Hónap: december • Nap: 30
1525. december 30.
Meghal II. Jakob Fugger, a fuggerek ősatyja
66 éves korában, szülővárosában meghal II. Jakob Fugger, `A gazdag` kereskedő és bankár. A magyar bányászatban és fémkereskedelemben való részvétele révén monopolhelyzetbe került az európai rézpiacon, kölcsönügyletei révén pedig komoly befolyása volt az európai világi és egyházi uralkodókra. Az addig augsburgi textilvállalkozóként működő Fugger-ház európai kereskedelmi hatalommá emelkedése 1494-ben kezdődött, amikor a Fuggerek a magyar Thurzó-családdal összefogva a Felvidéken ezüst- és rézbányákat nyitottak. A konzorcium hamarosan ellenőrzése alá vonta az észak-európai rézkereskedelmet. 1498-ban 150 ezer aranyforint kölcsön fejében Zsigmond tiroli érsek egy, a Fuggerek vezetése alatt álló augsburgi konzorciumnak adományozta az ottani ezüst és réz kitermelésének jogát. Röviddel rá az augsburgi rézszindikátus, és így mindenekelőtt a Fuggerek, szinte tetszés szerinti monopolárakat diktálhattak. A szintén augsburgi székhelyű Welser-kereskedőházzal a Fuggerek is bekapcsolódtak a tengerentúli fűszerimportba és a portugál király engedélyével busás haszonnal járó fűszerkereskedelemből is kivették részüket. Amikor I. Károly spanyol királyt V. Károly néven német királlyá és német-római császárrá választották (1519. VI. 28.), a Fuggerek és a Welserek kölcsönei döntöttek a Habsburgok javára: 543 385 forintot adtak a Fuggerek, 143 333 forintot a Welserek és 165 000 forintot az itáliai bankárok. Miközben a Fuggerek és a Welserek befolyásra tettek szert a spanyol politikában, és megszerezték a spanyol arany- és ezüstlelőhelyeket is, sorsuk az állandó pénzzavarban lévő V. Károlyhoz, illetve az őt a spanyol korona országaiban követő II. Fülöphöz (1557) kötődött.
1532. december 30.
A két ellenkirály (I.Ferdinánd, I. János) megbízottai 1533. január 1-vel kezdődő 4 hónapos fegyverszünetet kötnek a csallóközi Megyeren
1542. december 30.
I. Ferdinánd elfogadja Thurzó Elek lemondását.
Helyére Várady Pál esztergomi érseket nevezi ki. Tisztségét haláláig, 1549-ig viseli. Országbírói kinevezést Nádasdy Tamás tárnokmester kap, tisztségét 1554-ig viseli.
1542. december 30.
A török elfoglalja első tiszai hídfőállását, Szegedet.
A város gazdag cíviseinek egy része Debrecenbe, Kassára, Nagyszombatba menekül
1663. december 30.
Zrínyi Esterházyért kiált
Zrínyi Miklós Csáktornyáról felszólítja Esterházy Pál grófot, Sopron megyei főispánt, hogy csatlakozzon a Dráva mentén tervezett török elleni hadjárathoz
1691. december 30.
Meghal Sir Robert Boyle angol fizikus
18 évesen nagy vagyont örökölt, stalbridge-i birtokán minden idejét és pénzét a tudományos kutatásnak szentelte. Az oxfordi egyetemen orvosi doktorátust szerzett, majd Dorsetben maga köré gyűjtötte kora legjobb tudósait. 1654-ben Oxfordba költözött, s megalapította a Filozófiai Társulatot, amely Londonban II. Károly elismerése nyomán Royal Society nevet vett fel. A kétkedő kémikus című művének 1661-es megjelenésétől számítják a modern kémia kezdetét. Ebben megtámadta a négy elemre (a földre, levegőre, tűzre és vízre) vonatkozó arisztotelészi elméletet. Ezek helyett kidolgozta az elsődleges részecskék fogalmát, amelyek társulva korpuszkulákat alkotnak. Nevét elsősorban a Boyle-Mariotte-törvény tette ismertté. 1660-ban Hooke állapította meg, hogy a levegő sűrűsége arányos a ráható nyomással. Mai formájában Boyle tanítványa, Richard Townley fogalmazta meg: a gáz térfogata állandó hőmérsékleten fordítottan arányos a gáz nyomásával. Boyle a törvényt 1661-ben közölte és Townley-törvénynek nevezte. A francia Mariotte csak 1676-ban ismerte fel ezt az összefüggést. Boyle a középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelem egyik vezetője volt, s fellépett az alkimista nézetekkel szemben. Az anyag részecske-természetéről vallott felfogásával a kémiai elemek modern elméletének előfutára volt. Londonban érte a halál.
