Hónap: december • Nap: 25
800. december 25.
Nagy Károlyt császárrá koronázzák
Nagy Károly frank uralkodót római tartózkodása során, III. Leó pápa császárrá koronázza. Károly, aki már 768-tól a rómaiak védelmezője (Patricius Romanorum) címet viselte, 774-től a langobárdok királya is, most már - antik hagyomány alapján - caesarnak és augustusnak nevezteti magát. Az ünnepélyes koronázási ceremóniára a Szent Péter-bazilikában került sor. A koronázási eseményen részt vevő rómaiak az új császárt teljes címével köszöntik: "Károly, a legkegyelmesebb, fenséges, istentől koronázott, nagy és békeszerző császár, aki a Római Birodalmat kormányozza, és aki isten kegyelméből a frankok és a longobárdok királya." A pápa térdre borulva hódolt a császárnak. Károly császárságának jelszava "a római világbirodalom felújítása" volt. A császárság feladatait Károly így magyarázta: "A mi dolgunk az, hogy... Krisztus egyházát a pogányok támadásaitól és a hitetlenek pusztításaitól fegyverünkkel mindenütt megvédjük, belül viszont a katolikus hit tanításainak megismertetésével erősítsük." A bizánci Baszileiosz mellett Károly a második uralkodó volt, aki a császári címet viselte, bár a római császári méltóság elvileg oszthatatlan volt.
1000. december 25.
(vagy 1001. január 1.) István fejedelmet II. Szilveszter pápa (más vélemény szerint III. Ottó német-római császár) által küldött koronával királlyá koronázzák, 1038-ig uralkodik
1000. december 25.
I. Istvánt királlyá koronázzák
István fejedelem 1000. december 25. előtt II. Szilveszter pápához Rómába küld királyi koronáért és egyházszervezéssel kapcsolatos intézkedéseinek jóváhagyásáért. December 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a Szilveszter által küldött koronával királlyá koronázzák. Uralkodása alatt tíz egyházmegye létesül, közülük Esztergom és Kalocsa érseki székhely lesz. István bajor mintára vert pénzt az egyházi és a világi vagyon védelmére kel, és elrendeli az egyházi tizedet. Fia, Imre herceg számára a nyugati `királytükrök` mintájára megírja `Intelmei`-t.
1041. december 25.
Aba Sámuel király követei III. Henrik német-római császár strassburgi udvarában tartózkodnak, de nem tudják elérni, hogy a császár elismerje urukat
1073. december 25.
Salamon király a karácsonyi ünnepeket Ikervárott (Vas megye) tölti a segítségül hívott német seregek társaságában, majd Szekszárdra indul
1076. december 25.
I. Géza Szekszárdon üli meg a karácsonyi ünnepeket, ahonnan a főpapok rábeszélésére követeket küld Salamon királyhoz, hogy béküljenek ki
1162. december 25.
III. Sándor pápa közbenjárására Lukács eszetergomi érsek kiszabadul börtönéből, ahová még aznap visszakerül, mert ragaszkodott az általa kimondott interdiktumhoz és megfenyegette a királyt
1189. december 25.
I. Barbarossza Frigyes követei a karácsonyt Óbudán ünneplő III. Béla előtt ellenségeskedéssel vádolják a magyar király vejét, II. Angelosz Izsák bizánci császárt
1289. december 25.
IV. (Kun) László felszólítja Szatmár, Szabolcs és Bereg megyék nemeseit és katonáskodó lakóit, hogy Balog-Semjén nembeli Mihály fia István és Pál vezetése alatt csatlakozzanak hozzá
1345. december 25.
Megszületett Martell Károly, András herceg utószülött fia
Martell Károly Anjou András és Johanna házasságából született, bár egyes források - ismerve az anya kicsapongó életét - megkérdőjelezték az apa kilétét. András nem láthatta gyermekét, mivel 1345. szeptember 19-ére virradó éjszaka meggyilkolták. Johanna nem sokat toglalkozott gyermekével. Amikor I. (Nagy) Lajos király az első nápolyi hadjárárata során bevonult Dél-Itáliába és Johanna elmenekült, nem vitte magával. A magyar uralkodónak szándékában állt, hogy a gyermeket magához veszi, és majd őt teszi meg nápolyi királlyá. Ezért visszatérésekor magával hozta a kis gyermeket, és saját édesanyjára, Erzsébet anyakirálynéra bízta, hogy gondosan nevelje. Martell Károly azonban megbetegedett és nemsokára meg is halt. Székesfehérvárott temették el.
