Keresési feltételek:
Érettségi segédlet: Emelt szintű érettségi I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 3. Az ipari forradalom (hullámai, gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásai)
Május 1-jét 1890-ben ünnepeltek először, egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja. Május 1. – hasonló tartalommal – katolikus ünnep is Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
Manapság az emberiség nagy része egyre felelősségtudatosabban igyekszik az állatokkal bánni, így szinte elképzelhetetlen, hogy mindennapjaink egyik fontos fogyasztási cikkét eleve ritka állatok vadászata révén állítsák elő.
Az ember több száz évvel azelőtt megváltoztatta a Himalája egyik legmagasabb gleccserét, hogy eljutott oda amerikai kutatók szerint, akik az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában.
180 éve, 1839. november 19-én született Plzeňben Emil von Škoda mérnök és gyáriparos, a Škoda Művek és a nálunk is népszerű Škoda autókat előállító autógyár alapítója.
Napjainkban a teát csupán a víz előzi meg a világszerte legszélesebb körben fogyasztott innivalók listájában. E népszerűség eredetének története azonban korántsem annyira könnyen emészthető, mint a tealevelekből főzött ital.
Május 1., amelyet 1890-ben ünnepeltek először, egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja. Május 1. katolikus ünnep is Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
James Watt gőzgépe nem csupán felgyorsította és egyszerűbbé tette a közlekedést és a gyártást – erős lökés volt, mely beindította az ipari forradalmat. Nem túl gyakori jelenség, hogy James Wattot nevezik meg az ipari forradalom atyjaként, azonban a skót mérnök nélkül az nem lett volna lehetséges.
1830-ban az Egyesült Államokban egy lóerő és gőzerő közötti küzdelem jelezte a világnak, hogy az ipari forradalom örökre megváltoztatta a közlekedést, olvasható Christopher Klein history.com-on megjelent cikkében.
Napjainkban a közbeszéd merő technofóboknak tartja a 19. század eleji textilipari munkásokat, akik azokat a gépeket verték szét éjszakai rajtaütéseik során, amelyek mellett dolgoztak. Valójában azonban nem a fejlődés, hanem kilátástalan helyzetük elleni elkeseredett tiltakozásképpen pusztítottak.
Az ébresztőórát kevesen szeretik. Hangos csengése kellemetlenül ráz fel álmunkból, de nélkülözhetetlen szerepet játszik abban, hogy időben elkezdjük napi teendőinket. Ez azonban felveti a fontos kérdést: a vekkerek feltalálása és elterjedése előtt hogyan keltek fel időben?
A 19. század végén a brit középosztályt rabul ejtette egy idegen jelenlét saját városaiban: a szegények nyomornegyedei, minden mocskos, szexuális erőszakról és erkölcstelenségről szóló történetükkel együtt magukkal ragadták az újságok olvasóit, akikben kíváncsiságot és borzongást ébresztettek.
A 19. században az iparban egyre többször foglalkoztattak gyermekeket, akiknek a felnőttek munkabérének a töredékét fizették. Az embert próbáló körülmények között, szénbányákban és fonodákban dolgozó, fejlődésben visszamaradt, sokszor gerincfájós amerikai gyermekek nemegyszer TBC-től és hörghuruttól szenvedtek.
A gyerekmunka intézményének mindenképpen helye van az emberiség legnagyobb szégyeneinek sorában. A kiskorúak munkára kényszerítése a harmadik világ számos országában még manapság is megfigyelhető.
Több szempontból is igaz, hogy a viktoriánus kori Anglia a modern bűnözés bölcsője volt. A veszélyes munkakörülményekkel és az éhes család etetésének küzdelmeivel szembesülve sok angol döntött úgy, hogy megélhetési nehézségeit kevéssé törvényes módon oldja meg. A londoni utcákat bűnbandák uralták.