Hónap: március • Nap: 17
180. március 17.
Meghal Marcus Aurelius római császár
A markomannok elleni harcok közben - megpróbálják a római Duna-határt átlépni - meghal Bécsben, pestisben Marcus Aurelius római császár. Marcus Aurelius uralkodásának idejére esnek a germán törzsek első nagy támadásai a Duna-határon, és ezzel megkezdődik a Római Birodalom hanyatlása. Bár a markomannokat és a többi, velük szövetséges törzseket a 166-tól 180-ig tartó háborúkban legyőzték, az északi római határok mégis ki voltak téve a veszélynek. A római impérium délkeleti határain 162-ben párthusok tettek kísérletet területük növelésére, a római területek elhódítására. Jóllehet a rómaiak vissza tudták szorítani a párthusokat, végleges kapitulációjukat a pestis kitörése, mely 166-ban Rómát csapatainak visszahívására és békekötésre kényszerítette, megakadályozta. Ebben a válságos időszakban a filozófiához való fordulás adott Marcus Aureliusnak tartást. A császár 168/169-ben írta meg egyetlen fennmaradt írását, az "Elmélkedések"-et. A görög nyelven megfogalmazott aforizma- és monológgyűjtemény a helyes, az értelemre irányuló életmódról értekezik. Marcus Aurelius sztoikus volt, és azt a felfogást képviselte, hogy csak a szenvedélymentes, az észtől vezérelt ember igazán szabad.
1420. március 17.
V. Márton pápa keresztes háborút hirdet a husziták ellen
A 14. századi angol teológus, John Wyclif tanai szolgáltak a huszitizmus ideológiai alapjául. Nézeteit Husz János prágai teológiatanár és prédikátor fejlesztette tovább, követelve a cseh nyelv használatát az istentiszteletben, ill. az oktatásban, az egyházi kiváltságok megszüntetését, a két szín alatti áldozást. Az 1410-es években a huszita tanok már Csehország határain túl is ismertek voltak. Husz Jánost 1415-ben a konstanzi zsinat - Zsigmond menlevele ellenére - halálra ítélte, és megégettette. A nevével fémjelzett mozgalom azonban 1419 nyarára nyílt felkelésbe torkollott. Júliusban hívei elfoglalták a prágai városházát, és új nemzeti hagyományt teremtve, kidobták a tanácsosokat az ablakon. A huszitizmus felszámolása Zsigmondra várt, aki bátyja, Vencel halála után koronás cseh király lett. 1420. március 17-én V. Márton pápa bullájában keresztes háborút hirdetett a husziták ellen. Az ezt követő másfél évtizedben öt keresztes hadjárat végződött súlyos vereséggel. A mozgalom két szárnya, a mérsékelt vallási és társadalmi programot valló kelyhesek és a hatalom és tulajdon teljes tagadásáig eljutó táboriták összefogtak. A huszita hadsereg vezetője Jan Zizka volt. Győzelmeiket szervezettségük, fanatizmusuk mellett számos katonai újítás is elősegítette. Ezek közül a legjelentősebbnek a harci szekér alkalmazása bizonyult. A szekérvár biztos védelmet nyújtott a gyalogságnak a lovasság rohama ellen, s támadáskor a szekérsorok szétzilálták az ellenséges hadrendet. Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként létrejött 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség. A mérsékelt szárny elfogadta az egyházuk feletti pápai főhatóságot, és fegyverrel vett részt a táboritákkal vívott végső összecsapásban. 1434. május 30-án Lipany mellett a katolikusokkal szövetséges kelyhesek megsemmisítették a táborita hadsereget. A hadi események lehetővé tették, hogy Zsigmond 1436-ban királyként vonulhasson be Prágába.
1686. március 17.
Megszületett Jean-Baptiste Oudry francia festő
Párizsban látta meg a napvilágot. Korai, a rokokó stílusjegyeit mutató portréinak modelljeit szívesen helyezte bukolikus tájba. Pályája elején számos csendéletet is festett, később fő műfaja az állatfestés volt. Jelentős falikárpit-sorozatok kartonjait tervezte (pl. Moliére vígjátékai, 1732). A beauvais-i gobelinüzemben - ahol előbb tervező, majd igazgató volt - készült művein az 1730-as évektől XV. Lajos vadászatait ábrázolta. Falikárpitjai keresettek voltak az orosz cári, valamint a dán és a svéd királyi udvarban is. Illusztrációi közül kiemelkedő La Fontaine meséinek négykötetes díszkiadásához készült 277 lapja. Beauvais-ben érte a halál 1755. április 30-án.
