7 végzetes pillanat

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: február  •  Nap: 25
28 találat
[1]

1232. február 25.

Róbert esztergomi érsek interdiktumot mond ki az országra

Róbert esztergomi érsek az egyházi tilalommal azt akarta elérni, hogy így próbálja meg az uralkodót az 1231-ben kiadott dekrétum határozatainak betartására. Különösen azt nehezményezte, hogy a mohamedán (izmaelita) pénzügyi tisztségviselők a helyükön maradhattak. Ezért Róbert továbbá Apod fia Dénes nádort, Sámuel egykori kamaraispánt kiközösítette. Miklós fia Miklós tárnokmesternek április 8-ig adott határidőt a megjavulásra. Végül II. András és Béla herceg kérésére az interdiktum és a kiközösítések végrehajtását április 7-től augusztus 30-ig felfüggesztette. A pápa sem nézte jó szemmel Róbert önkényeskedését, IX. Gergely biztosította a magyar királyt, hogy a Szentszék engedélye nélkül senkit sem lehet kiközösíteni.

[2]

1341. február 25.

Tűz pusztít a zalavári monostorban

A monostor sekrestyéje egy gyertya miatt kapott lángra, amelyet az olvasás közben elalvó sekrestyés felejtett égve. A tűzben számos szent tárgy, valamint Magyarország királyainak pecsétjeivel, pápai bullákkal megerősített, a kolostor különféle jogairól szóló oklevelek pusztultak el.

[3]

1344. február 25.

Erzsébet anyakirályné visszaindul Nápolyból

Erzsébet anyakirályné, I. Károly magyar király özvegye 1343. június 8-án indult el Visegrádól Nápolyba, hogy személyesen készítse elő fiának, András hercegnek koronázását. A fiatal herceg helyzete nem volt stabil, mivel Bölcs Róbert végrendelete értelmében Johanna kapta volna meg a nápolyi trónt. A magyar udvar természetesen minden befolyását latba vetette, hogy számukra kedvező döntés szülessen. Erzsébet még erre a hosszú útra is vállalkozott. A királynét nagy pompával fogadták, és erre az időre a nápolyiak is félretették cselszövésüket. Az özvegy magával vitte a magyar nemesfémkészlet jelentős részét, ráadásul követei a pápának újabb összegeket is ajánlottak. Erzsébet mindenhol bőkezű adományokat tett, és Rómába is elzarándokolt. Úgy tűnt, hogy jelenléte (vagy inkább a hatalmas pénzmennyiség) elősegíti az ügy szerencsés lezárását. Visszaindulása után még Bariban is megállt, ahol Szent Miklós ereklyéit gazdagon ellátta. Május 21-én érkezett meg Magyarországra.

[4]

1368. február 25.

Lengyel-magyar kereskedelmi egyezményt kötnek Budán

I. (Nagy) Lajos és III. (Nagy) Kázmér lengyel király kereskedelmi egyezményt kötnek Budán. A lengyel kereskedők Kassáig szabadon jöhetnek, ott áruikat három napig ki kell rakniuk eladásra. A megmaradt áruikat tovább vihetik Magyarországra vagy azon túl. A lengyel uralkodó a magyar kereskedőknek hasonló kiváltságokat adományoz Krakkóban.

[5]

1425. február 25.

Összeírják a pozsonyi káptalan ingóságait

A jegyzékből az egyházi kincsek, ruhák és egyéb felszerelések mellett 82 könyvet is számba vettek. A jegyzék részletesen tartalmazta, hogy a korban milyen jellegű könyveket használtak. A 82-nek pontosan a fele liturgikus könyv volt. A többiből a legnagyobb csoportot az egyházjogi munkák tették ki (14). Ezeken kívül volt még 1 teljes és 1 fél biblia, 4 kötet szentek élete, 5 kötet egyházi beszédgyűjtemény, 6 szentírás-magyarázat. A többi is - kettő kivételével - vallási vonatkozású. Ezek közt az egyházatyákat mindössze 1 Augustinus és 1 Gregorius képviselte, a skolasztikus teológiát pedig Aquinói Szent Tamás 2 műve és Petrus Lombardus híres kézikönyve, a Liber sententiarum (Bölcsességek könyve). A 2 világi tartalmú munka Marchesinus Mammotrectusa, a latin szavak helyes kiejtéséről, és Glanvilla De proprietatibus reruma.

