Hónap: november • Nap: 30
1204. november 30.
Meghal Imre király
Imre III. Béla és Chatillon Ágnes (Antiochiai Anna) legidősebb gyermeke volt. 8 éves korában hivatalos trónörökösként megkoronázták. Az erősödő magyarországi előkelők nyomására III. Béla 1194-ben megbízta Horvátország és Dalmácia kormányzásával. Apja halála után, 1196. április 23-án koronázták királlyá. Már uralkodása elején szembe kellett néznie elégedetlen öccse, András (a leendő II. András király) támadásával. 1197 végén a macski csatában Imre vereséget szenvedett öccsétől, akivel kénytelen volt megosztani az országot; neki adta saját korábbi dalmát-horvát hercegségét. András azonban nem elégedett meg a neki juttatott hatalommal, és a trónra tört. A szervezkedés korán lelepleződött, a kitört háborúságban pedig Imre győzelmet aratott (rádi csata, 1199). 1200-ban III. Ince pápa legátusa kibékítette a két testvért, így Imre lehetőséget kapott az aktívabb külpolitikára. Ugyancsak 1200-ban feleségül vette Konstanciát, II. Alfonz aragóniai király lányát. Imre 1200 és 1203 között a Balkánon próbálta kiterjeszteni fennhatóságát. Pápai kérésre fellépett a boszniai bogumilok ellen (1200-03). Beavatkozott a szerb belviszályba; saját jelöltjét segítette hatalomra, ő maga pedig felvette a Szerbia királya címet (1202-02). Bulgáriában csak ideiglenes sikereket ért el (1202). 1202-ben a negyedik keresztes hadjárat résztvevői velencei nyomásra elfoglalták Zárát (ma Zadar, Horvátország), de a pápa közbenjárására a város hamarosan visszakerült magyar kézbe. 1203-04-ben Imre a pápapárti erők oldalán vett részt a német belháborúban. András 1203 őszén ismét fegyvert fogott ellene, de Imre fegyvertelenül átment a lázadók táborába, és pusztán fellépésével megadásra kényszerítette őket, öccsét pedig elfogatta, és börtönbe záratta. 1204. augusztus 26-án királlyá koronáztatta fiát, Lászlót. Ő maga ekkor már súlyos beteg volt, ezért gyámul a közben kiszabadult Andrást tette meg. Egerben temették el.
1215. november 30.
A negyedik lateráni zsinat fellép az eretnekek ellen
A III. Ince pápa által összehívott negyedik lateráni zsinat három ülés után határozatokat hoz az egyháznak a zsidókkal és az eretnekekkel (1143) szembeni magatartásáról és az egyházi tanok értelmezéséről.
III. Ince pápa már a meghívólevélben kifejtette, hogy a zsinatnak "ki kell irtania a bűnöket, ... meg kell reformálnia az erkölcsöket, ... és hasznos rendeleteket kell kibocsátania az alsó- és felsőpapság számára".
A zsinat hetven cikkelyben foglalja össze döntéseit:
- dogmává emelik a kenyér és a bor szent áldozáskor Krisztus testévé és vérévé való átváltozását;
- az eltérő tanok képviselőit eretneknek nyilvánítják, akiknek üldözése nemcsak az egyházi inkvizíció, hanem a világi fejedelmek kötelessége is;
- fokozzák a zsidók és keresztények elkülönülését (nagyhéten kijárási tilalom, valamint megkülönböztető öltözet a zsidók számára);
- minden kereszténynek egy évben egyszer gyónnia és áldoznia kell;
- a rendezett lelkipásztorkodás biztosítékaként egy egyházmegye sem maradhat három hónapnál tovább püspök nélkül;
- a püspököknek megfelelő és képzett prédikátorokat és gyóntatókat kell alkalmazniuk, valamint anyanyelvű prédikációról gondoskodniuk a hivők számára.
1217. június elejére keresztes hadjáratot határoznak el Egyiptomba.
1550. november 30.
Fráter György és Izabella királyné kibékülnek egymással
A találkozóra Gyulafehérvárott kerül sor, ahol Fráter és Izabella kibékülnek egymással.
1629. november 30.
II. Ferdinánd megbízólevelet állít ki Bécsben a biztosoknak a hét felső-magyarországi megye visszacsatolására
1650. november 30.
