Hónap: október • Nap: 12
1402. október 12.
László nápolyi király magyar trónkövetelő seregei elfoglalják Vrána várát
1492. október 12.
Kolumbusz Kristóf hajói elérik Amerika partjait
Kolumbusz Kristóf olasz tengerész - Izabella spanyol királynő és Ferdinánd király támogatásával - 1492 augusztusában három hajójával(Santa Maria, Pinta, Nina) elindult, hogy Afrika megkerülése nélkül, Nyugat felől jusson el Indiába. 33 napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna, közben egyszer a kis flottát majdnem teljesen fogságba ejtette a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat-szövedék. A csüggedt legénységben Kolumbusz úgy próbálta tartani a lelket, hogy egy második, hamis hajónaplót is vezetett, ahová a megtett távnál kevesebbet írt be. 1492. október 12-én a Nina fedélzetéről Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet. Amikor végre partot értek, a Bahamákon voltak. A sziget eredeti neve Guanahani volt, Kolumbusz San Salvadore-nak keresztelte át. Innen Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak. Kolumbusz - néhány matrózát ott hagyva - visszaindult, hogy az uralkodóknak jelentést tegyen. Mivel bizonytalan volt a visszaút sikerében, rövid beszámolót írt, s ezt egy lezárt palackba tette, remélve, hogy ha ő nem is, de a palackposta elviszi a hírt. Kolumbusz később még három utat tett az Antillákra, mindig azt állítva, hogy Kelet-Indiában járt. Amerigo Vespucci olasz felfedező és térképész - aki először 1499-ben, majd azután még többször is járt az Újvilágban - állapította meg először, hogy Kolumbusz önálló kontinenst fedezett fel, ezért az ő keresztnevéről Amerikának nevezték el a földrészt. Kolumbusz élete végéig nem ismerte el, hogy új kontinensre bukkant, mindvégig abban a hitben élt, hogy Indiába jutott el.
1504. október 12.
Meghal Corvin János
Corvin János - hasonlóan nagyapjához, Hunyadi Jánoshoz - a déli végeken jó szervezőnek, vitéz katonának bizonyult. A politikában azonban sokkal ügyetlenebbül vett részt. Akárcsak apja és nagyapja, Corvin János is a köznemesség bálványa volt: hazai, közülük származó királyjelölt, ellentétben az idegen, elsősorban a Habsburg uralkodójelöltekkel. Apja halála után mégis elsőként hullott ki a trónért folyó versengésből. 1490 júliusában a kincstárral és a Szent Koronával együtt már menekülni kényszerült Budáról, útközben azonban Báthory István és Kinizsi Pál csapatai vereséget mértek rá. Hercegi címét és a Mátyás által neki adományozott birtokok egy részét azonban megtarthatta. A Délvidéken váltakozó sikerű harcokat folytatott a törökkel. Az 1504. évi választáson nem őt, hanem az udvari párt emberét, Perényi Imrét választották nádorrá. Ebben az évben Corvin János meghalt. Két kiskorú gyermeke, Kristóf és Erzsébet 1505-ben, illetve 1508-ban követte a sírba. Özvegyét Ulászló saját unokaöccséhez, Brandenburgi György őrgrófhoz kényszerítette feleségül. Miután 1509-ben ő is meghalt, a Hunyadi-birtokok Brandenburgi Györgyre szálltak. A köznemesség vezetését Szapolyai István nádor fia, János vette át.
1549. október 12.
Meghal Várday Pál esztergomi érsek
1550. október 12.
Fráter György megegyezésre kényszeríti Izabellát
A királyné ígéretet tesz a behívott török segítség visszaküldésére, a helytartó pedig a törökkel való viszony helyreállítására.
1576. október 12.
Bevezetik a spanyol udvari etikettet a prágai udvarban
1576. október 12-től, II. Habsburg Rudolf a német-római császár. E naptól bevezeti prágai udvarában a spanyol udvari szertartásrendet. A Burgundiából származó szigorú és díszes spanyol etikett, amelyet először V. Károly császár vett át, az európai arisztokrácia számára példakép gyanánt szolgál. Az udvari szertartásrend a rangsor szigorú megtartását követeli meg, minden rend és rang számára külön megszólítást ír elő, bevezeti többek között a kézcsókot és az udvari élet minden területén formális magatartási követelményeket állít fel.