[6]

1441. február 25.

Erzsébet királyné zálogba adja Sopront III. Frigyesnek

[7]

1634. február 25.

Wallenstein merénylet áldozata lesz

Albrecht von Wallensteint, Friedland és Mecklenburg hercegét, Sagan fejedelmét, a császári generalisszimuszt egeri szállásán hadseregének egykori tisztjei meggyilkolják. A gyilkosságban meghatározó szerepe volt Eger főkapitányának, Johann Gordonnak. Ő ad hírt a tettről, hogy Walter Deveroux kapitány vezetésével egy csapat dragonyos rohamozta meg este 10 óra körül Wallenstein szálláshelyét. Eszerint először Wallenstein komornyikját és szolgáját szúrták le, majd Deveroux saját maga ölte volna meg Wallensteint. Wallenstein egy cseh nemesi családból származott és protestáns hitben nevelték. A gazdag földbirtokos 1618-ban állított fel először saját költségén hadsereget. V. (Pfalzi) Frigyes "téli király" fölött aratott győzelme (1619. VIII. 25/27) után megszerezte az elmenekült cseh főurak földjeit, és így megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezett későbbi nagyratörő vállalkozásainak megvalósításához. 1625-ben II. Ferdinánd császár részére állított fel 20 000 zsoldosból álló hadsereget, melynek fenntartását az elfoglalt területeken vagyonelkobzással biztosította. 1628-ban elfoglalta Pomerániát és Mecklenburgot. 1628-ban a császár generalisszimusznak nevezte ki, de már 1630-ban kénytelen volt engedni a választófejedelmek akaratának és Wallensteint elbocsátotta szolgálatából. 1632-ben - Tilly halála után - visszahívta hivatalába. Wallensteinnek sikerült megállítania a svédek győzelmi menetelését Németországban (1632. XI. 16.). Sikerei nyomán feljogosítva érezte magát, hogy külön politikát folytasson. A felségárulással gyanúsított és tisztségétől megfosztott tábornagy császárhű tisztek merényletének esett áldozatul.

[8]

1707. február 25.

Megszületett Carlo Goldoni drámairó

Velencében látta meg a napvilágot. Jogot tanult, majd Chioggiában törvényszéki segédbíró, később szülővárosában ügyvéd volt, de hamar felhagyott a jogi pályával, mert igazi érdeklődést csak a színház iránt érzett. A realista olasz jellemvígjáték megalkotójaként vált ismertté, több mint 260 színművet írt. Művészete a commedia dell,artéban gyökeredzett, ugyanakkor túllépve azt, a színpadi figurák rögtönzései helyett rögzített szövegű szerepeket bízott a színészekre, és sokszor a külsőséges helyzetkomikumokat a jellemekből fakadó komikummal cserélte fel darabjaiban. Korának társadalmáról, szokásairól és felfogásairól festett igen találó képet. Legjobb vígjátékait - A fogadósné (azaz a Mirandolina), A hazug, Két úr szolgája - elsősorban az emberábrázolás realizmusa, a színes népi nyelv és a cselekmény mozgalmassága jellemzi. 1762-ben Párizsba költözött. 1765 után XV. Lajos lányának és XVI. Lajos nővéreinek nyelvmestereként a királyi udvarban élt, és francia nyelvű emlékiratán dolgozott, amely fontos korrajz. A forradalom kitörése után szegénységben élt, mert a Konvent megvonta a nyugdíját. Párizsban hunyt el 1793. február 6-án.

[9]

1831. február 25.

Meghal Friedrich Maximilan Klinger német író

Majna-Frankfurt-ban született 1752. február 17-én. Jogot és teológiát tanult. Fiatal korában Goethe barátai közé tartozott, később fokozatosan elhidegültek egymástól. 1780-ban katonai pályára lépett az orosz hadseregben, ahol altábornagyi rangig vitte. 1803-tól a dorpati egyetem kurátora volt. Első nagy sikerű darabja Az ikrek (1776), amelynek vad indulatmenetekre épített cselekménye, szenvedélyes jellemei és dinamikus nyelvezete Shakespeare műveinek és Jacob Lenz drámaelméletének hatását szemlélteti. 1776-ban megjelent Sturm und Drang című drámája nyomán nevezték el a német irodalom e korszakát, amelynek egyik jellegzetes képviselője volt. Forradalmi darabja, a Stilpo és gyermekei (1777) a szerkezeti hibák és a színpadi cselekmény szegénysége miatt nem éri el a korábbi művek színvonalát.