1749. december 30.
Mária Terézia magyar nemesifjakat taníttat
Mária Terézia a bécsi akadémián (Tereziánum) alapítványt létesít tíz magyar nemesi növendék ingyenes taníttatására
1796. december 30.
Megszületett Wesselényi Miklós, az árvízi hajós
A magyarországi reformellenzék egyik vezetője Zsibón látta meg a napvilágot. A politikai életbe az 1817. évi erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezőjeként kapcsolódott be. 1820-ban szoros barátságot kötött Széchenyivel, s 1821-22-ben együtt tettek nyugat-európai tanulmányutat. 1830-33 között a reformellenzék fő szervezőjeként taktikája az alsó és felső tábla ellenzékének együttes mozgósítása volt. Ekkor Széchenyi programját a rendi függetlenségi küzdelmek hagyományainak korszerű felújításával kapcsolta össze, a haladás és a nemzeti függetlenség egységét igyekezett a liberalizmus szintjén kialakítani. Korának egyik legkiválóbb mezőgazdásza volt, állást foglalt a paraszti tulajdon, a hivatalviselés joga, az örökváltság és a robot eltörlése mellett. Hirdette az alapvető emberi jogokat és a törvény előtti egyenlőséget, szemlélete azonban nem volt mentes nemesi előítéletektől. Az ország önállóságáért vívott harcával Kossuth előfutára volt. 1835-ben megyegyűlési felszólalásai és illegális nyomdája miatt a Habsburgok perbe fogták. 1838-ban, a pesti nagy árvíz idején ő volt a mentési műveletek hőse. 1839-ben 3 évi várfogságra ítélték, de szembetegsége miatt gyógyintézetbe internálták. Az 1840-es években egykori radikalizmusa vesztett erejéből, s már tartott a forradalomtól. A szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében című 1844-ben megjelent művében felvetette a nemzetiségi kérdést, majd elsőként dolgozott ki nemzetiségi törvényjavaslatot. Pesten hunyt el 1850. április 21-én.
1805. december 30.
I. Ferenc fölmenti hivatalátból Colloredo gróf, kabinet-és konferenciaminisztert, a külügyek legfőbb irányítóját, valamint Philipp Cobenzl gróf államkancellárt, s az utóbbi utódjául Joseph Philipp Stadion grófot nevezi ki
1812. december 30.
A Nagy Hadseregben vonuló porosz csapatok parancsnoka Tauroggenben (Litvánia) semlegességi megállapodást köt az oroszokkal
1851. december 30.