1576. október 12.
Habsburg Rudolf foglalja el a császári trónt
1576. október 12-én lépett a császári trónra,de már 1572. szeptember 8-án magyar királlyá koronázták. Nem voltak kiemelkedő uralkodói erényei, sőt öröklött elmebaja és vérbaja miatt fokozatosan elhatalmasodott rajta az őrültség. Ideje nagy részét a tudományok kötötték le, kedvelte az asztrológiát és alkímiát. Udvarában Kepler és Tycho de Brahe is megfordult. A tizenötéves magyarországi török háborúban zsoldosai feldúlták az országot. Nem tudta lecsillapítani a magyar uralkodói rendek elégedetlenségét, amely a nádori szék betöltetlensége, a német zsoldosok garázdálkodása, s a bécsi kamara illetéktelen lépései miatt erősödött föl. Rekatolizáló lépései még inkább népszerűtlenné tették. A helyzetet kihasználva öccse, a későbbi II. Mátyás maga mellé állította a magyar és osztrák arisztokrácia nagy részét, és az 1608-as pozsonyi országgyűlésen szövetséget kötött velük. 1608 áprilisában Rudolfot fegyverrel kényszerítették a magyar trónról való lemondásra, majd 1611-ben a cseh koronáról is lemondott, de a császári címet haláláig viselte.
1576. október 12.
Meghal I. Miksa
1691. október 12.
Bádeni Lajos őrgróf hadaival körülzárja Váradot
1711. október 12.
III. Károly spanyol királyt VI. Károly néven német-római császárrá választják
1712. október 12.
Megszületett Pjotr Ivanovics Ricskov orosz tudós
Több jelentős földrajzi és mezőgazdasági tudományos mű szerzője Vologda városában látta meg a napvilágot. 1734-37 között részt vett az orenburgi expedícióban; ennek alapján írta fő művét az Orenburg topográfiája (helyrajza) című munkát, amelyben elsőként számolt be a körzet történelméről, vallásáról és földrajzáról. Magyarázó szöveggel jelentette meg 1755-ben az Orenburgi kormányzóság színezett térképét, amely az elsők között mutatta be a régió népességét részletes, történelmi és földrajzi tájleírás keretében. Ez a mű a gazdasági földrajz egyik elindítója volt Oroszországban. Foglalkozott még az Ural és Kaszpi-vidék etnográfiájával, történelmével és gazdaságával. Jekatyerinburgban hunyt el 1777. október 26-án.
1726. október 12.
A wüsterhauseni szerződésben Poroszország elismeri a Pragmatica Sanctiót
1810. október 12.
Megtartják az első müncheni `sörfesztivált`
Ezen a napon vezette oltár elé Lajos bajor trónörökös, a későbbi I. Lajos király Therese von Sachsen-Hildburghausen kisasszonyt. A menyegzőt Münchenben öt teljes napon át ünnepelték. A Wittelsbach uralkodó család étellel, itallal vendégelte meg az ünnepségek részvevőit. Végül lóversenyt rendeztek a város kapui előtti réten, amelyet a menyasszony tiszteletére `Theresien-Wiesé`-nek neveztek el. A házasságkötést már abban az időben népünnepélyként (Volkskfest) emlegették. A rákövetkező évben megismételték a rendkívül népszerű lóversenyt és ezzel lerakták a belőle később kialakuló Oktoberfest alapjait. Ehhez járult még a mezőgazdasági szakkiállítás októberi megrendezése is. 1818-ban már felállítottak két hintát és az első `ringlispílt`. A 1896-ban felépítették az első nagy sörkerteket. Az Oktoberfestet több mint másfél százados története során 24 alkalommal kellett elhalasztani háború vagy járványos megbetegedések miatt. Napjainkban a bajorországi Oktoberfestet a világ legnagyobb és legrégibb hagyományú népünnepélyeként tartják számon. A 16 napon át tartó fesztivált az utóbbi években szeptember második felében rendezik meg.
