1940. június végén a Franciaországot megszálló német erők bevonultak az angol korona legrégebbi külbirtokára, a Csatorna-szigetekre. A szigetek egészen 1945. május 9-éig, a Harmadik Birodalom kapitulációjáig német kézen maradtak.
1956-ban sok honfitársunk nem a megszokott módon ünnepelhette a karácsonyt. Szerte a világban tudták, hogy mi történt a forradalmunkkal, itthon sokakat letartóztattak, számos család gyászolta a harcokban vagy a sortüzekben elesett hozzátartozóját.
1940. június végén a Franciaországot megszálló német erők bevonultak az angol korona legrégebbi külbirtokára, a Csatorna-szigetekre. A szigetek egészen 1945. május 9-éig, a Harmadik Birodalom kapitulációjáig német kézen maradtak.
1956-ban sok honfitársunk nem a megszokott módon ünnepelhette a karácsonyt. Szerte a világban tudták, hogy mi történt a forradalmunkkal, itthon sokakat letartóztattak, számos család gyászolta a harcokban vagy a sortüzekben elesett hozzátartozóját.
A második világháború alatt Brazíliába emigrált, később híressé vált művészek, tudósok, sportolók életét bemutató fotókiállítás nyílik hétfőn a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárában, az Átriumban.
1940. június végén a Franciaországot megszálló német erők bevonultak az angol korona legrégebbi külbirtokára, a Csatorna-szigetekre. A szigetek egészen 1945. május 9-éig, a Harmadik Birodalom kapitulációjáig német kézen maradtak.
„Az 1956-os magyar forradalom példa nélküli lehetőséget kínált a szovjet blokk egyik országára vonatkozó hírszerzési anyagok gyűjtésére” – olvashatjuk a magyar menekülteket hónapokon át vizsgáló CIA 1958-ban készült összefoglaló jelentésében.
1940. június végén a Franciaországot megszálló német erők bevonultak az angol korona legrégebbi külbirtokára, a Csatorna-szigetekre. A szigetek egészen 1945. május 9-éig, a Harmadik Birodalom kapitulációjáig német kézen maradtak.
Úti cél: Remény – A nemzetközi gyermekvonat-akció a két világháború között címmel a trianoni döntés után a nyomor elől nyugatra menekített magyar gyerekek történetét idézi fel a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának péntektől látható kiállítása.
„Az 1956-os magyar forradalom példa nélküli lehetőséget kínált a szovjet blokk egyik országára vonatkozó hírszerzési anyagok gyűjtésére” – olvashatjuk a magyar menekülteket hónapokon át vizsgáló CIA 1958-ban készült összefoglaló jelentésében, amelynek szerzője hozzátette: „Minden magyar menekült, aki már elég idős volt, hogy járni tudjon, potenciális célpontnak számított a hírszerzéssel foglalkozó csoportok szemében.” Néhány hétre ugyanis rés támadt az addig áthatolhatatlannak tűnő vasfüggönyön.
A Bonn melletti Gymnich palotában a nyugatnémetek medve termetű kancellárja, Helmut Kohl könnyekre fakadt. Elérzékenyülésének kiváltó oka a magyar kormány miniszterelnöke, Németh Miklós volt, aki a történelmi találkozón kerek perec közölte vele, hogy megnyitja a határt a keletnémet menekültek előtt, és szabadon elhagyhatják Magyarországot.
Több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével együttműködve.
1939-ben, Lengyelország német és szovjet lerohanása és felosztása után mintegy 120 ezer lengyel menekült előtt nemcsak hazájuk határait, de "szívüket és otthonukat" is megnyitották a magyarok. Nekik állít emléket a lengyel menekülekről szóló harmadik dokumentumkötet.
Milyen volt az 1956-1957-es menekülttáborokban lakók magaviselete? Milyen kvalitású emberek alkották a kivándorlók tömegét? Egyáltalán miért volt Ausztria olyan készséges az emigránsokkal szemben?
Nem a mostani az első olyan eset a magyar történelem során, amikor az országba nagy számban érkeznek menekültek. Bár sokan csak ideiglenes állomásnak tekintették Magyarországot, voltak, akik le is telepedtek hazánkban.