[10]

1840. február 25.

Bevezetik a naplóírást a főrendek ülésén

[11]

1841. február 25.

Megszületett Pierre Auguste Renoir

Az impresszionizmus egyik legjelentősebb képviselője Limoges-ban látta meg a napvilágot. 1862-ben beiratkozott az École des Beaux Arts rajztanfolyamára, s kapcsolatba került Cezanne-nal és Pissarróval is. 1864-ben negyedmagával kiköltözött a fontainebleau-i erdőbe, ahol a szabad természetet festették. Ők, a barbizoniak kezdtek először plein air modorban festeni. Világos tónusú, újszerű (impresszionista) képeiket a Salon gyakran elutasította, mégis hamarosan ismertté lettek. Míg a többiek inkább tájképeket festettek, Renoirt az ember érdekelte, s csakhamar több portré-megrendelést kapott. Apró, sokszínű ecsetvonásaival érzékeltette a légkör vibrálását, a lombokon áttörő fényt, a reflexfényeket. Anyagi gondjai ellenére művei hallatlan életkedvet sugároznak. Ekkor készült Az evezősök reggelije, a Mme Charpentier és gyermekei és a Le Moulin de Galette. 1881-82-ben Algériában, Olaszországban és Provence-ban járt, s túllépett az impresszionizmuson. Felfedezte Raffaellót és a klasszikus művészetet, a pompeji falfestészet, a rajz és a vonal szerepét. Ekkori képein ingres-i keménység és fegyelem jelentkezik, Az esernyők, A fürdőzők című vásznain a színek helyett az alakok tömege, körvonala, rajza kap hangsúlyt. Később is sokat járt délre, ahol művészete az érzéki természet frissességét rögzítette, fürdőző női éppúgy ragyognak, mint virágcsokrai. Kiállításainak jó visszhangja volt, sikeres lett, megnősült, anyagilag is magára talált. 1899-ben Cagnes faluba költözött, 1907-ben Les Colettes-ben telepedett le; főleg aktokat festett, de a női szépséget szobrokban is kifejezte. Cagnes-sur-Mer-ben érte a halál 1919. december 3-án.

[12]

1842. február 25.

Megszületett Karl May, a Winnetou `atyja`

Szászországban, egy szegény takács tizennegyedik gyermekeként született, de elvesztette látását. A vak gyermeket főként nagyanyja kapcsolta össze a világgal, elsősorban meséi által, amelyek bizonyára sokban hatottak a fiú képzeletvilágának fejlődésére. Végül egy négyéves korában végrehajtott operáció visszaadta szeme világát, s így tanítóvá képezhette magát, de nem sokáig dolgozhatott. Lakótársától eltulajdonított egy pipát és egy szivarszipkát, amiért börtönbüntetésre ítélték. Mivel büntetett előéletűként senki sem alkalmazta, szélhámosságokkal próbálkozott, de újból becsukták. Első regényeit is a börtönben kezdte írni. Szeretett volna távoli vidékeket bejárni, de mivel erre nem volt lehetősége, kalandregényeinek színhelyét helyezte oda. Hősei erősek és bátrak, ügyesek és tapasztaltak, értik a tréfát, mindennek tetejében pedig jó és nagylelkű, kifogástalan jellemű ideálképek. Könyveit huszonnyolc nyelvre fordították le, csak német nyelvterületen nyolcvanmillió példányban fogytak el. Sikere tetőpontján az olvasók előtt el is játszotta kitalált regényhőseinek szerepét, és Old Shatterhand vagy Kara ben Nemsi öltözetében mesélt nekik személyesen újabb, sosem volt kalandokat. A csalást leleplezték ugyan, de könyveinek világsikerét ez sem tudta megállítani. Hermann Hesse német író írta róla: `a legragyogóbb képviselője egy bizonyosfajta költészetnek, amely az egészen eredetiek közé tartozik, és amelyet talán a vágybeteljesülés költészetének nevezhetünk`. Legismertebb művei A sivatagon keresztül-kasul, Az ezüst tó kincse, A medveölő fia, Életem és törekvéseim és főleg a Winnetou. Radebeul-ben hunyt el 1912. március 30-án.

[13]

1866. február 25.

