78 éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Beneš államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet „a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről”.
76 éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Beneš államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet „a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről”.
A cseh állam tulajdonában marad a híres kelet-csehországi, opočnói vadászkastély, amely a második világháború után a Beneš-dekrétumok alapján maradt a csehszlovák állam tulajdonában, miután még 1942-ben a nácik elkobozták egy szudétanémet családtól.
74 éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Beneš államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet "a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről".
A nagyhatalmak magyar szempontokat elutasító álláspontja és a felvidéki magyarokat sújtó "nyomásgyakorlás" révén a prágai kormánynak 1946 elejére sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszerítenie a határmódosítás nélküli lakosságcseréről.
98 éve, 1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetség
Nyolcvanöt év után nyilvánosan is hozzáférhető Tomás Garrique Masaryknak (1850-1937), Csehszlovákia első köztársasági elnökének személyes könyvgyűjteménye és levéltára.
80 éve, 1937. szeptember 14-én halt meg a Prága közeli Lanyban Tomás Garrigue Masaryk, a független Csehszlovákia első elnöke. Eleinte azt remélte, hogy a demokratizálás és a föderalizálás a meglévő kereteken belül biztosíthatja a cseh nép jövőjét, azonban az első világháború alatt változott az elképzelése.
Hetvenkét éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Benes államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet "a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről".
Csehországban csökkent azok aránya, akik igazságosnak tartják a németek 2. világháború utáni kitelepítését az országból - derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Prágában.
A nagyhatalmak magyar szempontokat elutasító álláspontja és a felvidéki magyarokat sújtó "nyomásgyakorlás" révén a prágai kormánynak 1946 elejére sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszerítenie a határmódosítás nélküli lakosságcseréről.
Hetven éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Benes államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet "a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről".
Edvard Benes néhai államfő tevékenysége nélkül Csehszlovákia a második világháború után nem újult volna meg - állította Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje.
130 éve született Edvard Benes. Hazájában elismerik érdemeit az önálló Csehszlovákia megteremtésében, de sokan vitatják 2. világháború utáni politikáját, a magyar- és németellenes intézkedéseket is tartalmazó Benes-dekrétumok kiadását
Az 1940-es évek magyar demográfiai katasztrófáinak egyikét, a Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcsere-egyezményt 68 éve, 1946. május 14-én szavazta meg a magyar Nemzetgyűlés.
Ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Benes-dekrétumok ügyében - állítja Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter abban az interjúban, amely a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny című cseh napilapokban jelent meg hétfőn.
Edvard Benes csehszlovák államfő II. világháború után kiadott dekrétumai - amelyeknek alapján kitelepítettek hárommillió szudétanémetet, és meghurcoltak félmillió szlovákiai magyart - nyilván nem véletlenül kerültek a cseh elnökválasztás második fordulóját megelőző kampány középpontjába.
Nem lehet megváltoztatni a Benes-dekrétumokat, Magyarországnak és Szlovákiának elsősorban a gazdasági problémákkal kell foglalkoznia - nyilatkozta Robert Fico szlovák miniszterelnök.
A Benes-dekrétumok sérthetetlenségéről Szlovákiában 2007-ben elfogadott parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petícióról tárgyalt csütörtökön az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága, amely úgy döntött, napirenden tartja az ügyet és Szlovákia álláspontját is kikéri a kérdésben.
Felülír két fontos, a második világháború után Eduard Benes csehszlovák köztársasági elnök által kiadott dekrétumot a jobbközép cseh kormánypártok által a parlament elé terjesztett egyházi kárpótlási törvénytervezet.