Hónap: április • Nap: 06
1199. április 6.
Meghal Oroszlánszívű Richárd
41 éves korában, Franciaországban meghal az angol király, Oroszlánszívű Richárd. Henrik király harmadik fia angol királyként részt vett 1190 és 1192 között a harmadik keresztes hadjáratban, és vezető szerepet játszott Akkó elfoglalásában. Hazafelé V. (Ausztriai) Lipót herceg elfogta és kiadta VI. Henrik német-római császárnak, aki Pfalzban, Triefels várában tartotta fogva. Magas váltságdíj ellenében és azzal a feltétellel, hogy királyságát VI. Henrik császártól veszi hűbérbe, végül 1194. február 4-én, szabadon engedték. A rákövetkező évben királyságát fivérével, a Földnélkülinek nevezett Jánossal szemben kellett megvédenie.
1404. április 6.
A magyar király magának vindikálja a főkegyúri jogot
Zsigmond IX. Bonifácnak, a Rómában élő pápának volt a híve. Viszonyuk azonban az 1400-as évek elején végzetesen megromlott. A Zsigmond elleni felkelés idején ugyanis a pápa az ellenjelöltet, László nápolyi királyt támogatta, és felszólította a főpapokat a Zsigmondtól való elpártolásra. A mozgalom felszámolása után került sor a pápaság és a magyar állam viszonyának szabályozására. Zsigmond 1404. április 6-án kibocsátott rendelete értelmében, az ún. bullások királyi hozzájárulás nélkül nem nyerhettek magyarországi javadalmat. Bullásoknak nevezték azon méltóságok viselőit, akiket a keresztény Európa bármelyik pontján megüresedő jelentősebb egyházi méltóságba a pápai udvar nevezett ki, és akik erről fémpecséttel, bullával ellátott oklevelet kaptak. Zsigmond a megüresedő egyházi tisztségek betöltésének jogát is magának tartotta fenn. Ugyanakkor megtiltotta a magyarországi papságnak, hogy a peres ügyekben Rómából vagy a pápai bíróságtól származó ítéletleveleket királyi engedély nélkül kihirdessék. ŹA magyar királyok főkegyúri jogát 1417-ben, a konstanzi zsinaton a bíborosi kollégium is megerősítette, és ez évszázadokon át az uralkodók egyik sarkalatos joga maradt.
1490. április 6.
Meghal Mátyás király
Bécsben 47 éves korában meghal I. (Corvin) Mátyás, Magyarország és Csehország királya. 1485-ben tette át székhelyét Bécsbe, amelyet a német-római császár, III. Frigyes ellen vívott háborúban foglalt el. Utódja II. Ulászló, Csehország királya lesz. Hunyadi Mátyást (akit Corvinusnak neveztek a családi címerben foglalt holló miatt), a magyar kormányzó és nemzeti hős, Hunyadi János fiát 1458-ban 15 évesen választják meg Magyarország királyává. Először III. Frigyessel szemben kellett hatalmát megvédenie, akit a magyar nemesség egy része 1459-ben ellenkirállyá választott. 1460-ban haddal támad Frigyesre, és a magyar korona kiadására kényszeríti. 1469-ben Mátyást Brünnben Csehország királyává koronázzák. A cseh királyt, Podiebrad Györgyöt, a husziták mérsékelt szárnyának vezetőjét II. Pál pápa, mint eretneket kiközösítette és megfosztotta trónjától. (Mátyást a cseh katolikusok választották meg királynak.) Mátyásnak a cseh koronát Ulászló, IV. Kázmér lengyel király fia ellen kellett megvédenie, akit Podiebrad György 1471-ben bekövetkezett halála után, annak utódjául választottak. Mátyás és Ulászló 1479-ben kötött egyezséget az olmützi békében: mindketten elnyerték a cseh királyi címet, II. Ulászló megkapta Csehországot, Mátyás pedig a szomszédos országokat: Morvaországot, Sziléziát és Luzsicát. 1482-ben Mátyás megtámadta III. Frigyest Ausztriában, és Alsó-Ausztria, Stájerország, Karintia és Bécs feladására kényszerítette. Corvin Magyarországot a közép-európai térség legerősebb politikai és kulturális hatalmává építette ki.