Megszületett Benedetto Croce, olasz filozófus

Az olasz újhegeliánizmus legjelentősebb, az európai és az amerikai tudományos gondolkodásra is nagy hatással bíró alakja Pescasseroli-ban született. A fasizmussal szembefordult, egyik aláírója volt az 1925-ös híres antifasiszta értelmiségi kiáltványnak. A II. világháború után mint miniszter, majd 1947-től haláláig a Liberális Párt elnökeként vesz részt a közéletben. A La Critica című folyóiratban jelentek meg mindenkor jelentős, orientáló hatású, s szinte egész Európára kitekintő irodalmi kritikái. Írásaival József Attila egyik első itáliai népszerűsítője volt. 1947-ben megalapította az Olasz Történelemi Tanulmányok Intézetét. 1952. november 20-án halt meg Nápolyban.

[14]

1906. február 25.

Meghal Prielle Kornélia színésznő

Priel Antónia Máramarosszigeten született 1826. június 1-jén. 1841 nyarán Szatmáron lépett először színpadra. Pályájának kezdetén különböző vidéki és pesti társulatok tagja volt. 1859-ben a pesti Nemzeti Színházhoz került, amelynek haláláig tagja maradt. Legjobb szerepei a könnyed francia társalgási drámák finom asszonyalakjai voltak. Természetes és egyszerű játékmodora erősen hozzájárult sikereihez. Feljegyezték, hogy fiatal éveiben Debrecenben annyira megbabonázta Petőfi Sándort, hogy a költő gondolkodás nélkül az oltár elé akarta vezetni. A sors azonban megakadályozta őt ebben. A sorsot két pap személyesítette meg, akik az azonnali esketésre nem voltak hajlandók, kissé elhamarkodottnak tartották. Ez annyira feldühítette Petőfit, hogy azonnal elhagyta a cívis várost, mátkáját is maga után hagyva. Prielle Kornélia 1848-ban színész kollégájához, Szerdahelyi Kálmánhoz ment feleségül, akitől hamar elvált, s 1849-ben Hidassy Elek földbirtokos, huszárkapitány felesége lett, majd újból visszatért Szerdahelyihez. 1881-ben a Nemzeti Színház első örökös tagjává választották. A színház 1892-i bécsi vendégszereplésekor nagy sikert aratott A nagymamában, amelyet Csiky Gergely az ő számára írt. Két hónappal halála előtt, már elborult elmével, negyedszer is férjhez ment, az akkor 33 éves Rozsnyay Kálmán íróhoz.

[15]

1931. február 25.

Meghal Nagy László pszichológus

A magyarországi nevelésbe új szempontként vezette be a gyermek szempontját. A gyermektanulmányozásnak, mint tudománynak úttörő, kutató tudósa, mint mozgalomnak kezdeményezője, szervezője és hatásos propagandistája volt. 1909-ben megszervezte az első pedagógiai lélektani laboratóriumot. Döntő szerepe volt a Gyermektanulmányi Társaság megalapításában. Magyarországon ő foglalkozott először gyermekrajzokkal. Pedagógiai alapelve: a gyermeki fejlődés menetéhez idomuló és a gyermek érdeklődésével számoló oktatás.

[16]

1947. február 25.

Letartóztatják Kovács Bélát

Magyarországon az illetékes belügyi hatóságok 1947. január 5-én nyilvánosságra hozták, hogy köztársaság ellenes összeesküvést lepleztek le. Az ebben való részvétel vádjával 1947. február 25-én letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, az FKGP főtitkárát. A köztársaság-ellenes összeesküvés vádirata szerint horthysta politikusokból, katonatisztekből és hivatalnokokból álló csoport a `jogfolytonosság alapján` a Horthy-rendszer visszaállítására törekedett. A szervezet vezérkaraként működő `bizottság` tagjait - a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló törvény értelmében - letartóztatták. A társaság vezetőit: Dálnoki Veress Lajost, Donáth Györgyöt és András Sándort halálra, Szentmiklóssy Istvánt és Arany Bálintot életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Július 2-án született meg a fellebbezések utáni jogerős ítélet: Donáth György halálbüntetést, míg a többiek kényszermunka-, illetve fegyházbüntetést kaptak. (Az `összeesküvés`-ben való állítólagos részvétele miatt mondatták le május végén Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnököt is.) A valóságban más történt. Ma már ismert tények alapján a kisgazdapárt politikusainak egy része többször adott hangot politikai elégedetlenségének a szovjetek és a kommunisták akciói miatt, de semmiféle politikai akcióprogramról nem volt szó. A nyomozás során - kikényszerített hamis vallomások alapján - eljutottak Kovács Béláig, az FKGP főtitkáráig. Miután a Nemzetgyűlés nem szavazta meg mentelmi jogának felfüggesztését, beidézték a rendőrségre, de bizonyítékot nem tudtak ellene `előkeríteni`, ezért a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban. Az `összesküvés` kapcsán 1947 tavaszán közel 50 nemzetgyűlési képviselőnek kellett távoznia az FKGP-ből.