Megszületett Asa Griggs Candler, a Coca-Cola elterjesztője
17 évesen hagyta el a szülői házat és tanoncként szegődött egy kiskereskedőhöz Cartersville-be. 1873-ban egy vegyesboltban talált állást, emellett a vasárnapi iskolában tanított. Néhány hónap múlva részesedést szerzett a boltból és azt egy-két év alatt a város legnagyobb kereskedésévé tette. 1878-ban másodmagával megvette az üzletet és nyolc évvel később már az Asa G. Candler és Tsa cég egyedüli tulajdonosa volt. Az üzleti életben 1891-től vált neve fogalommá: 1887-ben ugyanis felfigyelt egy szirupszerű, Coca-Cola nevű italra, amelyet egy Doc Pemberton nevű, diplomáját bizonyítani sohasem tudó gyógyszervegyész állított össze jelentős mennyiségű cukor, kokalevél és kóladió felhasználásával. Az élelmes üzletember 1891-re teljes egészében megszerezte magának az italt gyártó céget. A jogokért és a receptért 2300 dollárt fizetett összesen a feltalálónak. 1895-ben megindult a Coca-Cola nagybani terjesztése; először csak Atlantában, de az óriási reklámhadjárat eredményeként rövidesen már egész Amerikában kapható volt. A Coca-Cola társaság `varázsitalát` néhány év múlva már Mexikóban és Kubában is megismerték. 1905 körül a sportot is felhasználták az üzlet fellendítésére: ekkor jelent meg egy baseball sztárral az első italreklám. Majd a politikát is igénybevették reklámcélokra: egy 1917-es háborús plakáton a magasra tartott colás üveget a Szabadság- szoborral kombinálták. 1917-ben a Cola-király visszavonult az üzleti élettől, mert Atlanta polgármesterévé választották. Többségi részvényeit a családra ruházta át. 1929. március 12-én hunyt el Atlantában. Halála után viszont a család 25 millió dollárért eladta a Coca-Cola Co.-t egy városi bankszövetségnek.
1865. december 30.
Megszületett Kipling
Joseph Rudyard Kipling Bombayben született, de Angliában nevelkedett. Iskolái után hat évre visszament Indiába, s újságírással foglalkozott. Elbeszélései 1885-től jelentek meg újságokban, folyóiratokban, verseinek első gyűjteménye 1886-ban látott napvilágot, s tette széles körben ismertté nevét. Legmaradandóbb műve, A dzsungel könyve, a gyermekirodalom klasszikus darabja. Nagyon sok más műve is megjelent magyarul, például a Gyermekmesék és Az elefántkölyök. Főbb könyveit a világ szinte valamennyi nyelvére lefordították, sok film készült belőlük, s Kiplingnek ma is Társaság viseli a nevét. Az irodalmi Nobel-díjat 1907-ben kapta `nagyszerű megfigyelőkészségéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért`. 1936. január 18-án halt meg Londonban.
1880. december 30.
Megszületett Alfred Einstein
Albert Einstein - állítólagos - unokatestvére, kora legtekintélyesebb zenekritikusainak egyike Münchenben született. Jogi pályára készült, de zeneszeretete miatt hamar pályát módosított, és Münchenben zenetörténeti tanulmányokat folytatott. 1918-ban az ő szerkesztésében jelent meg a Zeitschrift für Musikwissenschaft című zenetudományi folyóirat, valamivel később a Münchner Post, 1927-től pedig a Berliner Tageblatt zenekritikusa lett. Hitler hatalomra jutása után elhagyta Németországot, s 1939-ben az Egyesült Államokban telepedett le. Zenetörténészi munkássága mellett különböző egyetemeken oktatott, aprólékos kutatómunkája, műelemzései mellett zenetörténeti ismeretterjesztő műveket is írt. Szemléletmódja kritikusként is történészi maradt, fel tudta mérni a modern és a tényleges haladás közötti különbséget. Tudományos működését hatalmas kultúra, széles látókörű alaposság, nagyvonalúság jellemezte. Különösen a német és az olasz zene történetének kutatásával foglalkozott. A kaliforniai El Cerrito-ban halt meg 1952. február 13-án.
1896. december 30.
Megszületett Erdélyi József költő
Újbátorpusztán született. A költői népiesség hagyományait újította fel, Petőfi példájához tért vissza, a népdalok egyszerűségét, könnyed verselését, világos szóképeit követte, a hagyományos formát azonban modernebb érzékenységgel töltötte meg. A népi mozgalom előfutára, a háború utáni költőnemzedék egyik legnépszerűbb tagja, a Nyugat, a Válasz, a Magyar Csillag munkatársa volt. Az 1930-as évek végén a jobboldali irányhoz húzott, s a nyilas Virradatban jelentette meg Solymosi Eszter című antiszemita versét, majd belépett a Nemzeti Front nevű kisebb szélsőjobboldali pártba. 1944-ben Nyugatra távozott, majd Romániában bujkált, de 1947-ben önként jelentkezett a hatóságoknál. Ekkor háborús bűnösként három évi börtönre ítélték, majd szabadulása után ismét bekapcsolódott az irodalmi életbe: Visszatérés című verses kötete 1954-ben jelent meg. Késői verseiben életútját mérte fel. Budapesten hunyt el 1978. október 4-én.
