Hónap: december • Nap: 12
1408. december 12.
Zsigmond király megalapítja a Sárkányrendet
Az uralkodó és Borbála királyné a Bosznia feletti győzelem alkalmából alapítja meg a sárkány jelvényével felruházott lovagok társaságát, amelynek rajtuk kívül 22 tagja van. Valamennyien a király leghívebb támogatói. IV. Jenő pápa a király kérésére 1433. július 24-én némileg módosítva jóváhagyja a Sárkányrend szabályait.
1443. december 12.
II. Murád szultán Zlaticánál vereséget szenved a magyaroktól
Ezt követően Hunyadi János seregét a téli időjárás visszavonulásra kényszeríti.
1474. december 12.
I. Mátyás nem engedi, hogy a városi polgárok házanként adózzanak
1476. december 12.
Megkoronázzák Beatrixot
Székesfehérvárott ünnepélyes szertartás keretein belül megkoronázták Beatrixot, I. Ferdinánd aragóniai király leányát. Az új királyné ekkor már Mátyás király felesége volt, mivel a hivatalos leánykérésre még szeptemberben sor került. A magyar uralkodó december 8-án érkezett a városba. Másnap, Beatrix közeledtének a hírére mintegy fél mérföldnyire eléje ment. A fogadóbizottságot Rangoni Gábor egri püspök vezette, aki maga is itáliai származású volt. A királyné koronázását a veszprémi püspök hajtotta végre. A ceremóniához tartozott még, hogy Mátyás számos főnemes ifjat ütött lovaggá. Köztük Francesco-t is, aki az új királyné testvére volt.
1548. december 12.
I. Ferdinánd elrendeli, hogy a Magyar Kamara csak a kormányzással közvetlenül kapcsolatos ügyekben fogadhat el a Helyhatóságtól utasítást
1586. december 12.
Meghal Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király
Erdély egyik legnagyobb formátumú fejedelme, és az egyik legnagyobb lengyel király kalandos fiatalkort tudhatott maga mögött. 1571-ben választották Erdély fejedelmévé, János Zsigmond örökségét vette át, de ez nem ment zökkenőmentesen. A központi hatalom erősítéséért és a Habsburg terjeszkedés ellen küzdött. 1575 végén hívták meg a lengyel trónra, új országában felszámolta a belső anarchiát és a korrupciót, fellendítette a sóbányászatot, vámfizetésre kényszerítette a kereskedővárosokat, sőt nem átallott fogyasztási adót kivetni a különböző alkoholfajtákra. Az oroszokat három nagy hadjáratban szorította vissza, majd tervet dolgozott ki az oszmánok kiűzésére is. Erdélyben sokat tett a katolicizmus megerősödéséért, többek között a jezsuitákat is behívta. Udvaraiban pezsgő kulturális élet folyt, ám fejedelmi engedélyhez kötötte bármiféle írásmű kinyomtatását, és családtagjai komoly tisztségeket kaptak. Grodnóban érte a halál. Holttestét Krakkóban helyezték végső nyugalomra.
1604. december 12.
Bocskai István a szabadságharchoz való csatlakozásra hívja Erdély rendjeit
1605. december 12.
Bocskai a hajdúknak kollektív nemességet adományoz
Az 1604-1606 között Bocskai István nagybirtokos vezette első magyarországi Habsburg-ellenes felkelés az 1606-ban megkötött bécsi békével ért véget. Ebben a bécsi udvar és a magyar rendek kiegyeztek és többnyire teljesültek a felkelők követelései. 1605. december 12-én kiadott oklevelében Bocskai István erdélyi fejedelem a csapatait alkotó hajdúknak kollektív nemességet adományozott és teljes adómentességgel letelepítette őket a Tiszántúlon. 1606. szeptember 2-án Halasi Fekete Péter kapitány lovas hajdúit telepítette Szoboszlóra (Szabolcs megye). A fejedelem tiszántúli birtokaira telepített, mintegy 10 ezer hajdú különleges szabadságjogokat élvezett. Földjükért katonáskodni tartoztak, de mentesek voltak minden állami és földesúri teher alól és városaik, az ún. hajdúvárosok nemesi kiváltságokat élveztek. A földjét művelő, de állandóan hadra kész hajdú volt a kor legolcsóbb, de mégis eredményes katonája. A Rákóczi-szabadságharc leverése után, a 18. században a földesurak a hajdúkat újra jobbágysorba kényszerítették, csak a Bocskai által létrehozott hat hajdúváros őrizte meg ősi szabadságát. 1992. szeptember 2-án a hajdúszoboszlói önkormányzat a hajdúk letelepítésének évfordulóját városi ünneppé nyilvánította.