1361. december 25.
I. (Nagy) Lajos Modor királynéi mezővárosnak (Pozsony vm.) városi kiváltságlevelet adományoz, fellebbezési fórumául Nagyszombatot és Pozsonyt jelöli ki
1463. december 25.
A törökök feladják Jajca várát
1487. december 25.
I. Mátyás Sankt Pölten városának címert adományoz, és a várost vörös viaszpecsét használatára jogosítja fel
1683. december 25.
Kara Musztafa nagyvezért Belgrádban, IV. Mehmed parancsára megölik
A nagyvezírnek azért küldték Sztambulból a selyemzsinórt, mert kudarcot vallott Bécs elleni sikertelen ostromával. Utóda Kara Ibrahim pasa, 1685-ig.
1745. december 25.
Mária Terézia és II. Frigyes porosz király megbízottai Drezdában békét kötnek
Az egyezség újból megerősíti Poroszországot sziléziai birtokában.
1795. december 25.
Megszületett Kliegl József feltaláló
Katonai pályára lépett, majd - leszerelése után - a festészettel próbálkozott. Igen sokoldalú feltaláló volt, de találmányai, köztük az egysínű vasút, az aratógép, a hegyi pályára alkalmas gőzmozdony és a zongorához kapcsolt kottaíró készülék anyagi fedezet híján nem jutottak el a megvalósításig. 1840 körül elkészítette és az 1840-es pozsonyi országgyűlésen be is mutatta az általa szerkesztett szedőgép prototípusát, de a gazdasági hasznosítás ez esetben is elmaradt. Szedőgépe a mai szedőgéphez hasonlóan működött, azzal a különbséggel, hogy a hasábsort nem ólomból öntötte ki matricák segítségével, hanem gépi erővel egymás mellé tette a már kész betűket. A szedés felhasználása után a betűsorokat osztógép irányította vissza a megfelelő helyre
1800. december 25.
Ausztria és Franciaország megbízottai Steyerben (Felső-Ausztria) fegyverszünetet kötnek
1885. december 25.
Megszületett Paul Manship amerikai szobrász
Eredetileg festőnek készült, de miután kiderült, hogy színvak, a festészet helyett a szobrászatot választotta. 23 éves korában elnyert egy három éves római ösztöndíjat. Rómában fedezte fel magának az archaikus és klasszikus görög szobrászatot, amely egész életművére rányomta a bélyegét. Az egyik legreprezentatívabb amerikai mesterként tartják számon, élete során számos kitüntetéssel halmozták el. Több emlékművét mintázta neoklasszicista stílusban. Az 1940-es évektől, a modernizmus amerikai térnyerése után alkotói stílusa háttérbe szorult, az addig nagyra becsült akadémizmusa kiment a divatból. Legnevesebb alkotásai: a Táncosnő gazellával című kompozíció és a Prometheus-szobor. 125 szobrát a minnesotai amerikai művészeti múzeumra hagyta. Mew York-ban halt meg 1966. január 31-én.
1886. december 25.
Megszületett Trócsányi Zoltán nyelvész
A finnugor nyelvészet kutatója Sárospatakon látta meg a napvilágot. 1908-tól az Akadémiai Könyvtárban dolgozott, majd 1921-ig az MTA főtitkári hivatalát vezette. 1921-től újságíró, szerkesztő volt. 1939-től a budapesti egyetemen tanított. Sokat tett a magyar könyvtárügy, a könyvek védelmében. Műfordításaival lehetővé tette az orosz irodalom mélyebb megismerését. Elsőként állított össze Dosztojevszkij-monográfiát. Sokat foglalkozott a rokon népekkel is, könyvet írt a szibériai tundrák nomádjairól, rendszeresen ismertette a finn irodalmat. Művelődéstörténészként a magyar történelemmel kapcsolatos érdekességeket, színes képeket, furcsaságokat gyűjtötte össze és adta ki. Tudományos tevékenysége mellett kiváló pedagógus volt. Budapesten hunyt el 1971. február 17-én.
1911. december 25.