[17]

1948. február 25.

Kommunista puccs és hatalomátvétel zajlik Csehszlovákiában

[18]

1950. február 25.

Megrendezik az első országos sztahanovista találkozót

[19]

1951. február 25.

Éleződik az osztályharc

Az MDP II. kongresszusának határozata az `osztályharc éleződését` hangsúlyozza, és a `kommunista vasfegyelem` megerősítését szorgalmazza.

[20]

1956. február 25.

Felszámolják a sztálini személyi kultuszt

Moszkvában ülésezik az SZKP XX. kongresszusa. Legfontosabb eredménye a sztálini személyi kultusz teljes felszámolása és a sztálini terroruralom elítélése. A sztálinizmussal való szakítás első jele Anasztasz Ivanovics Mikojan február 16-i beszéde. Nyikita Szergejevics Hruscsov, a párt vezetője viszont eleinte visszafogott kritikában, bár hangsúlyozza a békés egymás mellett élés szükségességét és sürgeti az 1938-as "Rövid tanfolyam"-nak egy új párttörténeti tankönyvvel való felcserélését. Csak Hruscsov február 24-25-i nagy "titkos beszéde" nyomán következik be a gyökeres leszámolás Sztálin uralmával. Hruscsov elítéli azt a viselkedést, amelyet Sztálin Vlagyimir Iljics Lenin halálakor tanúsított, elítéli az ezt követő hatalmi harcokat, valamint a harmincas és az ötvenes évek tisztogatásait. Sztálint a hatalom megszállottjának, zsarnoknak és őrültnek írja le, a szemére veti elhibázott kül- és belpolitikáját, amelyet hozzá nem értésére vezet vissza. Ugyanakkor Hruscsov visszanyúl Lenin korába, a lenini elméletre és gyakorlatra emlékeztet, és leleplezi a lenini tanítás sztálini meghamisítását. A politikai vezetés fő célja helyreállítani a szovjet nép bizalmát a kormány iránt. De a "titkos beszéd" szövege csak a gorbacsovi időkben jelent meg a Szovjetunióban.

[21]

1964. február 25.

Cassius Clay világbajnok lesz

Technikai knock outtal győzi le a hetedik mentben a kihívó Cassius Clay honfitársát, Sonny Listont a floridai Miami Beachben a nehézsúlyú ökölvívás világbajnoki címéért folytatott versenyen. A még csak 22 éves új bajnok 108 amatőr mérkőzésből 100-at megnyer, és 1960-ban, Rómában olimpiai aranyérmet szerzett félnehézsúlyban. Amióta profi lett, 19 mérkőzésen győzött. Hét évvel idősebb ellenfele a korábbi világbajnokot (1960. VI. 20.) mind a címvédő, mind a visszavágó mérkőzésen az első menetben kiütéssel győzte le és nagyon esélyesnek számított. A rendezőknek a Miami Beach-i címvédő mérkőzés 24 millió dollárt hozott. A "nagyszájúnak" kikiáltott Clay, aki azzal csigázza fel az érdeklődést, hogy a küzdelmei előtt bejelenti, hányadik menetben fogja kiütni ellenfelét, egymillió dolláros gázsit kapott; ennyit még sohasem fizettek kihívónak.

[22]

1981. február 25.