1663. december 12.
Julius Hohenlohe gróf, a rajnai szövetség csapatainak parancsnoka közös hadjárat tervének kidolgozására fölkeresi Zrinyi Miklóst
1686. december 12.
Apafi Mihály megállapodást köt Caraffa generálissal
Az erdélyi fejedelem megbízottai Szatmáron abban állapodnak meg, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszer fejében a generális kivonja csapatait Erdélyből.
1707. december 12.
Rákóczi elrendeli a nemesség adózását
A Szenátus, a megyei és a városi követek együttes ülése Kassán Rákóczi elnökletével ül össze. Az ország adóját 1 033 000 Ft-ban állapítja meg. A nemesség is adózik, adóját ezüstpénzben kell fizetnie.
1717. december 12.
Nagyvezéri kihallgatásra Isztambulba viszik Rákóczi Ferencet
A kihallgatáson Nisandzsi Mehmed pasa nagyvezér fogadja a Fejedelmet. Arra bíztatja Rákóczit, hogy szervezzen fölkelést Magyarországon vagy Erdélyben Bécs ellen.
1731. december 12.
Megszületett Erasmus Darwin angol orvos és természettudós
A származástan eszméinek egyik előfutára, Charles Darwinnak, a darwinizmus megalapozójának nagyapja volt. Tanulmányait Cambridge-ben és Edinburghban végezte. Orvosi praxisát Lichfieldben kezdte, s hamarosan akkora hírneve lett, hogy III. György király Londonba hívta, udvari orvosnak, Darwin azonban visszautasította a felkérést. Lichfieldben összebarátkozott Joseph Priestley-vel, a vegyésszel, Jean-Jacques Rousseau-val, a francia filozófussal és Samuel Johnsonnal, a költővel. 1781-ben Derbybe költözött, ahol filozófiai társaságot, majd Lichfieldban 1784-ben beteggondozót alapított. Radikális szabadgondolkodó volt, Linné rendszerének népszerűsítője, állásfoglalásait és tudományos értekezéseit gyakran versformában írta meg. Fontosabb művei: A botanikus kert (1794-95), A természet temploma, avagy a társadalom eredete (1803), és a Zoonómia (Állatismeret, avagy a szerves élet törvényszerűségei, 1794-96). Ez utóbbiban evolúciós gondolatokat hirdetett, Buffonnal párhuzamosan hangsúlyozva a különböző állatfajok embrióinak hasonlóságát, és a végtagok használatának alakító erejét. Úgy vélte, hogy a fajok célszerűen változtatják magukat, alkalmazkodva környezetükhöz. A XVIII. századi materializmus szemléletét és értékrendjét képviselte, de evolúciós következtetései túlságosan egyszerű megfigyelésekből származtak, s a XIX. század tudósai, így unokája, Charles Darwin is, elutasították azokat.
1751. december 12.
Meghal Henry Saint-John Bolingbroke angol politikus
1678. szeptember 16-án született Wiltshire-ben. 1701-ben bekerült a parlamentbe, s hamar elismert és népszerű politikussá vált. Magas hivatalokat viselt, volt hadügy-, majd külügyminiszter is. Vezető szerepet játszott egy korszerűbb tory ideológia kialakításában: a vidéki adófizetők érdekeit védelmezve ellenezte az állandó hadsereget és a költséges külpolitikát. 1713-ban része volt a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti béke megkötésében. Később a trónkövetelő felkelését támogatta, ezért I. György trónraléptekor Franciaországba menekült, de 1723-ban a király megkegyelmezett neki és így hazatért, politikai pályafutását azonban nem folytathatta. Nézeteit ezek után írásban fejtette ki, szellemes vitairatokat tett közzé. Ő a politikai újságírás megalapozója. Filozófiai nézetei - demokratikus konzervativizmusa, deista elvei - nagy hatással voltak kortársaira és az utókorra is. Leghíresebb művét, a Levelek a történelmi tanulmányokról című munkáját az angol egyház élesen támadta, és olvasását megtiltotta, főként ateista hangvétele miatt. Ezek után szinte természetes, hogy a mű számos kiadásban jelent meg, olvasott és népszerű volt. Battersca-ban hunyt el.