1825. október 12.
Meghal Müller Ferenc József bányamérnök.
Bécsben meghal Müller Ferenc József bányamérnök, mineralógus. A bécsi egyetemen hallgatott bölcsészetet és jogot, majd 1763-tól a selmecbányai bányászati akadémián tanult. 1768-ban a dél-magyarországi bányákhoz került bányamérnöknek, 1770-ben a bánáti bányák igazgatója lett, majd bányatanácsos volt Erdélyben. 1788-ban II. József az összes erdélyi bányák vezetőjévé nevezte ki, 1798-tól pedig Bécsben az erdélyi főbányahivatal igazgatójaként dolgozott 20 éven át. 1778-ban Tirolban ő fedezte fel a turmalin nevű drágakövet, 1783-ban Erdélyben pedig a tellur-aranyércet. Az opál egy nemét, a hyalithot róla nevezték el Müller-üvegnek.
1848. október 12.
Az osztrák birodalmi gyűlés katonai segítséget kér a magyar országgyűléstől
A kérés csak október 16-án érkezik a magyar fővárosba.
1852. október 12.
Meghal John Lloyd Stephens amerikai utazó és régész
Jogot tanult, nyolc évig ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd betegsége miatt utazásokat tett. 1834-ben bejárta Kelet-Európát és a Közel-Keletet, ahol főképpen a régészeti lelőhelyek érdekelték. Úti események Egyiptomban, Arábiában..., valamint Úti események Görög-, Török-, Orosz- és Lengyelországban című művei nagy sikert arattak. Ezután több művet olvasott Közép-Amerika ősi romjairól, s megismerte Jean-Fréderic Waldeck ezekről készült litográfiáit. Ezek hatására elhatározta, hogy feltárja őket, s 1839-ben Frederick Catherwood angol régésszel és grafikussal útnak indult. Munkájukat a Guatemalát, Hondurast, Salvadort, Nicaraguát és Costa Ricát tömörítő Közép-Amerikai Szövetség és a nacionalisták meg a lázadó indiánok közti polgárháborúk akadályozták, de Martin Van Buren elnök támogatásával az USA közép-amerikai megbízottja lett, s így némi diplomáciai védelem birtokában folytathatták kutatóútjukat. Így is volt részük veszélyes incidensekben. A hondurasi Copán közelében értékes sírokra bukkantak, majd számos sírkövet, teraszokat, lépcsőket és falakat találtak. Stephens 50 dollárért megvásárolta az ásatási területet, s a dzsungel kiirtása után folytatták a feltárást. Copánban, a guatemalai Quiriguában, Toninában, a mexikói Uxmalban és Palenquében dolgoztak, s Catherwood lerajzolta a maja építmények, paloták, piramisok, templomok, művészien faragott sztélék, szobrok maradványait. Az első expedíciójukról szóló, Úti események Közép-Amerikában című, 1841-ben megjelent könyvük, amelyben régészeti eredményeik mellett kalandjaikat is leírták, majd a Catherwood rajzait tartalmazó album hatalmas érdeklődést keltett mind a laikusok, mind a tudósok körében. Hatásukra azokat a rég elfeledett szövegeket is kiadták, amelyeket a spanyol konkvisztádorok írtak a maják földjéről. Okfejtései higgadtak, nem próbált elméleteket erőltetni az olvasókra. Második, 1841-42-es útjuk után Úti események a Yucatán-félszigeten cím alatt két kötetben 44 ősi lelőhely feltárásáról számoltak be. Ekkor már dagerrotípiákat is készítettek, de az akkori technika még nem tette lehetővé az eredményes fényképezést. Tevékenységükkel kezdődött Közép-Amerika régészeti feltárása, könyveik nyomán számos kutató indult a maják titkai nyomába. Stephens később az első transzatlanti gőzhajózási vállalatot vezette, majd a panamai földszorost átszelő vasút kiépítésén dolgozott.