Megszületett Gunda Béla néprajztudós
Temesfüzesen született, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd Stockholmban végezte. 1943-ban Észak-Erdély visszacsatolása után Kolozsvárott kapott egyetemi katedrát, majd a háború után Debrecen következett. Ottani egyetemi oktató munkája mellett megszervezte és évtizedekig vezette az egyetem Néprajzi Intézetét. A kiváló akadémikus-tudós az ősfoglalkozásoknak, a népi építkezésnek, Közép- és Kelet Európa népei néprajzi összehasonlító vizsgálatának és a néprajz elméleti kérdéseinek volt nagy tekintélyű szakértője. Széles körű kutatómunkát végzett a Kárpátokban, az Alpokban, a Balkánon, a görög szigeteken, Skandináviában és Kis-Ázsiában, valamint az Egyesült Államokban. Több kiemelkedő munkával gazdagította a szakirodalmat és a Herder-díjon kívül számos hazai, külföldi tudományos elismerésben részesült. Több külföldi társaságnak volt tiszteletbeli, vagy levelező tagja. 1991-ben az MTA rendes tagjává választották. Debrecenben hunyt el 1994. július 30-án.
1941. december 25.
A Népszava fellép a háború ellen
Az 1941. évi karácsonyi kiadásban az antifasiszta nemzeti összefogás, a szabadság és a haladás gondolatával foglalkozó cikkek jelentek meg. A szerkesztőség felkérésére tekintélyes polgári politikusok, szociáldemokraták és kommunisták - köztük Bajcsy-Zsilinszky Endre, Darvas József és Szakasits Árpád - emelték fel szavukat a háború és a fasizmus ellen.
1966. december 25.
Meghal Tőkés Anna színésznő
Marosvásárhelyen született 1903. március 1-jén. Kolozsváron járt színiiskolába, és 1923-ban lépett színpadra először Temesváron, majd Tordán, Marosvásárhelyen, Aradon játszott. 1923-ban került Budapestre, 1925-ben a Nemzetihez szerződött, majd fél évet az Egyesült Államokba szerepelt. 1928-ban a Magyar, 1930-ban ismét a Nemzeti, s 1931-35 között a Vígszínház tagja volt, majd 1935-től haláláig a Nemzeti Színházban játszott. Jászai Mari művészetének közvetlen folytatójának tekintették, szoborszerű alakjával, tiszta, mély zengésű hangjával, átélt játékával a drámairodalom szinte valamennyi hősnőjét megformálta, de már a XX. századi új lélektani ismeretekkel felvértezve legigazibb sikereit a tragédiákban érte el. Egyik legkiválóbb szerepe Racine Phaedrája volt, illetve Lady Macbeth alakítása. A színpadon és az életben is királynői jelenség volt. A Kossuth-díjat 1952-ben kapta. Budapesten érte a halál.
1978. december 25.
Vietnamiak szállják meg Kambodzsát
Vietnami csapatok bevonulnak a szomszédos Kambodzsába. A katonai akció célja a Pol Pot-rezsim megdöntése és új, Vietnam-barát politikai vezetés hatalomra juttatása. A vörös khmerek Pol Pot miniszterelnök vezetése alatt 1975 áprilisa óta fennálló rezsimje politikájával nemcsak diszkreditálta magát, hanem nyomorba döntötte az országot. Terrorintézkedésekkel, kivégzésekkel, áttelepítésekkel és kényszermunkával igyekeztek a népesség korábbi vezető rétegét szétverni. A rezsim a "szocializmust" elfogadni nem akarók milliós tömegét irtotta ki. A vietnamiak kihasználták a nép elégedetlenségét és 200 000 katonával bevonultak Kambodzsába, 1979. január 7-én pedig már el is foglalták a fővárost, Phnom Penht, ahol Heng Szamrin vezetésével új kormány alakult. Pol Pot gerillaháborút indított.
1989. december 25.
Románia szabad - Ceausescut kivégezték
Egy katonai bíróság halálra ítélte és kivégeztette Nicolae Ceausescut, Románia államfőjét és a párt vezetőjét, akit a december 22-i népfelkelés fosztott meg hatalmától. Felesége, Elena ugyanerre a sorsra jutott. Az egy hétig tartó romániai forradalom elsöpörte a Varsói Szerződés utolsó sztálinista diktatúráját. Ellentétben Magyarországgal, Csehszlovákiával és az NDK-val, ahol a politikai átalakulásokat nem kísérte vérontás, a Ceausescu-rendszer megdöntése életek ezreibe került. A diktátorhoz hű titkosrendőrség, a Securitate véres polgárháborúba taszította az országot.