1770. december 12.
Megszületett Blaschke János rézmetsző
Blaschke János Pozsonyban született. Munkássága során számos német és osztrák kiadványt illusztrált (Goethe, Schiller, Wieland). A magyar kiadók számára Kisfaludy Károly, Dayka Gábor, Kazinczy, Igaz Sámuel munkáihoz készített metszeteket. A Fischer lipcsei kiadónak arcképsorozatot, a Haas-féle Belvedere Galéria számára másolatokat készített.
1780. december 12.
Meghal Fellner Jakab építész
Tatán meghal Fellner Jakab. A nikolsburgi születésű építész autodidakta volt, tehetsége révén önerejéből emelkedett a vezető művészek közé. A felvilágosodáskori klasszicizáló késő barokk (copf stílus) legegyénibb képviselője volt Magyarországon: masszív formálás, nyugodt előkelőség és érdekes, egyféle választékos gyakorlatiasság jellemezte műveit. 1750-től főleg az Esterházy grófok számára dolgozott. Első nagy megbízása a móri Lamberg-kastély volt (1762-65), ezt követte a tatai Esterházy-kastély (1764-69) s egyik legszebb alkotása, a veszprémi püspöki palota (1765- 76). 1764-ben vette át az egri líceum építését, kidolgozta a végleges tervet, s haláláig irányította az építést. Legkiemelkedőbb alkotása (1774-től), a pápai plébániatemplom a hazai templomépítés egyik típusalkotó őse. Jelentős szerepe volt Veszprém, Pápa, Eger és Tata városképének kialakításában.
1811. december 12.
Megszületett Gaál József, a reformkori magyar irodalom sokoldalú egyénisége
A nagykárolyi születésű író és költő első jelentős művei közé tartozott a Szirmay Ilona című történelmi tárgyú regénye, s A peleskei nótárius című bohózata, amely Gvadányi József elbeszélő költeményén alapult. 1842-től megjelent szatirikus írásai nagy visszhangot keltettek. Ezekben a reformkori társasági és politikai élet visszásságait gúnyolta ki. 1841-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. Prózájában a népies irány egyik úttörője volt. Részt vett az ellenzéki mozgalmakban. 1848-ban Szatmár vármegye főjegyzője, majd az igazságügy-miniszter titkára volt. 1849-ben szerkesztette a Márczius Tizenötödike című lapot, majd Damjanich seregében szolgált. A szabadságharc bukása után hat évre Aradra internálták. Később mint titkár és nevelő a gróf Csekonics családnál állt szolgálatban. Pesten hunyt el 1866. február 28-án.
1821. december 12.
Megszületett Gustave Flaubert francia regényíró
Jómódú polgári családból származott, Rouen-ban látta meg a napvilágot. Párizsban jogi tanulmányokat folytatott, az egyetemet azonban nem fejezte be. Az 1848-as forradalom és utazásai jelentős hatással voltak szemléletének alakulására. Első és legnépszerűbb regényében, a Bovaryné-ban (1857) a kisvárosi polgári erkölcsök művészien realista elemzését adta. Szalambó (1862) című történelmi regénye átmenetileg mentesítette őt a realizmus abszolút fegyelmétől. A fő művének tekintett Érzelmek iskolája (1869) kortörténeti vázlatnak is tekinthető. Önéletrajzi elemekkel átszőtt fejlődésregény, Flaubert emberi-művészi eszményeinek, majd kiábrándultságának megfogalmazása. A francia társadalom átalakulását, a burzsoázia politikai és erkölcsi hanyatlását mutatta be a polgárkirályság és a császárság korában. Ezzel egyszerre lett a realista iskola atyja és sikeres író. Fáradhatatlanul csiszolta stílusát, hogy megőrizze a nyelv érzékletességét. Modernsége a nyelvi formák tömör szépségén túl a jellemek pontos rajzában, s elsősorban a szinte tudományos, aprólékos lélektani ábrázolásban rejlik. Croisset-ben hunyt el 1880. május 8-án.
1895. december 12.