1520. április 6.
Meghal Raffaello Santi
Fiatalon, 37 éves korában, Rómában gyilkos láz áldozata lesz a festő és építész Raffaello, valójában Raffaello Santi. Apjánál, majd a peruggiai Pietro Perugiónál töltött tanulóévei után Raffaello 1504-ben Firenzébe ment, ahol a firenzei reneszánsz hatására talált rá személyes stílusára. 1508-ban II. Gyula pápa Rómába hívta és a pápai palota reprezentációs termeinek (stanzáinak) freskódíszítésével bízta meg. Főként történelmi témákat ábrázoló rengeteg embert felvonultató freskóival Raffaello lett a modern történeti festészet egyik előfutára. Művészetének másik súlypontját Madonna-ábrázolásai képezik. Ezek leghíresebbike a `Sixtusi Madonna`. A kép gúla alakban épül fel. Anya és gyermek földöntúli megdicsőülésben állnak előttünk. Az ábrázolás mentes minden evilági jellegtől. 1514-ben a már fiatalon nagy tiszteletnek örvendő művészt a Szent Péter-bazilika építésének irányításával bízták meg.
1528. április 6.
Meghal Dürer
56 éves korában, Nürnbergben meghal Albrecht Dürer, aki festészetével és művészeti tárgyú írásaival megnyitotta a német művészet útját az itáliai reneszánsz irányában. Itáliai és németalföldi utazásai hatására Dürer intenzíven foglalkozott a perspektíva és az emberi arányok problémáival. Ezekkel kapcsolatos gondolatai tetten érhetők írásaiban és műveiben egyaránt. Dürert az 1498-ban megjelent „Apokalipszis” című fametszet-ciklusa tette híressé. Táblaképein is többnyire bibliai témát választott, több oltár- és szentképet is festett. Dürer művészetének másik súlypontját portréfestészete jelenti. Híres lett az a portréja, melyen szigorú szimmetriával ábrázolja önmagát. A kép arra a kompozíciós sémára épül, melyet a középkorban a Krisztus-ábrázolásoknál alkalmaztak. Dürer hosszú haja és szakálla fokozza ezt a hasonlóságot.
1641. április 6.
Meghal Domenico Zampieri olasz festő és építész
Bolognában született 1581. október 21-én. Annibale Carracci tanítványa volt, s mestere oldalán részt vett a római Farnese-palota freskóinak elkészítésében. Rómában önálló műveket is festett, legjelentősebb közülük a Péter kiszabadítása, az András vértanúsága és az András megvesszőztetése. Ismert a grottaferratai Szt. Nílus-ciklusa. Fő művét 1614-ben készítette Szt. Jeromos áldozása címmel. Nagyhatású freskókon örökítette meg Szt. Cecília életét, Bolognába híres Madonna-képeket festett, és a Remete Szt. Péter megöletése című festményt. Legérettebb alkotásainak a római Sant, Andrea della Vallé-ban látható freskóit tartják. Arcképei közül az Aguccia bíborost és a Scamozzi építészt ábrázoló emelkedik ki. Építésznek is kitűnő volt, ő készítette a római Sant, Ignazio egyik tervét, a Palazzo Lancelotti kapuját és az azóta elpusztult Villa Ludovisit. Nápolyban halt meg.
1652. április 6.
Megalapítják Fokvárost
A holland egyesült Kelet-indiai Társaság megbízásából Jan van Riebeeck orvos partra száll Afrika déli csücskén, az Atlanti-óceán partján fekvő Tábla-öbölben és megalapítja Fokvárost, ahol a hajósokat élelmiszerrel és ivóvízzel látják el. A kikötő településsé fejlődik. A Tábla-hegynél újonnan alapított Fokváros feladata, hogy a Kelet-indiai Társaság (1600) hajóit Amsterdam és a Jáva szigetén fekvő Batávia közti útjaikon ellássa. 1666-ban erődöt is építenek a település védelmének megerősítésére.
1722. április 6.