1697. március 17.
A győri Szűzanya könnyezni kezd
A hiteles feljegyzések szerint 1697. március 17-én vérrel könnyezett a győri Székesegyházban őrzött, a Máriát a kis Jézussal ábrázoló festmény. A kép az 1600-as évek második felében került Győrbe. Az Írországból száműzött és haláláig az észak-dunántúli városban élt Linch Walter püspök hozta magával, és a Székesegyházra hagyta. A véres könnyeket annak idején egy gyolcskendővel letörölték, s ezt a kendőt ma is őrzik Győrött.
1742. március 17.
Megszületett Szabó József, az első magyar gabonanemesítő
Csepregen látta meg a napvilágot. 1761-től jezsuita szerzetes volt, Nagyszombaton teológiát tanult. A rend 1773. évi feloszlatása után világi pap, Szekszárdon káplán, majd Vácott püspöki szertartó, végül haláláig Besztercebányán plébános volt. 1789-ben kezdett gabonanemesítéssel foglalkozni. Először rozzsal, majd lengyelbúzával, végül hajatlan árpával kísérletezett, amelynek eredményeiről 1792-ben az első magyar gabonanemesítésről szóló könyvben számolt be. Kimutatta, hogy az alacsony terméshozamok az évszázadok óta változatlan, megrögzött, rossz szántási és vetési szokásokra vezethetők vissza. Bebizonyította, hogy a jó talajelőkészítéssel, a ritkább vetéssel, megfelelő hengerléssel, fogasolással, vesszőboronálással a három ujjnyi mélységbe vetett gabona 30-60 szorosát is visszaadja a vetőmagnak. Ugyanekkor alkalmazta az ún. szelekciós eljárást, amellyel a legjobban fejlett egyedeket választotta ki továbbtenyésztésre. Besztercebányán hunyt el 1801. április 2-án.
1781. március 17.
Meghal Johannes Ewald író
Koppenhágában született 1743. november 18-án. Teológusnak tanult. Nagy Frigyes, majd Mária Terézia seregében harcolt, részt vett a hétéves háborúban. Alkalmi verselésből, később családja támogatásából élt. A dán felvilágosodás egyik legfontosabb alakja, Dánia `nemzeti költője` volt. Gazdag nyelvművészettel és formakészséggel szinte minden műfajban alkotott. A halászok című (1779) nagy színházi sikert arató daljátékával a dán drámairodalom és színház egyik megalapozója volt. Szívesen játszották a Balder halála című (1775) daljátékát is. A dán irodalomban az ő drámáiban jelentek meg először népi hősök. Dánia `nemzeti költőjét` Kpoppenhágában érte a halál.
1782. március 17.
Meghal Daniel Bernoulli svájci fizikus
Kezdetben a filozófia érdekelte, tanult Heidelbergben és Strasbourgban, tanulmányait a bázeli egyetem orvosi karán fejezte be 1721-ben. Foglalkozott pszichológiával, mechanikával, csillagászattal és oceanografiával is. 1723-ban Velencében képezte magát tovább az orvostudományban, de itt már aktívan foglalkozott matematikával. 1723-24-ben írta meg művét a differenciálegyenletekről és az áramló víz fizikájáról, ennek eredményeképpen 1725-ben Katalin orosz cárnő meghívta az akkor alakult szentpétervári akadémiára, ahol orvostudományt, mechanikát és fizikát adott elő. Svájcba visszatérve elfoglalta az anatómiai és botanikai katedrát a bázeli egyetemen. Miközben orvosi ismereteket tanított, közleményei fizikával és matematikával foglalkoztak. 1750-ben végre fizikai tanszéket kapott, itt tanított visszavonulásáig. Nevét főként a hidrodinamika megalapozásával örökítette meg. 1738-ban jelent meg Hidrodynamika című könyve, melyben rendszerbe foglalta a hidraulika, hidrosztatika és hidrodinamika addigi és általa elért eredményeit. Elsőként vezette be a munka és a hatásfok fogalmát. E művében szerepel a stacionárius áramlásra vonatkozó Bernoulli-egyenlet, amely voltaképpen az energia megmaradását fejezi ki. A Bernoulli-elv szerint a folyadékban a nyomás a sebesség növekedésével csökken. Felismerte, hogy a hő jelensége a testek részecskéinek mozgásával kapcsolatos, a nyomás a molekulák felületbe ütközésével magyarázható. A hőmérséklet növekedésével a mozgás intenzitása növekszik, s így a nyomás is nő. Bernoulli 1740 körül - Lomonoszovval egy időben - a gázok molekuláris szerkezetének feltevésével megalapozta a kinetikus gázelméletet. A matematikában is kimagasló érdemeket szerzett az algebra, a sorelmélet, a differenciál- és integrálszámítás és a valószínűség-számítás területén. 1725 és 1749 között a Párizsi Akadémia tíz díját nyerte el csillagászati, földrajzi, fizikai és oceanografiai dolgozataival. A bonyolult kérdéseket az érdeklődő közönségnek is érthető módon fogalmazta meg.