1906. december 30.
Megszületett Julius Hatry német repülőgéptervező
Még 17 éves sem volt, amikor vitorlázó repülőgépet vezetett és egy év múlva már repülőoktatóként tevékenykedett. 1927-től a müncheni műszaki főiskolán négy éven át géptervezést tanult, közben 1928-ban részt vett egy tervezői versenyen, ahol vitorlázó repülőgépével első díjat nyert. 1929-ben világszenzációt jelentő találmányával lépett a repülés halhatatlanjai közé: megalkotta az első rakéta-repülőgépet. A Hatry-RAK 1 elnevezésű gépet a Majna-Frankfurttól nem messze lévő Kelsterbach közelében próbálták ki, ahol másfél-két méter magasságban, több mint egy kilométer hosszú utat tett meg. A pilóta azonban nem ő, hanem Fritz von Opel, a híres rüsselsheimi autógyár tulajdonosának fia volt, aki a szerény körülmények között élő fiatal diák kutatásait támogatta. A feltaláló a második alkalommal már maga vezette gépét, amelyet két rakéta emelt a magasba, további öt gyorsította fel és tartotta a pályán. Ekkor tíz méteres magasságot és 100 kilométeres óránkénti sebességet ért el, de csak 350 méteres utat tett meg. A továbbiakban azonban már csak a fiatal Opel repült, de amikor összetörte Hatry gépét, nem támogatta tovább a fejlesztést. A háborút egy tervezőirodában dolgozva élte túl a német repülés egyik kiemelkedő alakja, de utána már nem kívánt a repüléssel foglalkozni. Filmek forgatókönyvírójaként, hangjátékok szerzőjeként és rendezőjeként szerzett magának újabb hírnevet. Szülővárosában, Mannheim-ben hunyt el 2000. november 7-én.
1911. december 30.
Megszületett Molnár Aurél újságíró
A Magyar Rádió örökös, tiszteletbeli tagja Pettau-ban született 1930-38 között a Győri Kurir és a Dunántúli Hírlap munkatársa, majd tanár volt Budapesten. 1945-től a Rádió riportere, később főmunkatársa. 1955-ben interjút készít a Magyar Televíziónak Kodály Zoltánnal, 1956-ban a Szabad Kossuth Rádió stúdiójának vezetője, interjút készít Mindszenty Józseffel. 1957-ben kitiltják a Rádióból és az MTV-ből, ezután segédmunkás, nevelőotthoni tanár. 1965-75-ig a Tükör munkatársa, 1975-től nyugdíjas. Főbb művei: Művészek (1954), Négy orvos (1954), Moldva-parti emlékkönyv (1955), A Várszínház története (1960), Vízi zenebona (1984). Budapesten hunyt el 2000. március 27-én.
1916. december 30.
IV. Károlyt magyar királlyá koronázzák
A koronázási menet a budavári palotából indult a Mátyás-templomba. Ágyúdörgés és harangzúgás mellett vonult be Károly és felesége Zita a templomba, ahol Tisza István nádorhelyettes (ezt a tisztséget csak erre az alkalomra töltötték be ismét) tette a király fejére a Szent Koronát, miközben az érsekek és püspökök kezüket a korona felé nyújtva, áldást mondtak. A hercegprímás átnyújtotta Károlynak a jogart és az országalmát, majd Tisza, a hercegprímás és a főméltóságok a trónhoz vezették, és beiktatták. Ezután Zitát is megkoronázták. Ezt követően a király a Szentháromság téren, a szobor előtt felállított emelvényen, koronával a fején esküt tett. Károly az I. világháború végéig, az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséig uralkodott.