1858. október 12.
Meghal a japán fametszet-művészet mestere
Hirosige Ando japán fametsző művész 61 éves korában hal meg szülővárosában, Edóban. Hazájában tett számos utazása során ismeri meg alaposan a japán tájakat, amelyeket számos munkájában örökít meg. Japán elzárkózásának feladása után az amerikaiakkal és európaiakkal való sűrűsödő kapcsolatok révén (1854. I. 31.) néhány munkája Európába is eljut és számos művészre hatást gyakorol. Hirosige leghíresebb fametszetei közé tartozik `A Keleti Főváros látképei` (1830), `Kiotó híres városrésze` (1834) és a `Biva-tó nyolc látképe` (1834-1835) című metszetsorozat, egyéb látképek között.
1866. október 12.
Ratifikálják az október 3-i bécsi békét
1872. október 12.
Megalakul a kolozsvári egyetem
Ferenc József magyar király a kolozsvári egyetem felállításáról szóló 1872:XIX. törvénycikket szentesítette. Az új egyetem karai voltak: jog- és államtudományi, orvosi, bölcsészeti, nyelv- és történettudományi és természettudományi. A felsőoktatási intézmény Kolozsvár elcsatolása után Szegedre költözött, ahol 1921-ben kezdődött meg az oktatás.
1875. október 12.
Megnyitják Esztergomban a Keresztény Múzeumot
Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára 1882-ben került át mai helyére, a Prímási Palotába. A gyűjtemény több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett - köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei - jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai kollekció is. A múzeumi épület felújítását 1969-ben kezdték meg és 1973 májusában nyílt meg ismét.
1877. október 12.
Átadják a budapesti déli vasúti összekötő hidat
1882. október 12.
Megszületett Gulácsy Lajos festőművész
A budapesti születésű művész a Mintarajziskolában Balló Edénél tanult, majd 1902-ben Rómában, Firenzében képezte tovább magát, 1906-ban Párizsban járt, 1907-ben Budapesten az Uránia műkereskedésben, 1922-ben az Ernst Múzeumban rendeztek gyűjteményes kiállítást műveiből. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. Több helyen gyógyították, végül is 1917-ben a lipótmezei elmegyógyintézetbe szállították, amelyet többé el sem hagyott. Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. 1924-ben megvakult. Művészetét különös álomvilág, sajátos líra jellemzi. Rokokó hangulatú, légies nőalakjai, sétáló figurái, a Beatricével találkozó Dante légies álomvilágban mozognak `Naconxypan`-ban, a művész lázas képzelet teremtette birodalom ódon falai között. Művészete nem tartozik semmiféle `izmushoz`, álmodó fantáziájának, a középkorhoz tapadó áhítatának az ösztönös kivetítődése. Még leginkább az angol preraffaeliták elkésett utódának tekinthető. Finom festői hang, lágy tónusok, néhány képén még zománcos színmegoldás jellemzi meseszerűen átfogalmazott olasz történelmi és zsánerjeleneteket ábrázoló festészetét. 1911-ben Strindberg Hattyúvér című mesejátékához díszleteket és kosztümöket tervezett. Ady Endre, Juhász Gyula és Keleti Artúr igen szerette festészetét, az utóbbinak könyvét illusztrálta, Juhász pedig megrázó verset írt Gulácsyhoz. Budapesten hunyt el 1932. február 21-én. Emlékkiállítását 1936-ban a Nemzeti Szalonban, 1947-ben pedig a Bibliotheca Officinában rendezték meg. A magyar szürrealista törekvések egyik ősüket tisztelték fantáziagazdag, bizonyos részében azonban a pszichopatológia problémakörébe tartozó festészetében. Képei a Nemzeti Galériában és nagyobb magángyűjteményekben találhatók.
1885. október 12.