I. Péter reformot hirdet Oroszországban
A közigazgatás, a gazdaság és a hadsereg reformjával összefüggésben I. Péter rendeleteket hoz a régi orosz hagyományok visszaszorítására: az óhitűek 50 rubel szakálladót kötelesek fizetni. I. Péter, a nyugat-európai állam és közigazgatás rendjének a csodálója, nemcsak az államot és a hadsereget, hanem a társadalom rendjét is meg akarja reformálni, a gazdaságot pedig nyugat-európai mintára fejleszteni. Franciaország példáját követve (1666) támogatja a gobelin és textilmanufaktúrák alapítását, a hajóépítést és szakképzett munkaerőt, kézműveseket, kereskedőket és katonatiszteket hozat külföldről Moszkvába, hogy segítségére legyenek a "felülről végrehajtott forradalomban". A reformintézkedések összességükben az állam pénzügyi és katonai erejének növelését célozzák.
1793. április 6.
Új lendületet kap a francia forradalom terrorja
A francia nemzeti konvent a végrehajtó hatalom élére kinevezi a Közjóléti Bizottságot, amelynek kezdetben Georges Jacques Danton a legtekintélyesebb politikusa. Megkezdődik a terror új szakasza. Az első Közjóléti Bizottság márciusban jött létre, de 25 tagja közül a hegypártiak csak 7 helyet tudtak megszerezni a girondisták és a centrum 9-9 képviselőjével szemben. A Hegypárt, amely elégedetlen volt ezzel az eredménnyel, propaganda-hadjáratot indított, s elérte, hogy egy új, 9 tagból álló bizottságot választottak. A Közjóléti Bizottság 1793 szeptemberétől, immár Robespierre vezetésével, diktatórikus eszközök alkalmazására kap felhatalmazást. Feladata a nemzeti önvédelem, ami alatt „a nép ellensége” minden fajtájának felszámolását értik. Mivel pedig nem csupán a valódi ellenséget üldözik, de a hitük szerinti „közjó” szolgálatában igazságos államot és társadalmat kell teremteniük, aki nem akarja, azt is kényszeríteni kell az önkorlátozó erény boldogságára! Ez az oka annak, hogy a jakobinusok alatt senki sem érezheti magát biztonságban.
1801. április 6.
Meghal Földi János természetbúvár
A felvilágosult szellemű, sokoldalú tudós egyéniség, Csokonai barátja, a debreceni fűvészkör munkájának elindítója Nagyszalontán született 1755. december 21-én. Magyar nyelvtankönyve alapul szolgált az ún. Debreceni Grammatikához. Később hozzálátott a növény- és állattan rendszeres kidolgozásához is. Természetrajzi munkájának első kötete, az állattan 1799-ben készült el. Tudományos érdemeinek elismeréséül a jénai Természettudományi Társulat és az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság tagjává választották. Tervét a nagy füvészkönyvről kortársai, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály valósították meg. Költészetével elsősorban a magyar nyelv formai lehetőségeit, gazdagságát bizonyította. Hajdúhadházban halt meg.
1814. április 6.
I. Napóleon lemond trónjáról
A felszabadító háborúk Napóleon bukásával végződnek. A győztes szövetségesek - Poroszország, Ausztria, Oroszország és Nagy-Britannia - bevonulása után I. Napóleon, a franciák császára arra kényszerül, hogy Párizsban lemondjon trónjáról. A győztesek döntése értelmében a bukott császár száműzetése helyének a Földközi-tengerben fekvő Elba szigetét jelölik ki, magas évjáradékban részesül, és 600 katonából álló őrséget biztosítanak számára. Napóleon április 28-án elindul száműzetésébe. A lemondás a tábornokok tanácsára történt, mivel a négy európai nagyhatalom túlerejével szembeni harcot kilátástalannak ítélték. A háborút Párizs elvesztése ellenére is folytatni akaró Napóleont csak szívós és energikus tiltakozással, és minden rábeszélő tehetségük bevetésével tudták a feltétel nélküli lemondás elfogadására rávenni. A francia tábornoki kar erőteljesen lázadt a császár ellen. Michel Ney marsall április 2-án kijelentette: "A hadsereg nem fog hadba vonulni". Auguste Frédéric Louis Marmont marsall a Montmartre-on vívott heves csatározások után már március 31-én önálló fegyverszünetet kötött a szövetségesekkel. A harc folytatásához szilárdan ragaszkodó I. Napóleon öngyilkossággal próbálkozott, méreggel, de sikertelenül. Április 20-án, 14 nappal lemondása után Napóleon még egyszer összehívja a hozzá hű gárdát, és búcsút vesz tőle. Három nappal elutazása után a győztes szövetségesek az új királlyal, XVIII. Lajossal megkötik a párizsi békét. Napóleon lemondásával Franciaország Európa feletti hegemóniája a múlté. Az európai államok - köztük Oroszország - katonai erőfeszítései és politikai elszántsága megtörte Napóleon hatalmát.