1916. december 30.
Meggyilkolják Raszputyint
Grigorij Jefimovics Novik paraszti származású volt. 1904-től különböző vallási szektákhoz csatlakozva, mint `szent ember` kolostorról kolostorra vándorolt, majd Pétervárra érkezve bejutott a legmagasabb társadalmi körökbe. 1905-ben Alekszandra Fjodorovna cárné kérésére a cári udvar is befogadta, ahol a hírhedt kalandor szinte hihetetlen befolyást gyakorolt a cári házaspárra. Tőle várták a hemofíliában szenvedő cárevics gyógyulását, s amikor a kisfiú állapotában némi javulás állt be, a kalandor `csodatevő` híre a legmagasabb helyen is megerősítést nyert. Egyre növekedett befolyása, s egyetlen szavára a cár minisztereket és tábornokokat menesztett. Az orosz főnemesség körében azonban mind nagyobb elégedetlenséget keltett a félanalfabéta szélhámos petrográdi garázdálkodása, ezért elhatározták: elteszik láb alól. Feliksz Juszupov herceg több társával karöltve meghívta palotájába a kegyencet és 1916. december 30-án agyonlőtte. Holttestét a Névába dobták, de a cárné kihalásztatta és eltemettette. Az 1917 februári forradalom után koporsóját Cárszkoje Szeloban megtalálták és a holttestet elégették. A merénylőket egyébként nem vonták felelősségre. Juszupov herceg Franciaországba távozhatott, s 1967-ben bekövetkezett haláláig ott is élt.
1921. december 30.
Megszületett Majsai Emil diákvezető
Nagykikindán született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar-német szakosként tanári oklevelet, majd kitüntetéses doktori címet. Még diákévei alatt részt vett az ifjúsági mozgalomban, valamint a Szabad Élet Diákmozgalom fegyveres ellenállási csoportjának megszervezésében. A budapesti harcok befejezése után előbb a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban miniszteri titkár volt, majd kollégiumi igazgató lett. 1948. október 22-én koholt vádak alapján letartóztatták. Az Andrássy út 60-ban olyan kegyetlenül megkínozták, hogy sérüléseiből soha többé nem gyógyult fel. Megjárta a délbudai, a kistarcsai internálótábort, de hóhérai Recskre már nem tudták elszállíttatni. A kínzások miatt szerzett sérüléseibe 1951 februárjában a váci rabkórházban belehalt.
1955. december 30.
Meghal Csányi Károly építész
1896-ban a budapesti műegyetemen építész oklevelet szerzett. 1904 és 1932 között az Iparművészeti Múzeum őre, majd igazgatója volt. Több nagyszabású iparművészeti kiállítást rendezett. Az építészet- és művészettörténet különböző ágainak kiváló művelőjeként volt ismert. Steindl Imre tanítványaként részt vett több műemlék restaurálási és felmérési munkájában. Mint műegyetemi tanár növendékeivel alig ismert középkori műemlékek felmérését végezte el és tette közzé Magyarország középkori műemlékei című művében.
1965. december 30.
Marcost választják államelnökké
Zavargásokkal átszőtt választási harc után a Fülöp-szigeteki nacionalista pártvezért, Ferdinando Edralin Marcost választják államelnökké. Marcos, aki a II. világháborús japán megszállás alatt partizánvezérként harcolt, 1960 és 1964 között a Liberális Párt vezére volt, 1964-ben lépett át a Nacionalista Pártba. Megválasztása részben meglepetést okozott.
1966. december 30.
Meghal Neogrády Sándor, a légifényképezés úttörője
Újpesten született 1894. augusztus 11-én. Az I. világháborúban hivatásos katonai repülő, légi megfigyelő volt. 1919-ben a hadügyi népbiztosság térképező csoportjába került, amelyből később a Honvéd Térképészeti Intézet alakult. 1921-34 között térképező repülő- és repülőfényképész, majd légifényképész alosztály vezetője volt. Különösen a sztereoképpárok gondos felvételében jeleskedett. Légifelvételei nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségűek voltak.
