„Örömmel jegyzem fel, hogy valamennyi itt tartózkodott hazánkfia meggazdagodott” – írta Xantus János a San Franciscó-i kis magyar kolónia tagjairól, akik filmvászonra kívánkozó sikertörténetet írtak az amerikai Vadnyugaton a XIX. század közepén.
„Örömmel jegyzem fel, hogy valamennyi itt tartózkodott hazánkfia meggazdagodott” – írta Xantus János a San Franciscó-i kis magyar kolónia tagjairól, akik filmvászonra kívánkozó sikertörténetet írtak az amerikai Vadnyugaton a XIX. század közepén.
A 19. században, amikor az arany megszerzése és birtoklása sokkal közvetlenebbül jelentette a gazdagságot, mint manapság, tömegek indultak meg korábban felderítetlen, ritkán lakott, vagy egyszerűen csak félreeső területekre annak a hírére, hogy ott valaki a kincset érő sárga fémre bukkant.
Az aranykeresőknek szélsőséges körülményekkel kellett szembenézniük a vadonban. A hőmérséklet gyakran mínusz 30 fok alá esett, az extrém hideg mellett skorbut, éhség és a medvék is tizedelték a zarándokokat, sokan vízbe fulladtak.
„Örömmel jegyzem fel, levelemet bevégzendő, hogy valamennyi itt tartózkodott, vagy még itt tartózkodó hazánkfia meggazdagodott” – írta Xantus János 1857-ben a San Franciscó-i kis magyar kolónia tagjairól, akik hamisítatlan, szinte már filmvászonra kívánkozó sikertörténetet írtak az amerikai Vadnyugaton a XIX. század közepén.
A klondike-i aranyláz – avagy az „utolsó nagy aranyláz” – során a becslések szerint mintegy 100 000 szerencsevadász érkezett Kanada északnyugati Yukon régiójába 1896 és 1899 között.
„Örömmel jegyzem fel, levelemet bevégzendő, hogy valamennyi itt tartózkodott, vagy még itt tartózkodó hazánkfia meggazdagodott” – írta Xantus János 1857-ben a San Franciscó-i kis magyar kolónia tagjairól, akik hamisítatlan sikertörténetet írtak az amerikai Vadnyugaton a XIX. század közepén.
Levi Strauss német származású amerikai kereskedő, a farmernadrág „feltalálója" 201 éve, 1819. február 26-án született. A ruhaipar mellett betársult bankokba és biztosítókba, de jótékonykodásáról is híres volt.
„Örömmel jegyzem fel, levelemet bevégzendő, hogy valamennyi itt tartózkodott, vagy még itt tartózkodó hazánkfia meggazdagodott” – írta Xantus János 1857-ben a San Franciscó-i kis magyar kolónia tagjairól, akik hamisítatlan, szinte már filmvászonra kívánkozó sikertörténetet írtak az amerikai Vadnyugaton a XIX. század közepén.
Az 1849-es magyar emigránsok kaliforniai aranylázban játszott szerepét vizsgálja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kalifornia aranya – Magyar “aranyásók” a Vadnyugaton címmel pénteken nyílt kamara-kiállítása.
1911 augusztusában egy éhező indián férfi sétált elő az erdőből, be a kaliforniai Oroville városkába. Két antropológus a jahi törzs utolsó tagjaként azonosította. A kormos és láthatóan alultáplált férfi teljességgel elveszett volt – óriási távolságba került az általa ismert és értett világtól.
A 19. század közepén kitörő kaliforniai aranyláz nem csak az Egyesült Államokat, de Kínát is érintette. Kínaiak tízezrei keltek ekkor útnak, hogy szerencsét próbáljanak. Bár új hazájukban jellemzően kemény diszkrimináció várta őket, egy-egy történet arról tanúskodik, hogy találékonysággal felül tudtak kerekedni a nehézségeken.
Kalifornia és az Egyesült Államok történetének egyik meghatározó fordulópontja volt az aranylelőhelyek felfedezése a 19. század közepén. Kevesen ismerik azonban a Svájcból érkezett kalandor, John Sutter vállalkozásának – sokszor sötét – történetét, amely közvetlen előzménye volt a világ talán leghíresebb aranylázának.
A frissen megválasztott amerikai elnök, Donald Trump nagyapjáról korábban is ismert volt, hogy a családi birodalmat az alaszkai aranyláz idején alapozta meg. De ki volt valójában a röpke két hónap múlva 45. amerikai elnökként beiktatandó Trump nagypapája? És miként szerzett a semmiből hatalmas vagyont?
A régi klisék felerősítése mellett a valódi arcát is megmutatja a Vadnyugat, amely az aranybányájáról elhíresült Deadwood városából származó szemcsés, szépia hangulatú felvételeken keresztül köszön vissza ránk.