1826. március 17.
Teleki József felajánlja könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának
A MTA Könyvtárának alapítása gr. Teleki Józsefnek, az Akadémia első elnökének a nevéhez fűződik, aki 30 000 kötetes könyvtárának felajánlásával vetette meg az Akadémia első tudományos intézményének alapját. A Könyvtár 1831-ben az Akadémiával egy időben kezdte meg működését. A különböző forrásokból gyarapodó gyűjtemény 1844-ben megfelelő rendező és feldolgozó munka után az Akadémia tagjai és más tudósok számára nyilvánossá vált a mai Petőfi Sándor u. 3. sz. alatti Trattner-Károlyi házban. Az intézmény életében döntő fordulatot jelentett 1865-ben az Akadémia újonnan épült székházának átadása. A Könyvtár gyűjteménye az évtizedek során további értékes adományokkal gyarapodott, ezzel párhuzamosan az általános gyűjtőkörű állomány kiépítését a külföldi könyvek és folyóiratok vásárlása, a különböző tudományos társaságokkal, akadémiákkal létesített cserekapcsolatok, valamint a magyar könyvtermés vonatkozásában a kötelespéldány biztosította. A gyűjtemény korszerű működési elveit, használatát Toldy Ferenc titoknok szabályozta elsőként 1848-ban kiadott könyvtári `Utasításával`. Az új palotába való költözést megelőzően Hunfalvy Pál főkönyvtárnok vezetésével új egységes szakrendszer és katalógusrendszer felállítására került sor. 1869-ben Eötvös József kultuszminisztersége idején határozták meg először a Könyvtár első gyűjtőkörét. A Könyvtár egyenletes fejlődésének az I. világháború vetett véget. A cserekapcsolatok nagy része megszakadt, a háborút követő infláció során értékét vesztette az Akadémia alaptőkéje, csaknem teljesen megszűnt a csere alapjául szolgáló könyvkiadás. Az állományépítő munkára a pénzhiány, a háborús körülmények kedvezőtlenül hatottak, amelyeket az 1929-ben az Akadémiára kerülő Vigyázó-hagyaték is csak igen kismértékben tudott ellensúlyozni. A II. világháborúban a Könyvtár állománya csak kisebb károkat szenvedett, így az épület helyreállításával ismét megindulhatott az intézmény munkája. Az MTA Könyvtárának történetében döntő fordulatot jelentett az Akadémia 1949. évi átszervezése. Az MTA az ország legfelsőbb tudományos testületévé vált, ennek megfelelően alakult a Könyvtár feladatköre: fő funkciója az Akadémia keretei között folyó kutatás könyvtári hátterének biztosítása lett. A növekvő feladatok, a nagy ütemben gyarapodó állomány már az átszervezés után elhelyezési gondokat vetett fel, amire megoldást csak egy önálló könyvtárépület hozhatott. Több meg nem valósult terv után az 1863-1864-ben épült, Arany János utca 1 sz. alatti volt akadémiai bérházat 1985 és 1988 között könyvtárrá építették át. A különgyűjtemények továbbra is a székházban maradtak. A Könyvtár 1988 novemberében nyílt meg az olvasók előtt. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény és a kapcsolódó Alapszabály 75. paragrafusa rendelkezik a Könyvtárról: `A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a tudományos ismeretek terjesztésének és a tudományos munka előmozdításának feladatát látja el, történeti szempontból is országos jelentőségű nyomtatott, kéziratos, levéltári és egyéb információhordozókon található anyagot gondozó `nemzeti intézmény`. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 63. paragrafusa értelmében a Könyvtár országos tudományos szakkönyvtár. A könyvtár modern könyv-, és folyóirat gyűjteménye, amelyre a nyelvi sokszínűség és az unikális jelleg a jellemző, a különgyűjteményekkel - Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, Mikrofilmtár - együtt több mint 2 milliós állománnyal rendelkezik.