1826. április 6.
Megszületett Gustave Moreau francia festő
A párizsi születésű művészt a szürrealisták egyik elődjüknek tekintették. Stílusának alakulására nagy hatással volt találkozása Chassériau-val, majd olaszországi útja során a quattrocento élménye. Műveit mágikus fényhatások, pompás színek, misztikus atmoszféra jellemezte. Aprólékosan kidolgozott képei többnyire mitológiai és bibliai jeleneteket ábrázoltak, pl. Orpheus, Salome látomása, Európa elrablása. Műveit és nagy értékű műgyűjteményét halála után az államra hagyta. E gyűjteményből később önálló múzeumot létesítettek.
1836. április 6.
Megszületett Kisfaludy Atala költőnő
A kölcsei születésű művésznő egyenesági rokona volt Kisfaludy Károlynak és Sándornak, valamint Ányos Pálnak. Ő volt a Petőfi Társaság első női tagja. Első verse a `Hölgyfutárban` jelent meg. Verseit és elbeszéléseit Atala néven adta közre. Hangulatos prózaíró volt, a Somogy című, Kaposvárott megjelenő hetilap rendszeresen közölte írásait. Férjével, Szalay Károly ügyvéddel együtt sokat tett a Berzsenyi Társaság fellendítéséért, Kaposvár és Somogy megye kulturális és művészeti életének felvirágoztatásáért. Kaposvárott halt meg 1911. február 15-én.
1871. április 6.
Megszületett Erdőssy Béla festő és grafikus
Ekelen született. 1894-ben szerzett rajztanári oklevelet a budapesti Mintarajziskolában, Aggházy Gyula, Greguss János és Székely Bertalan tanítványaként, majd egy évig Lotz Károly mesteriskolájában tanult. 1894-től szerepelt a budapesti Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain, s több magyar és külföldi díjat nyert. Főként grafikai művei jelentősek; rézkarcai, linómetszetei maradandó értékűek. A budapesti rajztanárképző főiskolán szabadkézi és szerkesztő látszattant, valamint ábrázoló geometriát tanított. 1928. november 25-én halt meg Budapesten.
1896. április 6.
Megkezdődnek az első újkori olimpiai játékok
1896. április 6.-15. között 13 országból 311 résztvevővel, 43 versenyszámban megrendezik Athénban az újkor első olimpiai játékait. Az antik versenyek felélesztésének eszméje Franciaországban és a Német Birodalomban a görögországi ókori Olümpia feltárásával összefüggésben alakult ki. Az olimpiai játékok célja a sport nemzetközi támogatása, s ennek révén, e sajátos területen hozzájárulni a világbéke ügyéhez. A játékok kezdeményezője, a francia Pierre de Coubertin báró. 1894-ben elhatározták a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) megalapítását és négyévenként tartandó játékok megszervezését. Az első magyar olimpiai aranyérmeket Hajós Alfréd nyeri a 100 m-es és 1200 m-es úszásban.
1906. április 6.