Megszületett Halász Miklós történész
A rozsnyói születésű Halász Miklós Pozsonyban, majd a budapesti egyetemen tanult jogot. 1919 őszétől Besztercebányán élt, majd Párizsban, Berlinben és Stockholmban baloldali csehszlovák lapok tudósítója volt. A budapesti Századunk című folyóirat állandó külső munkatársaként is tevékenykedett. 1937-ben Párizsba ment, majd 1941-ben Jászi Oszkár támogatásával az Egyesült Államokba került. Itt részt vett az amerikai magyarság szervezeteiben, szerkesztette a Harc című amerikai magyar lapot. Több sikeres történelmi életrajzot írt, közülük magyarul is megjelent műve a Dreyfus kapitány, amelynek alcíme: Egy tömeghisztéria története.
1896. december 12.
Megszületett Ádám Jenő zeneszerző
Szigetszentmiklóson látta meg a napvilágot. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán - ahol Kodály tanítványaként szerezte diplomáját - nyugdíjba vonulásáig szolfézst, népzenét, kamaraéneket, módszertant és dalirodalmat tanított, s az operatanszak, majd az ének-főtanszak vezetője volt. Kodály biztatására kidolgozta a későbbi "Kodály-módszer" néven elterjedt ének-zeneoktatás alapjait feltáró Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján" című pedagógiai művét, valamint Szo-Mi címmel az általános iskolák énektanításának tankönyvét. Zenepedagógiai, valamint szak- és kritikai írásai jelentek meg. Műveinek nagy része a Bartók és Kodály által kezdeményezett népzenei ihletésű stílusban íródott. Pedagógiai munkásságában nagy figyelmet szentelt a zene közművelődést átfogó kérdéseinek. Rádiós és televíziós előadásaival széles néprétegeket nevelt a zene szeretetére. 1955-ben érdemes művész címmel, 1957-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1986-ban rokonai Ádám Jenő Alapítványt hoztak létre. Nevét a ferencvárosi zeneiskola őrzi.
1915. december 12.
Megszületett Frank Sinatra
1938-ban a rádióban mutatkozott be, később több zenekarban énekelt, s hamarosan közismert lemez-, film-, majd televíziós sztár lett. Filmekben 1941-től szerepelt. Az Oscar-díjat 1953-ban kapta az Most és mindörökké című filmjéért. Az 1960-as években sokat szerepelt klubokban és fesztiválokon a Count Basie zenekarral. Előadói stílusa közel állt a jazz műfajához. Többek között a világhírű Strangers in the Night (Idegenek az éjszakában), valamint a New York, New York és a My way című slágerek előadója, az amerikai show-business jelentős sztárja volt. 1994-ben életmű Grammy-díjat kapott. 1998. május 14-én halt meg Los Angeles-ben.
1925. december 12.
Megnyílik a Testnevelési Főiskola
A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola felállításáról 1921. június 23-án született határozat, majd 1925. december 12-én tartották az első tanévnyitót. Az intézmény hamarosan Európa-hírűvé vált, sok külföldi hallgató is látogatta. A főiskola 1975-ben egyetemi rangot kapott, majd Magyar Testnevelési Egyetemként működött. 2000-től szervezetileg a Semmelweis Orvostudományi Egyetembe integrálódott.
1926. december 12.
Meghal Jean Richepin francia költő és drámaíró
A Francia Akadémia tagja Médéa-ban született 1849. február 4-én. Tanárnak készült, majd újságírással próbálkozott. Egy ideig tengerész és rakodómunkás is volt. Hamarosan azonban visszatért az elegáns társaságba, dámák kegyeltje és világhírű `díszcsavargó` lett. Első kötete, A koldusok dala 1876-ban egy csapásra híressé tette, még nagyobb feltűnést keltett már a címében is botrányos második, az Istenkáromlások (1884). Ezeken kívül több verseskötete, regénye és drámája jelent meg. Kosztolányi így jellemezte: `Danton és Baudelaire együtt (...) orientális pompával ragyognak a rímei. Dúsgazdag ritmusának van valami harci muzsikája. ... Dagályos, de nagyszerű.` Sok művéből készült színdarab és film. Jó barátja volt Rimbaud-nak és Verlaine-nek. Sok írása olvasható magyarul is. 1911-ben Magyarországra is ellátogatott, s a Lipótvárosi kaszinóban szerepelt. A francia fővárosban hunyt el.
1941. december 12.
Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak
Az amerikai kormány ezt azonban nem tekintette a hadiállapot beálltának, mert szerinte Magyarország agresszió alatt álló, önálló cselekvésre képtelen állam volt. Az USA csak 1942. június 5-én üzent hadat Magyarországnak, s ugyanakkor Romániának és Bulgáriának is.
1955. december 12.
Felavatják a Borsodi Vegyi Kombinátot
Magyarország legnagyobb nitrogénműtrágya-gyára, az első ötéves terv egyik legnagyobb létesítményeként Kazincbarcikán épült egymilliárd forintos beruházással. A BVK termékei elsősorban növényvédőszerek, intermedierek, PVC alapanyagú műanyag félkész- és késztermékek. Az 1980-as évek végétől a vállalatot is utolérte a borsodi nagyiparra jellemző piacvesztés, tőkehiány és recesszió. Ezért 1991. augusztus 1-jétől a Borsodi Vegyi Kombinát teljes körűen átalakult: az állami vállalat egyesült a Borsodi Vegyi Művek Rt-vel, s így létrejött a Borsodchem Rt. A társaság 1999-ben 72,405 milliárd forint árbevételre tett szert, ami 3,1 százalékos növekedés az előző évi értékesítéshez képest. Az árbevétel 73,5 százaléka exportból származott. 2000-ben a cég megvásárolta a tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát Rt. részvényeinek 28,5 százalékát. 2004-ben a cég 12 milliárd forint körüli üzemi eredménnyel számolhatott.
1956. december 12.
Meghal Geyer Stefi hegedűművész
Budapesten született 1888. június 23-án. Hubay Jenő tanítványa volt, első nyilvános koncertjét 1895-ben tartotta. Az 1920-as évektől Svájcban élt, s 1934-től a zürichi konzervatóriumban tanított. Svájc egyik legkiválóbb hegedűművészeként tartották számon. Néhány évig egy vonósnégyes-társaságot vezetett. 1906-tól közeli kapcsolatban állt Bartók Bélával, aki az ő számára írta kiadatlanul maradt kéttételes hegedűversenyét. Egyike volt a legnagyobb magyar hegedűsöknek, ő volt Hubay mesteriskolájának első világsikert aratott növendéke. Főként klasszikus és romantikus művek előadásával tűnt ki. Zürichben érte a halál.
1956. december 12.
Meghal Sántha Kálmán orvos
Nagybecskereken született 1903. július 12-én. Orvosi diplomája megszerzése után 1927-től Budapesten, 1936-37-ben ösztöndíjával Montrealban, 1937-től 1944-45-ben alelnöke volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1951-ben méltatlanul megfosztották katedrájától, MTA tagságától és főorvosi beosztásba helyezték Balassagyarmatra. 1956 elején rehabilitálták és visszakapta akadémiai tagságát, debreceni tanszékét is. Különösen a kisagy részeire és azok működésére, betegségeire vonatkozó kutatásai kiemelkedőek. Jelentős eredményeket ért el az agyi vérkeringés, a beszédzavarok és az isiász kutatásában. Fő művei: Az általános kórtan vázlata (1939), Részletes sebészet (1951). A Went-féle élettani könyvben a központi idegrendszerről szóló fejezetet írta. A Kossuth-díjat 1949-ben, a Széchenyi-díjat (posztumusz) 1990-ben kapta.
1963. december 12.
Kenya kikiáltja függetlenségét
A kelet-afrikai területet a portugálok fedezték fel, majd a XVII. század végén az arabok vették át a hatalmat. A XIX. század végén brit befolyás alá került az ország, amely 1920-ban kapta a Kenya nevet. 1963. december 12-én az ország elnyerte teljes függetlenségét, és a brit Nemzetközösségen belül önkormányzattal rendelkező állam lett. 1964. december 12-én kikiáltották a független Kenyai Köztársaságot.
1979. december 12.
A NATO kettős határozata nagy vitát vált ki
Az a NATO-határozat, amely szerint a szovjet SS-20-as rakéták ellensúlyozására 108 amerikai Pershing-2 rakétát és 464 robotrepülőt állít Nyugat-Európában hadrendbe, ha az USA és a Szovjetunió leszerelési tárgyalásai nem járnak sikerrel, élénk tiltakozást vált ki világszerte, különösen Európában (1983. X. 22.).
1993. december 12.