1836. március 17.
Megszületett Alekszej Kozsevnyikov orosz orvos
Alekszej Jakovlevics Kozsevnyikov Rjazany-ban látta meg a napvilágot. 1858-ban végzett a Moszkvai Egyetem orvosi fakultásán. 1869-ben megalapította az első oroszországi idegklinikát. 1870-84-ig a neuropatológiai tanszék vezetője, 1873-tól professzora volt. Alapművei az idegrendszer morfológiájáról és fiziológiájáról szólnak, ő volt a szerzője az első orosz neuropatológiai tankönyvnek. 1890-ben megalapította a Moszkvai Neuropatológusok és Pszichiáterek Társaságát. Számos orosz és külföldi tudományos társaságnak volt tiszteletbeli tagja. Moszkvában hunyt el 1902. január 23-án.
1846. március 17.
Meghal Friedrich Wilhelm Bessel német matematikus és csillagász
A westfáliai Minden-en született 1784. június 22-én. 1810-ben a königsbergi csillagvizsgáló igazgatójává és az ottani egyetem professzorává nevezték ki. Munkássága főként a csillagászati koordináták rögzítésére irányult. Elsőként mérte meg egy csillag (a 61 Cygnus - Hattyú) távolságát a parallaxis segítségével. Matematikai eredményei közül legnevezetesebbek az ún. Bessel-függvények. Geodéziai munkái közül kiemelkedő a porosz és orosz országos hálózatok összekapcsolása (1938), a Föld alakját jól leíró, róla elnevezett földi ellipszoid méreteinek meghatározása. Königsbergben érte a halál.
1847. március 17.
Meghal a francia rajzművész, karikaturista és könyvillusztrátor Grandville
A francia rajzművész, karikaturista és könyvillusztrátor Grandville (eredeti nevén Ignace Isidore Gérard) 1847. március 17-én hal meg a Párizs melletti Vances-ban. Politikai karikatúráival és illusztrációival nagy népszerűségre tett szert. Grandville figuráit görbe tükörre emlékeztetően túldimenzionált fejük, illetve gyakran az állatarcú ábrázolás jellemzi.
1848. március 17.
Miniszterelnökké nevezik ki gróf Batthyány Lajost
Az e napon miniszterelnökké kinevezett gróf Batthyány Lajos a főrendi ellenzék vezéreként vált ismertté. Liberális volt, azonban a konzervatív érzületűek számára is elfogadhatónak számított. Kiegyenlítő politikát folytatott. Arra törekedett, hogy az 1848 tavaszán elért alkotmányos viszonyokat megőrizze, s a vitás kérdéseket oly módon rendezze, hogy a birodalom súlypontja Magyarországra kerüljön át.
1851. március 17.
Megszületett Ludwig Eisenlohr német építész
Nürtigen-ben született. A helyi hagyományokból a modern irányba fejlődő építészet egyik legjelentékenyebb tagja volt. Stuttgartban több nagy középületet emelt: iskolát, üzletházat, két templomot, konzervatóriumot és művészeti főiskolát. Ő építette 1912-ben az ulmi Duna-hidat. A budapesti Erzsébet-híd pályázatán első díjat nyert, de nem az ő terve valósult meg. Stuttgartban halt meg.
1856. március 17.
Megszületett Mihail Alekszandrovics Vrubel
Az omszki születésű művész a szentpétervári akadémián folytatott jogi tanulmányait félbeszakítva részt vett a kijevi Kirill-templom freskóinak restaurálásában és kiegészítésében. E korszakának jelentős műve a Vladimir-székesegyház freskóihoz készült tanulmánysorozata. Ikonjai közül többet Velencében festett 1884-ben, majd 1889-ben Moszkvába költözött. Itt készítette híres Démon-ciklusát, s több magánpalota dekorálását is elvégezte. Festett arcképeket, készített illusztrációkat és színházi díszleteket, kosztümtervezéssel is foglalkozott. Szentpétervárott hunyt el 1910. április 14-én.