Megkezdődik az Országház építése
1885. október 12-én volt az Országház építkezését megindító első kapavágás az akkori Tömő téren, a mai Kossuth Lajos téren. `Az országgyűlés mindkét házát befogadó Parlament építését` az 1880. évi LXIII. tc. rendelte el. A pályázatra 20 pályamű érkezett, amelyek közül Steindl Imre átdolgozott terveit fogadták el 1884-ben. Az eklektikus-neogót épület, amely a XIX. század végének legnagyobb szabású együttese, 1885-1904 között épült fel. A félkész épületben 1896. június 8-án, a millennium idején először gyűltek össze ünnepi ülésre a honatyák, majd 1902. október 8-án tartották az első országgyűlést, a végleges átadásra 1904-ben került sor. Itt valósult meg az országban az első távfűtés. Az alsó- és a felsőház önálló két szárnyát a köztük lévő kupola foglalja össze. A gótikát a finoman faragott tornyok és fiatornyocskák idézik. Az épületet 88 szobor díszíti: a dunai oldalon Árpádtól és vezéreitől V. Ferdinándig az uralkodókat, a Kossuth téri oldalon az erdélyi fejedelmeket, hadvezéreket és vitézeket ábrázolnak. A Kossuth téri főhomlokzat kiugró középrésze a delegációs termet és a barokk díszlépcsőházat foglalja magába, melynek freskóit Lotz Károly festette. A közös üléstermet a kupola alatt alakították ki. A termekben Körösfői-Kriesch Aladár, Vajda Zsigmond, Rudnay Gyula és mások képei láthatók. A dunai oldal földszintjén kapott helyet az Országgyűlési Könyvtár. A puha mészkőből készült faragványokat a városi levegő tönkreteszi, ezért cseréjük folyamatos.
1891. október 12.
Megszületett Edith Stein német karmelita szerzetesnővér, auschwitzi mártír
Hívő zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot az azóta Lengyelországhoz csatolt Breslauban (Boroszló), de 13 éves korában még ateistának vallotta magát. Egyetemi évei alatt erősen foglalkoztatták a társadalmi kérdések, a nők egyenjogúsága, az igazságkeresés. Avilai Szent Teréz olvasása érlelte meg azt az elhatározását, hogy 32 éves korában katolizáljon. Ezután filozófiát tanított Speyerben és Münsterben. Zsidó származása miatt azonban, Hitler hatalomra jutása után elbocsátották állásából. Nem élt a felkínált menedékkel, nem távozott Dél-Amerikába, hanem Teréz Benedicta néven karmelita szerzetes lett. Elöljárói mindenáron meg akarták menteni, ezért 1938-ban Hollandiába küldték. Ez is csak látszólagos menedék volt. Amikor a Holland Püspöki Kar körlevélben emelte fel szavát a zsidóüldözés ellen, 1942. augusztus 2-án a Gestapo őt is elhurcolta és 9-én, Auschwitzban, gázkamrában meggyilkolta. Teréz Benedicta nővér mindvégig népéhez tartozónak tartotta magát, de olyannak, aki `megtalálta a Messiást`. Az volt a meggyőződése, hogy a zsidók - a megkülönböztetés révén - `részesednek Krisztus keresztjében`. 1987-ben II. János Pál pápa boldoggá, majd 1998. október 11-én szentté avatta. Így - az őskeresztények óta - ő az első zsidó származású szent.
1895. október 12.
Meghal Szarvas Gábor nyelvész
Budapesten meghal Szarvas Gábor nyelvész, akadémikus. 1858-tól kapcsolódott be a tanításba. Az MTA a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével bízta meg. Így indult meg 1872-ben a Magyar Nyelvőr című folyóirat, s itt tette közzé nyelvművelő, nyelvhelyességre törekvő cikkeit. Simonyi Zsigmonddal együtt szerkesztette a Nyelvtörténeti Szótárt. Tagja volt a helsingforsi Finn-Ugor Társaságnak. Egyaránt küzdött a nyelvújítási túlzások és a magyartalan kifejezések használata ellen. 1884-ben az MTA rendes tagjává választották.
1902. október 12.
Leleplezik Fadrusz János Mátyás király szobrát Kolozsvárott
1902. október 12.