Meghal Bihari József színész

A kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész Nagyajtán született 1901. január 14-én. Erdélyből Magyarországra települése után könyvelőként dolgozott, az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját 1928-ban végezte el. Pályáját vidéken kezdte, az országos Művész Színház társulatával beutazta az országot. 1935-1945-ig a Vígszínház tagja volt, ezután a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek elismert művésze volt 1965-ben történt nyugdíjazásáig. Elsősorban magyar szerzők népies epizódalakjainak reális, erőteljes ábrázolásával tűnt fel, a hányatott sorsú emberek szerepeit nem eljátszotta, hanem átélte. Művészetének jellemző vonásai az egyszerűség, a szenvedélyek belső izzása, a megjelenítő erő. Erdélyből tiszta, ízes színpadi beszédet hozott. Keserű iróniája és fanyar humora színpadon is nagyszerűen érvényesült. Főbb szerepei: Bubnov (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Orrondi (Shakespeare: Szentivánéji álom), Bolyai Antal (Németh László: A két Bolyai). Tiborc alakítása Katona József Bánk bánjában színháztörténeti értékű. Több mint ötven filmben nyújtott emlékezetes alakítást: Emberek a havason (1942), Lúdas Matyi (1949), Különös Házasság (1951), Szakadék (1956), Húsz óra (1964), Circus Maximus (1980).

[23]

1986. február 25.

A Fülöp-szigeteken Ferdinando E. Marcos köztársasági elnök uralmát vértelen puccsal megdöntik.

A 21 éven át diktátorként kormányzó Marcos helyébe Corazon Aquino lép. A lakosság általános elégedetlensége 1986-ban a február 7-i parlamenti választások alkalmával a Marcos-rezsim elleni nagyszabású ellenzéki mozgalomba torkollott. Míg a hivatalos szavazatszámlálás az eddigi elnök előnyét mutatta, független megfigyelők választási csalással vádolják a kormányt. Az emberjogi szervezetek, polgári körök, és az egyház vezette ellenzék tömegtüntetéseket szerveztek, s ezekhez február 22-én a katonaság is csatlakozik: Marcost, aki gátlástalanul kifosztotta az országot (vagyonát 22,7 milliárd DM-re becsülik) ily módon rákényszerítik arra, hogy február 25-én elhagyja az országot. A volt köztársasági elnök Hawaiira utazik.

[24]

1986. február 25.

Mihail Gorbacsov meghirdeti a peresztrojkát

1986. február 25-én Moszkvában megnyitották a szovjet kommunista párt XXVII. kongresszusát, amelyen Mihail Gorbacsov pártelnök radikális gazdasági reformokat hirdetett meg és új cselekvési program kidolgozását jelentette be. Ez az átalakulás (oroszul peresztrojka) volt az első kísérlet a szovjet politikai rendszer demokratizálására. Ennek hatására néhány párt- és kormánytisztséget már többes jelöléssel, titkos választások útján töltöttek be, a gazdaságban engedélyeztek korlátozott érvényű szabadpiaci mechanizmusokat. Ezzel párhuzamosan megjelent a glasznoszty, amely a véleménynyilvánítás és az információszerzés és -adás szabadságát jelentette. Ennek nyomán a szovjet írott és elektronikus sajtó addig nem tapasztalt őszinteséggel tudósított és bírált. Azonban ezek az óvatos lépések is kiváltották a párt és államigazgatás funkcionáriusainak rosszallását, akik nem voltak hajlandók lemondani a gazdasági élet fölötti ellenőrzésről.

[25]

1988. február 25.

Kivonják a nukleáris rakétákat az NDK-ból és Csehszlovákiából

A Szovjetunió a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták teljes leépítéséről szóló szerződés (INF-szerződés) ratifikálása előtt megkezdte a szerződésbe tartozó fegyverrendszerek kivonását az NDK-ból és Csehszlovákiából. Az 1987. december 8-án Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető által aláírt szerződés - a két szuperhatalom közötti első igazi leszerelési megállapodás - szerint valamennyi 500 és 5000 kilométeres hatótávolságú fegyverrendszert meg kell semmisíteni; szovjet oldalon ez 1500, amerikai oldalon 500 atomrakétát érint. A Szovjetunió jóval a meghatározott időpont előtt elkezdte SS-10 és SS-23 rendszereinek (900-1000 km-ig terjedő hatótávolságú rakéták) kivonását az NDK déli részében fekvő Bischofswerdából és az NDK északi részén fekvő Warenból, valamint Csehszlovákiából. 1988 áprilisáig befejeződik az akció. A rakéták telepítésére 1984-ben került sor, válaszként a NATO kettős határozatának végrehajtására: 1983 őszén kezdte meg az USA Pershing-2 közepes hatótávolságú rakéták, valamint cirkáló-rakéták (Cruise Missiles) telepítését különböző nyugat-európai államokba; többek között 120 db Pershing-rakétát telepítettek a szövetségi köztársaság területére. Az INF-szerződés keretébe tartoznak további szovjet fegyverek, így az SS-4 és SS-20 fegyverrendszerek, amelyek telepítésére a Szovjetunió területén már a hetvenes években, illetve a nyolcvanas évek elején sor került. Tizenhárom éven keresztül 200-200 fegyverszakértő fogja az ellenfél területén a fegyverek megsemmisítését ellenőrizni. Az INF-szerződés washingtoni ratifikálását a szenátus a júniusi moszkvai újabb Reagan-Gorbacsov találkozóra időzítette, amihez mindkét fél nagy reményeket fűzött.