1861. március 17.
II. Viktor Emánuel király proklamációjával befejeződik az olasz részállamok egyesítése
Csak Velence és a szűkebb értelemben vett Egyházi Állam (Róma) nem tartozik a nemzetállamhoz, ezek 1866-ban, illetve 1870-ben kerültek Olaszországhoz. Az egyesítés Lombardia fegyveres megszerzésével (1859), a középolasz részállamoknak Szárd-Piemonti Királyságnak való csatlakozásával (1860. május) illetve - Garibaldi "ajándékaként" - Dél-Itália átvételével (1860. november) ment végbe. A piemonti parlamentáris alkotmányt kiterjesztik egész Olaszországra, ideiglenes fővárosnak Firenzét nevezik ki. Olaszországban Franciaországhoz hasonlóan központosított közigazgatást vezetnek be. Az új államot vékony vezetői réteg támogatja, amely a hivatalnokokból, a katonaságból, a liberális nagypolgárságból áll. Olaszország gazdaságilag elmaradott és szegény déli részével az iparilag fellendülő Észak áll szemben. A polgárság, mint önálló társadalmi erő fokozatosan fejlődik; az analfabéták aránya 74,4%.
1921. március 17.
Meghal Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij orosz tudós
A modern hidro- és aerodinamika egyik megalapozója Orehovo-ban született 1847. január 17-én. Elméleti alapon meghatározta a repülőgép szárnyára ható felhajtóerőt, s kísérletileg bebizonyította a hajlított profil használatának célszerűségét. Elemezte a légcsavar előtti és mögötti légáramlást, lehetővé téve a légcsavarok alakjának kedvezőbb kialakítását. Moszkvában érte a halál.
1934. március 17.
Aláírják a római jegyzőkönyveket
1945. március 17.
A kormány elfogadja a földreformról szóló rendeletet
A földreformról szóló rendelet minden 100 holdon felüli úri és 200 holdon felüli parasztbirtok igénybevételét és kiosztását rendeli el.
1947. március 17.
Kivégzik Bakay Szilárdot, az ún. `kiugrási iroda` katonai vezetőjét
Budapesten született 1892. szeptember 8-án. Pályafutását belgrádi, athéni, majd szófiai katonai attaséként kezdte. Dandár-, hadosztály-, majd - altábornagyi rangban - hadtest-parancsnok lett először Szombathelyen, végül Budapesten. 1944-ben a kormányzó megbízásából ő vezette az ifjabb Horthy Miklós irányításával létrehozott ún. `kiugrási iroda` katonai részlegét. A németek azonban a moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokkal együtt az iroda működéséről is tudomást szereztek, és nagy létszámú kommandós egységet küldtek Magyarországra a kísérlet meghiúsítására. A kommandósok vezetője az az Otto Skorzeny volt, aki 1943-ban Benito Mussolini, a megbuktatott olasz fasiszta diktátor kiszabadításában `jeleskedett`. A tábornokot 1944. október 8-án az Astoria szállónál elrabolták és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-ben igazolták, de a szovjet megszálló hatóságok 1946-ban letartóztatták és 1947. március 17-én Sopronban kivégezték. 1991 márciusában posztumusz vezérezredessé léptették elő.
1948. március 17.
Megalakul a Nyugat-Európai Unió
Brüsszelben gazdasági és védelmi szerződéseket írnak alá a Benelux-államok, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői.
1952. március 17.
Meghal Láng Nándor régész
Delibláton született 1871. január 3-án. 1905-14 között az Egyetemes Philológiai Közlönyt szerkesztette, majd 1932-ig a debreceni egyetemen tanított. Ő volt az elnöke a Budapesti Philológiai Társaságnak. Elsősorban az ókori művészetek történetével, a pannóniai római kori régészeti emlékek vallás- és művészettörténetének vizsgálatával foglalkozott. Fő műve A görög művészet története, és ő írta a néhány éve ismét kiadott Pech-féle Ókori Lexikon régészeti címszavait.
1956. március 17.
Rendezvényt tart a Petőfi Kör
Ez volt a Petőfi Kör első nagyobb szabású rendezvénye: az egykori MEFESZ vezetőinek baráti találkozója a Kossuth Klubban
1956. március 17.