Az uralkodó fogadja Kossuth Ferencet
A király e napon fogadta a nemzeti koalíció vezetőit, köztük Kossuth Ferencet. Kossuth Lajos fia az emigráció köreiben nőtt fel. Apja politikusnak szánta, de polgári szakmát is tanult. Vasúti mérnök volt Angliában, Olaszországban, iparvállalati vezérigazgató is, olasz rendjelek tulajdonosa. 1894-ben felnőttként jár először Magyarországon; az apai név varázsa hamar a Függetlenségi Párt elnökévé emelte. A mérséklet reformok híve volt, nyugati módon azt képzelte, hogy az ellenzéknek időnként lojálisan együtt kell működnie a kormánnyal, amikor annak `hátsó támaszra` van szüksége. Megalkuvónak számított, viszolygott az obstrukciótól, mindig a parlamenti békét akarta. Egyik szorgalmazója volt a királlyal való 1906. tavaszi megegyezésnek. Ferenc József hűséges alattvalója akart lenni, de az öreg király még az audienciákon viselt mindig új nyakkendőtűjét sem tudta elviselni. Az apai név nála is, de a társadalomban is akkora várakozással kötődött össze, aminek a századelőn már aligha lehetett megfelelni. Kortársi megfogalmazásban: "Ha Kossuth akkor legyen Lajos, ha pedig Ferenc, akkor Deák!" Élete végén már bánta azt a szerepet, amelyre vélt fiúi kötelességérzetből vállalkozott. A szétszakadozó Függetlenségi Pártban valójában háttérbe szorulva halt meg.
1909. április 6.
Peary eléri az Északi-sarkot
Peary amerikai tengerésztiszt elsőként éri el az Északi-sarkot. Öt héttel a Columbia-foknál felállított bázistáborból való elindulás után szúrja le a csillagos-sávos lobogót a sarki jégbe. 1908 júliusában indult útnak New Yorkból az 52 éves Peary, aki Grönlandon készült fel az expedícióra. Március elsején ütötte fel bázistáborát a sziget északi partvidékén, hogy azután 24 társával, 133 kutyával és 19 szánnal útnak induljon. Az Északi-sark meghódítása után a kimerült Peary 30 órás pihenőt tart. Az erős jégzajlás miatt csak júliusban tud elindulni Grönlandról, hogy beszámoljon a világnak vállalkozása sikeréről. Már 1891-1892-es második grönlandi útján sikerült, a fehér emberek közül elsőként szerencsésen elérnie és tudományosan kikutatnia a sziget északi partvidékét.
1917. április 6.
Az USA hadat üzen a németeknek
Az Egyesült Államok hadat üzen a Német Birodalomnak (december elején Ausztria-Magyarországnak is). Az Egyesült Államok hadba lépésével az Európában három évvel azelőtt kirobbant konfliktus végérvényes világháborúvá szélesedik, és döntően javítja az antanthatalmak katonai pozícióját. Az Egyesült Államok a háború kitörésétől kezdve mind ez ideig hivatalosan megőrizte függetlenségét (1914. VIII. 4-5.), mindazonáltal támogatta az antanthatalmakat, mindenekelőtt Nagy-Britanniát és Franciaországot hadikölcsönök biztosításával – 1917 áprilisáig összesen 2,3 milliárd dollárral – és fegyverszállításokkal. Az Egyesült Államok semlegességi politikájának feladása egy sor tényezővel függ össze. A legfőbb ok a Német Birodalom tengeralattjáró-háborújában keresendő, amely ellen az Egyesült Államok már többször tiltakozott, mivel a tengeralattjárók támadásai amerikai állampolgárokat is érintettek, például a Lusitania elsüllyesztésekor 1915. V. 7-én. Amikor a Német Birodalom 1917 januárjában ismét megkezdte a korlátlan tengeralattjáró-háborút, az Egyesült Államok a diplomáciai kapcsolatok megszakításával és végül a hadüzenettel válaszolt. Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök addig azon fáradozott, hogy közvetítsen a hadviselő hatalmak között, és 1916. december 21-én felszólította a szemben álló feleket, hogy nevezzék meg hadicéljaikat. A német tengeralattjáró-háború azonban meghiúsította a közvetítési kísérleteket. A cári rezsim bukása Oroszországban (1917. III. 2-15.) megkönnyíti az Egyesült Államok számára az állásfoglalást az antant mellett. Az Egyesült Államok, meg van róla győződve, hogy a demokráciáért és a népek önrendelkezési jogáért harcol.