[26]

1990. február 25.

Ortega elveszti a választást Nicaraugában

Nicaraguában négy évtizeden át a Somoza-család uralkodott diktatórikus módszerekkel. 1978 és 1980 között sikerült elűzni a diktátort a különböző ellenzéki erők összefogásával. Ez volt az ún. sandinista forradalom. Reagan a forradalom ellenfeleit, a contrákat támogatta, politikailag és fegyverrel egyaránt, mondván, hogy a salvadori fegyveres harcok mögött nem a lakosság elégedetlensége áll, hanem a sandinista fegyveresek beavatkozása. 1984-ben a választáson az ellenzék visszahúzódott, így Daniel Ortega Saavedra elnök lehetett. Nagy külpolitikai siker volt számára, hogy a hágai nemzetközi bíróság panaszára elítélte az Egyesült Államokat, mint a nemzetközi jog megsértőjét. Az alkotmány szerint csak 1990-ben kellett volna választásokat tartani, de a contrák támadásai és a tervgazdálkodástól zilált gazdaság helyzete miatt előbbre hozták. Ortega magabiztosan állt választói elé, mivel valóban népszerű vezető volt. A többség azonban ellenfelére, a rokonszenves, Ortegával jó viszonyban lévő polgári politikusnőre, Violeta Chamorróra szavazott.

[27]

1991. február 25.

Meghal Csanádi Imre költő

Zámolyban született 1920. január 10-én. Érettségi után a Györffy-kollégium növendéke lett, a II. világháborúban orosz hadifogságba esett, s csak 1948-ban tért haza. 1951-től a Szépirodalmi, majd a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, 1976-1980 között az Új Tükör című hetilap főszerkesztője volt. Első verseskötete 1953-ban jelent meg. A magyar népköltészet és a XVIII. századi magyar költészet kiváló tudósa volt. Háromszor tüntették ki József Attila-díjjal (1954, 1964, 1973), a Kossuth-díjat 1975-ben kapta.

[28]

1991. február 25.

A tagállamok döntenek a Varsói Szerződés felszámolásáról

A nyolc európai ország részvételével létrehozott Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületében a döntő szót mindig az SZKP főtitkára mondta ki, a tagországokban az állampártok első, illetve főtitkárai. Ez azt jelentette, hogy a tagországok saját fegyveres erőinél, főként pedig az egyesített fegyveres erőknél a közvetlen pártirányítás érvényesült. A részt vevő országok egysége fokozatosan egyre lazábbá vált. Élesen mutatkozott ez meg az 1968. évi csehszlovákiai beavatkozás kapcsán, amelyben sem Románia, sem Albánia nem vett részt. Románia egy esetleges beavatkozás esetére mozgósította fegyveres erőit. Albánia pedig szeptemberben egyoldalúan kilépett a szervezetből; ami az ottani tengeralattjáró-támaszpont elvesztését jelentette a Szovjetunió számára. A tagországokban megindult demokratizálódási folyamatok, az állampártok szerepének csökkenése, majd megszűnése egyre inkább kérdésessé tette a szervezet fenntarthatóságát. A fegyveres erők polgári vezetés alá kerültek, helyreállt a német egység, s miután a tagországok sorra kinyilvánították kilépési szándékukat, megszűnt, a szovjet csapatoknak a szervezet tagországaiban való állomásoztatására vonatkozó létjogosultsága is. Február 25-én, Budapesten ülésezett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. A tagállamok képviselői elfogadták a korábban kötött katonai megállapodások hatályának megszűnését és azt, hogy a szervezetet felszámolják. Július 1-én ez formálisan is bekövetkezett.