Meghal Iréne Joliot-Curie francia atomfizikus
Párizsban született 1897. szeptember 12-én. A Nobel-díjas Curie-házaspár leányaként 1932-ben édesanyjával, Marie Curie-Sklodowskaval együtt felfedezte a neutronok behatolását az atommagba. (A Sorbonne egyetem elvégzése után kezdett el dolgozni az anyja vezette Rádium Intézetben.) 1934-ben férjével, Frédéric Joliot-Curie-vel (aki a Curie-k iránti tiszteletből vette fel e nevet is) sikeresen állított elő mesterséges radioaktív elemeket. Ezért 1935-ben az általuk felfedezett `új elemek előállításának radioaktív kémiája területén végzett munkájukért` közösen kémiai Nobel-díjat kaptak. 1937 ás 1956 között a Sorbonne professzora, 1948-tól a Rádium Intézet igazgatój is volt. Tervei alapján, irányításával épült az orsay-i magfizikai kutatóközpont. 1936-ban tudományos államtitkárrá nevezték ki. Aktív szerepet vállalt a Francia Nőszövetségben és a Békevilágtanácsban. A sugárzások okozta leukémiában halt meg.
1957. március 17.
Vidéken 38 munkásőrzászlóalj és 70 munkásőrszázad kezdi meg a működését
1971. március 17.
Megtartják a `Csárdáskirálynő` ezredik előadását, a főszerepben az örökifjú primadonnával, Honthy Hannával
1976. március 17.
Elhunyt Luchino Visconti olasz filmrendező
69 éves korában elhunyt Luchino Visconti olasz filmrendező az egyik legjelesebb képviselője volt a neorealizmusnak, amely a negyvenes években elindította az olasz filmművészet megújhodását. A neorealizmus célja az volt, hogy a filmbe belevigye a társadalmi valóságot, hogy feltárja a személyi konfliktusok és a politikai fejlődés társadalmi meghatározottságát. Az amatőr színészekkel forgatott "Vihar előtt" (1947) című filmjében bemutatta a szicíliai halászok hasztalan próbálkozásait a kizsákmányolás elkerülésére. Roberto Rossellini "Róma nyílt város"(1944-45) és a "Pais?" (1946) című filmjeiben a fasizmus elleni harcot ábrázolta. A hatvanas években Francesco Rosi ("Gyilkosság Szicíliában", 1961), Bernardo Bertolucci ("XX. század", 19774-1975) és a Taviani fivérek, Paolo és Vittorio ("Apámuram", 1977) ismét alkalmazták a neorealizmus stíluseszközeit, de élesebben emeltek vádat a társadalmi igazságtalanság ellen és elítélték a polgárságot, mint hanyatló osztályt. A francia filmművészetbe megújhodást hozott 1959-1960-ban a "nouvelle vague" ("új hullám"), amely a társadalom provokálását célozta, s amelyet elsősorban François Truffaut ("Jules és Jim", 1961), Claude Chabrol ("Les Biches" [Barátnők], 1967) és Jean-Luc Godard képviselt.
1997. március 17.
Meghal Sípos Ferenc válogatott labdarúgó
Budapesten született 1932. december 13-án. A Goldberger együtteséből került be az ifjúsági válogatottba, 1952-ben igazolt a Szolnoki Légierők együtteséhez. Öt év múlva az MTK szerződtette, majd 1964-1968 között a Budapesti Honvédban szerepelt. Összesen 280 NB I-es találkozót játszott, az MTK-val 1957-58-ban bajnoki címet szerzett, a Honvéddal pedig 1964-ben magyar kupagyőztes lett. A nemzeti válogatottban 1957-ben mutatkozott be, és a címeres mezt 77 alkalommal húzta magára. 57 egymást követő mérkőzésen szerepelt a válogatottban, ami önmagában is világraszóló eredménynek számít. Minden idők egyik legjobb védőjátékosa volt, akinek magas fokú játékintelligenciája példamutató szerénységgel párosult. Három világbajnokságon is pályára lépett (1958, 1962, 1966), és tagja volt 1964-ben az Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett csapatnak. Visszavonulása után edzőként szolgálta a labdarúgást a Sátoraljaújhelynél, az Égszöv Medosznál, a Csepel Autónál, az egyiptomi Tersanánál. Nyugdíjba vonulásáig a Honvéd serdülőcsapatának edzőjeként tevékenykedett.