Megszületett Martinelli olasz építész
Luccában megszületett Domenico Martinelli olasz építész. 1678-ban Rómában Carlo Fontanával dolgozott együtt. 1690-99 között műveivel részt vett Bécs barokk képének kialakításában: ő tervezte a Liechtenstein-palotákat. Dolgozott Morvaországban, valamint Magyarországon is. Az 1700-as évek elején észak-európai útja során számos tervet készített, többek között Orániai Vilmos brüsszeli palotájáét. Később Rómában, majd Luccában élt, s több templomot épített.
1700. november 30.
Az északi háborúban XII. Károly svéd király Narvánál súlyos vereséget mér I. Nagy Péter cár csapataira
1703. november 30.
II. Rákóczi Ferenc kinevezi Orosz Pált az erdélyi csapatok generálisává
1710. november 30.
Perényi Miklós egyhetes ostrom után feladja Eger várát Pálffy tábornagynak
1729. november 30.
Törvény születik a vármegyei levéltárakról
Az 1729. évi országgyűlés XXV. tc.-e kimondta, hogy ettől kezdve a vármegyei bírák és tisztségviselők valamennyi törvénykezési iratot minden év végén a vármegyei levéltárban kötelesek elhelyezni. Az eredeti iratokat ezentúl itt őrzik, és azokról másolatot lehet készíteni, de az eredetit kiadni senkinek nem szabad. Ettől kezdve a vármegyei levéltárak, melyek a török korban inkább csak levesládákat jelentettek, egyre inkább hasonultak a modern bürokrácia irattáraihoz, ahol az ügyiratokat sorozatokba rendezve, lajstrommal és mutatókkal ellátva őrzik. Többé nem kellett már az illetékes szolgabíró udvarházába kocsikázni értük, nem vihette őket magával valamely, az esküdtekkel atyafiságban lévő nemes sem.
1831. november 30.
Megszületett Ippolito Nievo olasz író és szabadságharcos
Gyermekkorát nagyanyja Friuliban lévő kastélyában töltötte. 1855-ben jogi doktorátust szerzett a padovai egyetemen. Mazzini eszméinek hívévé vált, és fegyverrel is részt vett az osztrákellenes mozgalmakban. Végigharcolta Garibaldi 1859-60-as hadjáratát, Szicília felszabadítása után Garibaldi a sziget adminisztratív-politikai irányításával bízta meg őt. Nápoly felé hajózva vesztette életét. Jelentősek `falusi novellái`, amelyeket a romantika népies irányzatának hatására írt, de túlmutatnak ezen a körön. Írt drámákat és regényeket is, fő műve az Egy olasz vallomásai (1867) című regénye, amely az olasz nemzeti romantika egyik legjelentősebb irodalmi alkotása. (1940-ig Egy nyolcvanéves férfi vallomásai címen jelent meg.)
1835. november 30.
Megszületett Mark Twain
Samuel Langhorne Clemens, művésznevén Mark Twain Floridában született. Kimaradt az iskolából, nyomdászinasnak állt, majd gőzhajók kormányosa és révkalauz lett. A polgárháború alatt két hétig a déli seregben harcolt, aztán sokféle munkával próbálkozott, végül újságíró lett. Akkor vette fel a Mark Twain (a hajózásban kétölnyi vízmélységet jelentő) írói nevet, majd sikeres riportokat, karcolatokat írt. Kalandos ifjúsága, polinéziai és európai utazásai (1899-ben Budapesten is járt), sikertelen vállalkozásai, majd a kilábalás, magánéleti tragédiái és korának visszásságai egyaránt hatottak írásaira. Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjairól szóló történeteinek fesztelen, realista tónusa, pezsgő humora, tiszta plasztikus nyelve az egész amerikai prózairodalomra nagy hatással volt. A modern amerikai irodalomban az elsők között teremtette meg a beszélt nyelv varázsát. Műveinek szatírájával harcolt az amerikai társadalom fonákságai: a rabszolgaság és a pénz utáni hajsza ellen. Leghíresebb írásait - Koldus és királyfi, Egy jenki Arthúr király udvarában, Az egymillió fontos bankjegy - többször megfilmesítették.
1851. november 30.