A magyar labdarúgó válogatott lejátsza első hivatalos mérkőzését
`Nemzeti sportágunk` az 1890-es években vert gyökeret. Azt nem lehet tudni, kik és hol játszották az első mérkőzést, meglehet, hogy itt dolgozó angol szakmunkások rúgtak először labdába ezen a földön. Az bizonyos, hogy a BTC (Budapesti Torna Club) keretén belül alakult meg az első magyar futballcsapat. A Magyar Labdarúgó Szövetség megalakulása 1901. január 19-én a sportág népszerűvé válását jelezte. Egy hónap múlva a Csömöri úti pályán a BTC és a Budapesti SC között lezajlott az első magyar bajnoki mérkőzés is. A nemzetközi megmérettetésnek is rövidesen eljött az ideje. Április 11-én a Millenáris pályán az Angliából érkezett Richmond AFC 4:0-ra legyőzte az MLSZ által kiállított vegyes csapatot. Az első hivatalos országok közötti mérkőzés 1902. október 12-én zajlott le Bécsben, és ezzel kezdetét vette, a több mint 100 alkalommal megrendezett magyar-osztrák összecsapások sorozata. A `sógorok` 5:0-ás győzelmét hozó találkozón csapatunk balösszekötője a kétszeres olimpiai bajnok, úszó, Hajós Alfréd volt.
1918. október 12.
Gyűlést tart a Román Nemzeti Párt
A nagyváradi gyűlésen önrendelkezési jogot követelnek az erdélyi románság számára.
Franciaország elismeri a szeptember 3-án alakult Román Egység Nemzeti Tanácsát.
1919. október 12.
Nagygyűlést tartanak a kisgazdák
Kaposvárott, a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda és Földműves Párt nagygyűlésével megindul a párt országos szervezése.
1922. október 12.
Megszületett Bodnár Éva művészettörténész
A Magyar Nemzeti Galéria alapító tagja Miskolcon látta meg a napvilágot. A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott 1947-ben. Dolgozott a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjában, majd a Szépművészeti Múzeumban. Egyik alapítója volt az 1957-ben létrejött Magyar Nemzeti Galériának. A gyűjtemény festészeti osztályát vezette 1964-85 között. Művészettörténészként elsősorban a XIX-XX. századi magyar, illetve külföldi piktúra foglalkoztatta. Több jelentős tárlatot rendezett, így például az 1962. évi Csontváry-emlékkiállítást. Könyvet írt Tornyai János művészetéről, valamint idősebb Markó Károly festészetéről is. Budapesten hunyt el 1994. február 25-én.
1925. október 12.
Meghal Szentkláray Jenő történész
Temesváron meghal Szentkláray Jenő történész, akadémikus, pap. Középiskolai tanulmányai után a papi pályát választotta. 1866-ban szentelték katolikus pappá Temesvárott, majd Dél-Magyarországra került segédlelkésznek. 1873-ban szülővárosába hívták papi szolgálatra. 1868-tól tanárként folytatta pályafutását, 1883-ban a budapesti egyetem történelem magántanára lett. 1885-ben a belgrádi szerb tudós társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Főleg a régi Magyarország délvidéki megyéinek történetével foglalkozott. 1882-től az MTA levelező tagja volt. Főbb művei: A dunai hajóhadak története. Budapest, 1885.; Újabb részletek a délmagyarországi török hódoltság történetéből. Budapest, 1917.; Temesvár szabad királyi város története a vár keletkezésétől 1850-ig. [Budapest, 1942.]
1928. október 12.
Választmányi ülését tartja az Országos Fajvédő Párt
Elhatározzák, hogy a pártot Gömbös Gyula kilépése után is fenntartják, Magyar Revíziós Párt néven. Elnöke Szemere Béla lesz.
1929. október 12.
A kormány pertörlést rendel el
A pertörlés az 1919 óta emigrációban élő szociáldemokrata politikusok, Buchinger Manó és Garami Ernő ügyére vonatkoznak.
November 7-én mindketten hazatérnek.
1930. október 12.