1985. december 30.
Meghal Márkus László
Márkus László 1928. június 10-én született Budapesten. 1951-ben végezte el a Színiakadémiát, pályáját a debreceni Csokonai Színháznál kezdte. Neve a Madách Színházzal fonódott össze, 1957-től haláláig itt játszott. Sokoldalú, vérbeli tehetségként mind vígjátékokban, bohózatokban, mind drámai szerepekben kiváló alakításokat nyújtott. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott színész volt - imádott játszani -, s szinte minden szerepében nagy sikert aratott. Sanzonénekesként is kitűnt, hangját két lemez őrzi. Kritikusai a legjobb Molnár Ferenc-színésznek tartották. Páratlan aktivitással, elegáns könnyedséggel, vérbő humorral és bravúros beszédtechnikával alakította Molnár figuráit. Gyakran szerepelt a rádióban és tv-játékokban, s számos karaktert formált meg filmekben is. Emlékezetes a Meztelen diplomata főszerepében (1963) és Az ötödik pecsétben nyújtott alakítása (1976). Súlyos betegségét is átmenetileg legyőzte élet- és színpadszeretete: még három bemutatót tudott teljesíteni, mielőtt szíve végleg felmondta a szolgálatot. Főbb szerepei: Claudius (Shakespeare: Hamlet), Hlesztakov (Gogol: A revizor), Albert herceg (Molnár: A hattyú), Orgon (Moliére: Tartuffe), Turai (Molnár: Játék a kastélyban). Jászai-díjat három alkalommal (1956, 1963, 1972) kapott, 1976-ban érdemes művész, 1980-ban kiváló művész lett. A Kossuth- díjjal 1983-ban tüntették ki.
1986. december 30.
Meghal Kerényi György zeneszerző
Csornán született 1902. március 9-én. 1925-ben a Zeneakadémia zeneszerzés szakán Kodály tanítványaként szerzett oklevelet. Ezzel párhuzamosan a budapesti egyetemen bölcsészdoktori fokozatot is szerzett. 1929-ben kezdett rendszeresen népdalgyűjtő munkával foglalkozni. 1934-40-ig Bartók munkatársa volt a Magyar Tudományos Akadémián, majd az MTA Zenetudományi Intézet népzenekutató csoportjának főmunkatársa, ill. osztályvezetője volt. Mint országos énekoktatási felügyelőnek nagy szerepe volt a magyar zenepedagógia fellendítésében. Egyik alapítója és szerkesztője volt az Énekszó, majd az Éneklő Ifjúság című szaklapoknak. Számos kórusmű szerzője; az első modern szellemű iskolai énekeskönyvek és segédkönyvek írója és szerkesztője. Budapesten érte a halál.
2001. december 30.
Meghal Ember Mária író, műfordító
Abádszalókon született 1931. április 19-én. 1950-1954 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-német- újságírás szakán tanári és újságírói diplomát szerzett. Pályakezdőként az Atheneum Könyvkiadónál és az Irodalmi Újságnál dolgozott. 1951-1956-ig a Magyar Nemzet munkatársa. 1956 után eltiltották az újságírástól, ezután négy évig tanított egy általános iskolában. 1961-től a Neue Zeitung riportere, majd a kultúrrovat vezetője. 1974-től a Pesti Műsor, majd 1976-1991 között a Magyar Nemzet olvasószerkesztője, de közben 1979-1983-ban `lefokozták`, mert aláírta a Václav Havel és társai pere elleni tiltakozást. Akkor kezdett el a lapban művészeti kritikákat publikálni. Prózai műveiben a megélt, tapasztalt dolgok érzékeny, őszinte és pontos krónikása. Ismert művei: a Hajtűkanyar, Egy boldog nő (regények), Nevetséges (elbeszélések, humoreszkek, paródiák), valamint több útleírás. 1993-ban megjelent 56-os naplója Mindent késve címmel, 2000-ben pedig az El a faluból című memoárkötete. 2001 végén jelent meg utolsó munkája 2000-ben fogunk még élni? címmel.