Megszületett Martinelli Antal szobrász és festő
Rimaszombatban látta meg a napvilágot, Bécsi tanulmányai után Münchenben, Berlinben és Brüsszelben dolgozott. 1880-ban tért haza szülővárosába, majd Kassára költözött, s felvidéki templomok részére festett oltárképeket. 1882-ben Szegény legény a csárdában című gipszszobrát kiállították a Műcsarnokban. Ő készítette a budapesti Városligetban, a Vajdahunyadvárban álló `jáki kápolna` homlokzati szobrait. Budapesten hunyt el 1917. augusztus 8-án.
1874. november 30.
Megszülett Winston Churchill
Sir Winston Leonard Spencer Churchill (1874.11.30., Oxfordshire - 1965.01.24., London)
Brit politikus, történetíró, Nobel-díjas író. 1940-45 között Nagy-Britannia miniszterelnökeként nagy szerepet játszott a nemzetiszocialista Németország feletti győzelem kivívásában. 1953-ban "Mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért" irodalmi Nobel-díjat kapott.
1875. november 30.
Megszületett Heim Pál
Heim Pál Budapesten született. A lausanne-i, majd a budapesti egyetemen tanult, 1897-ben Pesten szerezte orvosi oklevelét. Kezdetben gyakornok volt a budapesti Stefánia gyermekgyógyászati klinikán, majd Breslauban Czerny tanársegédje. Ezután Lausanne-ban, majd a párizsi Pasteur-intézetben kutatott. 1901-ben főorvos lett Budapesten az irgalmasrendiek kórházában, 1907-től a budapesti egyetem magántanára, a gyermekkori betegségek tárgykörében. Az I. világháborúban zászlóaljorvos volt, majd a sanoki katonai járványkórház parancsnoka. 1916-tól a főváros csecsemőkórházának főorvosa, 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa. 1918-tól a pozsonyi egyetemen a gyermekgyógyászat tanára, 1919-ben az egyetemmel együtt Budapestre települt. 1921-22-ben rektor volt, 1923-29 között a pécsi egyetem gyermekgyógyászat-tanára és klinikai igazgató. 1929-ben Budapestre nevezték ki, de tüdőgyulladásban váratlanul meghalt. Ő a csecsemőgyógyászat egyik magyarországi megalapítója, behatóan foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel, a szoptatás jelentőségével. Igen fontos a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége, kiemelte az orvosok feladatait a megelőző, felvilágosító munka terén, hangsúlyozta a képzett ápolónők szerepét. Fontosabb művei: Általános haematológia (Preisich Károllyal), A gyermek táplálkozása. Budapesten halt meg 1929. október 23-án. Budapesten kórház őrzi a nevét. Fia Heim Ernő építész volt.
1900. november 30.
Megalakul a Magyar Automobil Club
A magyarországi gépkocsizás története 1900. november 30-án kezdődött, amikor az autózásért rajongó lelkes férfiak csapata megalapította a Magyar Automobil Clubot, amelynek 1911-ben Ferenc József engedélyezte a Királyi Magyar Automobil Club cím használatát. Az alakuláskor 50 tagja volt. (Akkor Budapesten 38 autónak volt rendszáma és 49 vezető rendelkezett jogosítvánnyal. Az első magyarországi autómobil- tulajdonos Hatsek Béla volt, a budapesti optikusmester 1895-ben vásárolta Benz gyártmányú kocsiját.) Az alakuló ülésen így fogalmazták meg a klub célját: `Olyan érintkezési központot nyújtani, amely az automobilizmust társadalmilag szakszerűen és tudományosan terjeszti... Tagjainak érdekeit az automobilizmus terén mindenben szolgálja, tudakozásukra felvilágosítást készséggel nyújt`. - Ma a szervezet szolgáltatásainak döntő többsége a gépkocsik műszaki ellenőrzése, illetve megfelelő állapotuk biztosítása, de legnépszerűbb az ún. Sárga angyal, vagyis a bármikor hívható segélyszolgálat, az azonnali műszaki segítségnyújtás. Az országúti segélyszolgálat felállítása 1958-ban kezdődött meg a klubnál. 1999-ben megkapta `Európa legjobb autóklubja` díjat. 2003-ban 170 ezer tagja volt a Magyar Autóklubnak, amely 1960-ban vette fel ezt a nevet.
1900. november 30.