Elhunyt Antall József miniszterelnök
Sikeresnek tűnő németországi gyógykezelése és egy biztató szakasz után a több év óta beteg kormányfő, Antall József állapota válságosra fordult. Halála után egy héttel ünnepélyes részvét mellett temették. Jellemző, hogy nekrológjaikban az ellenzéki pártok lapjai is tisztelettel beszéltek róla.
Antall József politikus családból származott: édesapja az 1945 előtti Kisgazdapárt politikusa volt, s mint köztisztviselő, lengyel menekülteknek és bujkáló zsidóknak segített a háború alatt; Izraelben fa őrzi emlékét az Igazak Kertjében. Az 1932-ben születetett fiatal tanár az 1956-os forradalomban kívánta folytatni a politikusi pályát, de erre nem volt módja; áthelyezték, majd két évvel később eltanácsolták a tanári pályától, így könyvtáros, muzeológus és kutató történész lett a história legkevésbé ideologikus területén, az orvos történetben. Az 1988-as évben már a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum hivatalosan is nagyra becsült igazgatója. Az 1987-ben megalakult Magyar Demokrata Fórum felismeri benne a nagy képességű politikust, és elnökké választja. Az 1990-es választások után miniszterelnök lesz. Kormányzása alatt zajlik le a szovjet csapatok kivonása, vagyis az ország szuverenitásának visszaszerzése. Politikai nézeteit gyakran kénytelen kompromisszumos megoldásokkal egyeztetni; Kossuth Lajoshoz hasonlóan vallotta a gyakorlatban az egzigenciák, az elérhető lehetőségek tudománya a politika. A történetírás bizonyára fog Antall-korszakról beszélni, mérlegre téve a megtett és elmulasztott lépéseket.
Az ellenzéki sajtó véleményét tükrözi a szocialista napilap, a "Népszabadság" szerkesztőségi cikke,
amelyet nem szokásos nekrológként, hanem inkább elvi állásfoglalásként tettek közzé 1993. XII. 13-án:
"... Történészi szemlélete, tanári habitusa meghatározta politikusi személyiségét. A miniszterelnök megvalósítani
kívánta ideáljait, a múlt századi nemzeti liberalizmus politikai eszméit. Ez az az eszmerendszer, amelyet bízvást
lehet nemes konzervativizmusnak nevezni. S ez a felkészültség alkalmassá tette őt arra, hogy a harmadikutas
mozgalomból jobbközép pártot szervezzen, amelyet elfogadott a nyugat-európai politika. Ez tette képessé a
fontos politikai paktumra, és ez volt az oka, hogy ennek megkötésével befejezettnek nyilvánította a folyamatos
kompromisszumkötés folyamatát.
Antall József kiszámítható politikus volt, róla bizonyosan lehetett tudni következetesen tartja magát a törvényekhez.
...Ez a politikai credo óhatatlanul összetűzéseket okozott. Konfliktusba került saját pártjának szélsőségeseivel,
valamint parlamenti ellenzékével. Jobboldali bírálóival, mert kompromisszumokat kötött, ellenzékével pedig olykor
azért is, mert szilárdan vallotta: teljes mértékben, minden törvényes eszközzel kell élnie mindazokkal a jogokkal,
amelyekre őt az alkotmány felhatalmazta... S amit az utókor majd netán felró a miniszterelnöknek, azért igen sokban
munkatársainak tehető szemrehányás. Ő őszintén hitte: a koalíció nemcsak hogy a legjobb hagyományok letéteményese,
de ezeknek az erényeknek a legkiválóbb képviselői is mellette állnak.
...Magyarország a térségben példátlanul stabil kormányzatot mondhatott magáénak. 1990 tavasza óta volt kormányon, ez
idő alatt más országokban három-négy kabinet is kicserélődött, egyes országok szétestek, mások polgárháborúba
keveredtek. Ezt a stabilitást, a tanuló parlament és a tanuló kormány állandóságát a külföld magasabbra értékelte,
mint a hazai közvélemény. ...Nem rajta múlott, hogy ...a Nyugat nem jutalmazta meg a várt gazdasági segítséggel,
elismeréssel."
1997. december 12.
Az EU tagállamainak állam- és kormányfői Luxembourgban megállapodnak abban, hogy a 11 felvételre jelentkezett állammal együtt indítják el a bővítés folyamatát,
Kormányközi felvételi tárgyalásokat kezdenek a felkészülésben legjobb eredményt elért hat országgal.