1921. április 6.
Meghal Maximilian David Berlitz
69 éves korában, New Yorkban meghal Maximilian David Berlitz, amerikai nyelvpedagógus. A württembergi születésű tanár az idegen nyelvek tanulásának új módját alapította meg, mely a róla elnevezett Berlitz-iskolák révén szerte a világon elterjedt. Az első iskolát 1878-ban alapította Privedence-ben, Rhode Islandon. Meglepő eredményeket ért el külföldi születésű, anyanyelvüket oktató tanáraival, valamint különféle tárgyakkal és képekkel, mint tanítási segédeszközökkel. Az emberek fokozott mértékben akartak idegen nyelveket tanulni. Nemcsak a növekvő turizmus miatt, hanem gazdasági okokból is. A világkereskedelem fölvirágzása és az államok közötti külgazdasági összefonódás miatt az idegen nyelvek ismerete egyre inkább szükségessé válik a hivatásgyakorlásban is. Az első számú világnyelvvé az angol válik. Ma több mint háromszázmillió ember anyanyelve az angol.
1940. április 6.
Bevezetik a cukor, a hús és zsír esetében a jegyrendszert
A mindennapi életviszonyokat Magyarországon a háború az első hónapokban csak alig észrevehetően befolyásolta. Javában tartott a jelentékeny gazdasági konjunktúra. A városban a kedvező munkaviszonyok, a falun az 1939. évi jó termés és az előnyös értékesítési lehetőségek következtében növekedett a lakosság vásárlóereje. Az első rendszabály a kávé és a tea élvezőit sújtotta. A kávéért, az illeték emelése következtében, a korábbi ár háromszorosát kellett fizetni. 1939 vége - 1940 elejétől - "barnult" a kenyér. A malmok a búzát 77 százalékosan (később 85 százalékosan), a rozsot 75 százalékosan őrölték ki, ún. sötét búzalisztet és rozslisztet készítettek. A pékségek csak ezekből süthettek búza-, rozsos és rozskenyeret. A húsfogyasztás visszafogása érdekében, 1939 decemberében a hétfőt és a pénteket "hústalan nap"-nak nyilvánították. 1940 áprilisában bevezették a cukorjegyet: az általános fejadagot városokban személyenként heti 12 dkg-ban, a községekben 7 dkg-ban állapították meg, többet kaptak a terhes és szoptató anyák, a 12 éven aluli gyermekek és orvosi igazolás alapján a betegek. A zsírjegyre hetenként és fejenként 1940 áprilisától 24 dkg, 1941 elejétől 20 dkg járt, a nehéz testi munkások másfélszeres adagot kaptak. A közélelmezési kormányzat tehát elsősorban mennyiségi a minőségi korlátozásokkal tartotta kézben az ellátást. 1940. december közepétől kétségtelenné vált, hogy jóval ridegebb életviszonyokra kell berendezkedni. Egy 1 szobás lakás számára legfeljebb 25 mázsa, egy 2 szobás lakás részére 37 mázsa, egy 3 szobás lakás számára 48 mázsa szenet lehetett vásárolni, tűzifából a szénmennyiség 1,7-szerese járt. A központi fűtés maximális hőfokát a lakásokban nappal 21 fokban, éjjel 16 fokban, a hivatalokban 18 fokban szabták meg. A lakosság oly módon reagált a fejleményekre, hogy megkezdte a felvásárlást, burgonyától a fogkrémig, ceruzától a cérnáig mindent gyűjtöttek a háztartásokban a még nehezebb napokra. Különösen nagy volt a tolongás az üzletekben, áruházakban a karácsonyi vásár idején. Talán mindenki érezte, tudta, hogy az utolsó békebelinek tűnő karácsonyt ünnepelheti.
1941. április 6.