Meghal Oscar Wilde
Párizsban meghal Oscar Wilde ír köldőt és író. A dublini Trinity College-ban és az oxfordi Magdalen College-ban tanult, megszerezte a baccalaurátust, s Oxfordban Ravenna című költeményével elnyerte a Newdigate-díjat. Pályáját döntően befolyásolták itáliai és görögországi utazásai, valamint oxfordi tanárai, J. Ruskin és W. Pater. Az ő esztétikai elveik révén lett az angol prerafaelita és a francia szimbolista költők követője, a századvég angol l'art pour l'art irányzatának vezéralakja. Már ekkor mindenben a másságot, a gondolkodás-, viselkedés- és öltözködésbeli különbségeket kereste. Londonban gyorsan az előkelő társaságok kedvence lett. 1879-ben jelent meg első verseskötete, Poems címmel. Szellemes előadásaival, melyeket a szépség, a dekadens életélvezet filozófiáját hirdette, nagy sikert aratott az USA-ban és Kanadában. Az 1880-as években jelentek meg drámái: Vera, a nihilista lány és A páduai hercegnő. 1884-ben megnősült, két fia született. 1891-ben ismerkedett meg a fiatal lord Alfred Douglassal, aki maga is író volt. Esztétikai nézeteik egybeestek, s barátságuk akkor szokatlan kapcsolattá fejlődött. Douglas apja, Queensberry márki szodomitasággal vádolta Wilde-ot, amire ő rágalmazási pert indított. A bíróság végül formailag rágalmazásért, valójában az ifjú lorddal folytatott homoszexuális kapcsolat miatt kétévi börtönre ítélte. Ennek következtében mind anyagilag, mind társadalmilag tönkrement. 1897-es szabadulása után Franciaországban telepedett le, s Párizsban halt meg nagy szegénységben. Kiemelkedő alkotása a Readingi Fegyház balladája, mely a szenvedő ember érzéseit, s az angol börtönviszonyokat írja le, s amely megnyerte számára az európai olvasók rokonszenvét. Jelentősek elbeszéléskötetei, A canterwille-i kísértet, a Lord Arthur Saville bűne, A boldog herceg. Wilde szerette magát aforizmákban kifejezni. `A bűn lényeges eleme a haladásnak`- állította, s ebben rokona lett Baudelaire-nek, Poe-nak, Verlaine-nek. Ennek az elvnek legtisztább kifejezése a Dorian Gray arcképe című regény, amely egy nagyvilági ifjú életét beszéli el az élet tetőpontjától a teljes elzüllésig. Híres darabja A lady Windermere legyezője, amelyben az arisztokrácia és a nagypolgárság hibáit, öncsaló világát veszi célba. Franciául írta a Salomét, a darabot Angliában betiltották, de Európában nagy sikere volt, Richard Strauss operát is írt belőle. További darabjai: A jelentéktelen asszony, Az eszményi férj, s a Bunbury visszatértek a vígjáték-műfajhoz. Wilde nyelvi bravúrjai mellett a jellem- és helyzetkomikumokat remekül kiaknázó, a színpadi hatásokhoz nagyon értő szerző.
1905. november 30.
Meghal Csókás József, a gyümölcstelepítés úttörője
Cegléden meghal Csókás József parasztgazda. Munkássága különösen a filoxéravész utáni időkben vált jelentőssé. Bebizonyította, hogy az alföldi borvidéken, a homoki szőlőtermelő helyeken is lehet jó minőségű bort előállítani. Kiváló gyümölcsfajtákat ültetett, jelentős érdemeket szerzett a Chasselas csemegeszőlő meghonosításában. Szakcikkei, szaktanácsai korabeli újságokban jelentek meg.
1935. november 30.
Megszületett Csalog Zsolt
Csalog József Szekszárdon született. Diákként részt vett az 1956 októberi forradalomban. 1960-ban a budapesti egyetem történelem-néprajz-régészet szakán szerzett oklevelet. Előbb régész, majd 1966-tól néprajzos, 1970-től szociológus volt, majd csatlakozott a demokratikus ellenzékhez. 1985-91 között New Yorkban élt. 1988-ban az SZDSZ alapító tagja. Elbeszéléseiben a kisemberekről írt, tényfeltáró munkáiban az emberi sorsokat mutatta be. 1990 utáni publicisztikájában főként a cigánykérdéssel foglalkozott. Ezzel függtek össze önként vállalt társadalmi szerepei közül: a Roma Sajtóközpont elnöksége, a Roma Polgári Jogi Alapítvány kurátorsága és a Raoul Wallenberg Egyesület alapító tagsága. 1993-tól az egyesület elnöke volt. Budapesten halt meg 1997. október 18-án.
