait: „A mandatárius hatalom lesz felelős azért, hogy az országban olyan politikai, közigazgatási és gazdasági körülményekről gondoskodjék, amelyek biztosítják egy zsidó nemzeti otthon létrehozását.” A héber az arab nyelv mellett egyenjogú hivatalos nyelv lesz. A brit kormány, még mielőtt a mandátum jogerősen életbe lépne (június 1-jén), leváltja Palesztina katonai kormányzóját, és sir Herbert Samuelt kinevezi polgári főbiztossá. Július 20-án, Szíriába francia csapatok vonulnak be, s megdöntik a március 7-én a Szíriai Egyesült Királyság uralkodójává választott Feiszált, aki Nagy-Britannia szövetségese volt. Feiszál végérvényesen lemond a trónról, 1921-ben, azonban Irak királya lesz.

[12]

1931. április 19.

Meghal Louis Dollo belga paleontológus

Lille-ben született 1857. december 7-én. A tudós a gerinces ősmaradványok vizsgálatával igazolta, hogy a környezet, tehát az életfeltételek változása okozza az élőlények átalakulását, vagyis a törzsfejlődést. Ennek alapján 1893-ben megalkotta a róla elnevezett szabályt, amelynek értelmében a törzsfejlődés visszafordíthatatlan folyamat. Ezzel a modern biológiai szemléletű paleontológia (paleobiológia) megalapozója lett. Brüsszelben hunyt el.

[13]

1943. április 19.

Varsóban kitör a gettólázadás

[14]

1957. április 19.

Ítéletek születnek a sztálinisták ellen

A közvélemény nyomására 1956. október 5.-én a belügyi szervek letartóztattak több, a személyi kultusz törvénysértéseiben, koncepciós pereiben szerepet játszó személyt: Farkas Mihályt, Farkas Vladimirt stb. perükre és az ítélethozatalra csak 1957-ben került sor. Farkas Mihály, aki honvédelmi miniszter volt 1948 és 1953 között, és politikai vezetőként az ÁVH-t is felügyelte - pere 1957. március 17.-én kezdődött. A törvénysértésekért - ahogy arról a Népszabadság is beszámolt - 1957. április 19.-én 16 évi börtönre ítélték. Arról nem szólt a közleményt, hogy 1953. évi 11. sz. tvr. alapján az elítélés idejének fele közkegyelem alá esett. Ez a `felezés` a többi vádlott esetében is fennállt. Farkas Vladimirt - Farkas Mihály fiát, ÁVH-alezredest - 1957. április 13.-án 12 évi börtönre ítélték. Péter Gábort, az ÁVH vezetőjét 14 évi, Décsi Gyulát, az ÁVH vizsgálati szervének vezetőjét 9 évi börtönnel sújtották. Hasonló mértékű büntetésre ítéltek még néhány államvédelmi tisztet. A velük szembeni eljárás azonban korántsem volt annyira könyörtelen, mint az úgynevezett "ellenforradalmárokat" sújtó megtorlás. Az ítéleteket több rendbeli hamis vád emelése, szolgálati és hivatali hatalommal való visszaélés, halált okozó testi sértés vagy arra történő felbujtás vétke alapján hozták. Az elítéltek, általában 1960 körül, amnesztiával szabadulnak.

[15]

1971. április 19.

A Szaljut űrállomás Föld körüli pályára áll

Az űrállomáson csillagászati és kozmikussugárzási vizsgálatokhoz, légkörkutatáshoz, földfelszín-megfigyelésekhez és biológiai kísérletekhez, navigációs feladatok végrehajtásához helyeztek el műszereket. A Szaljut-1-hez az 1971. április 23-án indult Szojuz-10 űrhajó április 24-én érkezett meg, majd összekapcsolódtak. 5,5 órai közös repülés után az űrállomás és az űrhajó szétvált, és Szojuz-10 leszálló kabinja április 25-én visszatért a Földre. A Szaljut-1 űrállomás 1971. október 11-én fejezte be működését: bekapcsolták a fékező hajtóműveket, majd a Csendes-óceán felett belépett a sűrűbb légkörbe és megsemmisült.

[16]

1972. április 19.

Létrejön a `szocialista állam` Magyarországon

Az 1949. évi XX. törvény többször került módosításra, majd átfogó reformját az 1972. évi I. törvény jelentette. Ez alkotmányba foglalta, hogy ezentúl törvényeknek kell rendelkezniük a tervezésről, az államháztartásról és az állami vállalatokról. Deklarálta a szövetkezeti tulajdon egyenrangúságát, valamint az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalást. (Magyarország ugyanis 1969-ben csatlakozott az ENSZ két alapvető okmányához, a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok okmányához.) Az alkotmány az alapvető állampolgári jogokat minden állampolgár számára formálisan biztosította. Kivételt jelentettek a szólás- és sajtószabadság, valamint a gyülekezési jog. Ezeket csak `a szocializmus és a nép érdekeinek` megfelelve lehetett gyakorolni. Az alkotmány tovább bővítette hatáskörét: az Elnöki Tanács az országgyűlés megkérdezése nélkül rendelhetett el amnesztiát, honvédelmi tanácsot állíthatott fel, és ellenőrizte az alkotmányosságot. `Az állami tulajdon az egész nép vagyona` - értelmezi az állami tulajdont az alkotmány, és miközben a személyi tulajdont elismeri, kimondja, hogy a magánkezdeményezés nem sértheti a `köz érdekeit`. Dolgozni minden munkaképes állampolgárnak kötelessége és joga is, tehát a teljes foglalkoztatottságot alkotmányos jognak tekinti. Továbbra is deklarálja az egypártrendszert és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét (`a munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje`). Kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam. Az SZKP XXI. kongresszusa után a magukat sorban szocialista államnak nyilvánító szovjet típusú államok között utolsónak Magyarország deklarálta magát szocialista államnak.

[17]

2004. április 19.

Magyar zászlót tűznek ki az Északi-sarkon

Két magyar hegymászó, Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán egy 19 tagú amerikai és horvát expedícióval, orosz vezetők kíséretében 2004. április 19-én értek az Északi-sarkra, ahol első magyarként kitűzték a magyar zászlót. A Spitzbergáktól helikopteren jutottak el a 87. szélességi fokig, s onnan a maguk húzta szánkókkal több száz kilométert megtéve jutottak el a sarkra.