Németország megtámadja Jugoszláviát és Görögországot
A német haderő csapatai előzetes hadüzenet nélkül megkezdik kettős hadjáratukat Görögország és Jugoszlávia ellen. Görögország megtámadására azért kerül sor, mert kudarcot vallott az olaszok 1940. X. 20-án megindult offenzívája, s a Görögországgal szövetséges Nagy-Britannia csapatokat küldött Görögországba. A görögök két ellentámadása – 1940 novemberében és 1941 tavaszán – az olasz intervenciósokat Albánia területére verték vissza. A brit haditengerészet elaknásította a partraszállás által fenyegetett görög partszakaszokat, a légierő pedig támaszpontokat létesített Krétán. A hadszíntér kiterjesztése a Balkánra, a Szovjetunió lerohanására kijelölt német csapatok szétforgácsolódását eredményezte, és a Német Birodalom számára nélkülözhetetlen romániai olajmezőket fenyegette. Hitler ezért elhatározta, hogy villámhadjáratot indít Görögország ellen, amelyet Pál régensherceg március 27.-i megbuktatása után Jugoszláviára is kiterjesztett. Pál régensherceg március 25-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Az új király, II. Péter, és az új kormány teljes politikai fordulatot hajtott végre, és április 5-én barátsági és megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval. Hitler ezek után ellenséget látott Jugoszláviában. A német csapatok Jugoszláviát Magyarország és Bulgária területéről támadták meg. Belgrádot egy súlyos légitámadás után beveszik, Jugoszlávia április 17-én megadja magát. A király és a kormány Londonba menekül, és emigránskormányt alakít; Jugoszláviában megindul a partizánháború. Görögország, amelyet Bulgária déli határa felől ér támadás, április 21-én adja meg magát. II. György király és kormánya, valamint a brit segélycsapatok Krétára, a földközi-tengeri brit támaszpontra menekülnek. Május 20-án, meglepetésszerűen német ejtőernyősök szállnak le Kréta szigetére. Május 21-én, a német csapatok a brit csapatokkal és a krétai partizánokkal vívott súlyos harcokban felülkerekednek. A május 28-áról 29-ére virradó éjszakán, vízi úton megindul a 17000 brit katona elszállítása.
1946. április 6.
Moszkvában aláírják a szovjet-magyar jóvátételi egyezményt
A II. világháború végén, az 1945. január 20-i fegyverszüneti egyezmény alapján Magyarországnak 300 millió dollár értékben kellett jóvátételt fizetnie a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.
1971. április 6.
Meghal Sztravinszkij
Igor Sztravinszkij, a 88 éves korában elhunyt orosz-amerikai zeneszerző csodálatos átalakuló képességet mutatott alkotásaiban. Korai művei az orosz romantika és az expresszionizmus befolyása alatt álltak. A „Tűzmadár” (1910), a „Petruska” (1911) és a „Tavaszi áldozat” (1911-1913), amelyeket az „orosz balett” számára írt, új ritmikus és hangzási vitalitásról tanúskodtak. A „Tavaszi áldozat” ősbemutatója botrányba fulladt: a szimbolikus tartalmat – az emberáldozatot és a disszonáns zenét barbárnak érezték. „A katona története” (1918) kompozíciójában a folklór és a dzsessz elemeit használta fel. 1920-ban Sztravinszkij Párizsba költözött, 1939-ben New Yorkba. A húszas években elfordult az expresszív zenétől és a neoklasszicizmusnak hódolt. A „Pulcinella” című balett (1920) szakít a zenei mintákkal. Kései műveiben, elsősorban vallásos kompozícióiban (például „Canticum sacrum”, 1955) a dodekafóniával fokon szeriális technikát fejleszti ki. Sztravinszkijról Picasso igen jellemző portrét készített: kettejük hasonlóképp volt meghatározó a 10-es és 20-as évek párizsi kultúrájában.
1980. április 6.
Irak ultimátumot ad át Iránnak
2000. április 6.
Az EU- csatlakozási tárgyalásokon a 31-ből tízre nő a lezárt joganyagfejezetek száma.
(tudomány; oktatás-képzés; kis-és középvállalatok; iparpolitika; távközlés; statisztika; halászat; fogyasztóvédelem; gazdasági és monetáris unió; közös kül- és biztonságpolitika)