1963. november 30.
Átadják az Astoria aluljárót
A főváros első, korszerű gyalogos-aluljárójának alapterülete 600 m2. Tizenkét lejáróval épült, csiszolt kőlapokkal burkolták, a kinti fényviszonyokra reagáló világítástechnikát alkalmaztak, s 8 nagyméretű kirakatot, valamint irányjelző feliratokat helyeztek el. Kilenc hónappal a kitűzött határidő előtt adták át. Az új Erzsébet híd forgalomba állításával ugrásszerűen megnövekedő forgalom miatt építették itt az első gyalogos-aluljárót.
1966. november 30.
Barbados kikiáltja függetlenségét
A Karib-tengeri Kis-Antillák azonos nevű szigetét 1510-ben fedezték fel a spanyolok. 1624-től angol telepesek érkeztek a szigetre, amely később brit gyarmat lett. Barbados 1958. január 1-jétől a Brit Föderáció tagja, 1966. november 30-án függetlenné lett.
1975. november 30.
Dahomey Benin lesz
A mai Benin partvidékén több egymással vetélkedő törzsi állam létezett. Az ország 1975-ig használta a Dahomey nevet, amelyet a XVII. században a fon törzs alapította Dahomey királyságról kapta. Az állam nevét évszázadokon keresztül kegyetlen rabszolgavadászatai tették hírhedtté, ezért Dahomey, Nigéria és Togo közös partvidékét `Rabszolgapartnak` is nevezték. A terület birtoklásáért a portugálok, a hollandok, az angolok és a franciák vetélkedtek. 1893-ban francia gyarmat lett Dahomey néven, hiába védekezett hősiesen Behanzin király nyolcezer fős amazoncsapata élén. A nemzeti ellenállási mozgalom a II. világháború után felélénkült és 1960. augusztus 1-jén kikiáltották Dahomey függetlenségét. Az országban 1972-ig egymást követték a puccsok és a kormányválságok, mígnem 1972. október 26-án Mathieu Kérékou őrnagy átvette a hatalmat. Az új államfő 1974 novemberében a marxizmus-leninizmust tette meg hivatalos ideológiává. 1975. november 30-án megváltoztatták az ország nevét Benini Népköztársaságra, és megalapították a Benini Népi Forradalmi Pártot (PRPB), amely 1989 decemberéig egyedüli és egyben kormányzó pártként működött. Kérékou a súlyos gazdasági és társadalmi problémák miatt tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel, az 1990. februári konferencián már 50 ellenzéki csoport is részt vett, itt változtatták az ország nevét Benini Köztársaságra.
1996. november 30.
Hazatér Skóciába a Sors Köve
A kőnek bibliai eredetet tulajdonítanak: a monda szerint ezen nyugtatta fejét Jákob, amikor álmában megjelent a mennybe vivő lajtorja. A kő ezután Egyiptom, Szicília és Spanyolország közvetítésével érkezett az ír szigetre, ahol állítólag az írek védőszentje, Patrick is megáldotta. Ezt követően kapta a Sors Köve elnevezést. Skóciában először 836-ban, a Perthhez közeli Scone-ban koronáztak rajta királyt (innen másik neve: a Scone-i kő). A skót királyokat ezután hagyományosan itt koronázták egészen 1296-ig. Ekkor a Walest is leigázó, Arany János által is megénekelt, I. Edward angol király elragadta a skótoktól, s Londonba, a Westminster apátságba vitette. A skót függetlenség jelképe 1996-ban innen tért vissza Skóciába, annak egykori fővárosába, Edinburghba. A követ azonban a királyok londoni koronázására mindig vissza kell vinni, hiszen a brit uralkodót továbbra is ezen a kövön koronázzák. (Skócia 1707-ben lépett hivatalosan Unióra Angliával és a szigetország azóta viseli a Nagy-Britannia nevet. Skóciában a függetlenséget követelő és a brit parlamentben 4 képviselővel rendelkező Skót Nemzeti Párt úgy igyekszik növelni befolyását, hogy a különválás gazdasági előnyeit (brit társaságok kiszorítása, a tengeri olajkincs birtokbavétele) hangoztatja. Közvéleménykutatások szerint támogatottsága már megközelíti a 30 százalékot. Nyilvánvaló, hogy a Sors Kövének a 700 éves évforduló alkalmából történt visszajuttatása ezzel is magyarázható gesztus.)