Megalakul a Független Kisgazdapárt
A kisgazdapárt a legújabb kutatások szerint 1908. január 12-én alakult meg: a `Nagyatádi' előnevét még nem használó Szabó István arra a napra hívta össze Somogy megye vezető kisgazda személyiségeit, akik létrehozták a vármegyei Kisgazdák Egyesületét. Ez a párt végül 1922-ben egyesült Bethlen István pártjával, s így története megszakadt. 1930. október 12-én Békés községben 11 vármegye küldöttei népgyűlésen mondták ki a Független Kisgazdapárt megalakulását, vezetőjévé Szijj Bálintot választották. December 10-én a párt egyesült Gaál Gaszton Agrárpártjával. Az FKGP 1945 őszén nagy választási győzelmet aratott, ők alakíthattak kormányt, majd 1946-ban Tildy Zoltán személyében kisgazda köztársasági elnököt választottak. A kommunista párt azonban fokozatosan felmorzsolta, s végül 1948-ban szovjet nyomásra `megfojtották` a pártot, de meg nem szűnt, majd 1988. november 18-án újjáalakult. A párt az 1990. évi szabad választásokon 44, 1994-ben 26, majd 1998-ban 48 mandátumot szerzett. Ezzel a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormány második pártja lett, s négy miniszteri tárcát kapott. 2002-ben a választásokon a párt egy százalékot sem ért el, s így - 12 év után - nem került be a parlamentbe.
1936. október 12.
A kormányzó kinevezi a Darányi-kormányt
Miniszterelnök: Darányi Kálmán.
Miniszterek:
- belügy: Kozma Miklós;
- földművelésügy: Darányi Kálmán miniszterelnök;
- honvédelem: Rőder Vilmos;
- igazságügy: Lázár Andor;
- kereskedelem-, posta és iparügy: Bornemissza Géza;
- külügy: Kánya Kálmán;
- pénzügy: Fabinyi Tihamér;
- vallás- és közoktatásügy: Hóman Bálint.
1938. október 12.
Kánya Kálmán fontos üzenetet küld a berlini magyar követnek
Arra utasítja, hogy biztosítsa a birodalmi külügyminisztert, miszerint Magyarország semmilyen újfajta blokkpolitikába nem egyezik bele, hű marad a tengely politikájához.
1944. október 12.
A kormányzó új belügyminisztert nevez ki
Bonczos Miklós helyét Schell Péter báró foglalja el.
1946. október 12.
A párizsi békekonferencia elfogadja a magyar békeszerződést
A szerződés visszaállította Magyarország 1938 előtti határait. Az első és második bécsi döntést semmisnek nyilvánította, sőt Magyarországnak a Szigetközben még át kellett még engednie három falut Csehszlovákiának. Bár volt némi vita az erdélyi határról, a szövetséges nagyhatalmak elutasították azt a magyar igényt, hogy a magyar-román határt ötezer négyzetkilométerrel módosítsák Magyarország javára. A szerződést 1947. február 10-én írták alá.
1974. október 12.
Arafat Magyarországra érkezik
A Romániából érkezett Jasszer Arafattal folytatott tárgyalásokról kiadott közlemény újra kifejtette a palesztin kérdésben a szovjet állásponthoz igazodó magyar felfogást: `A közel-keleti válság megoldásához elengedhetetlennek tartják az izraeli megszálló csapatok kivonását valamennyi elfoglalt arab területről [...], a palesztinai arab nép önrendelkezési jogának érvényesítését, az önálló palesztin nemzeti hatalom megteremtését...` Megállapodtak a Palesztin Felszabadítási Szervezet állandó budapesti képviseletének létesítéséről - Magyarország folytatja a PFSZ politikai és szerény mértékű anyagi támogatását. Nehéz megítélni, hogy a magyar közvélemény hogyan vélekedett az arab-izraeli konfliktusról, s ezen belül a palesztin-kérdésről. A magyar kormányzat felzárkózott a szovjet blokk arabbarát politikájához. Úgy látszik, ebbe az irányba szorította a tábor politikához fűződő kötelezettsége. De nem mellőzhető az, hogy a határokon túli magyar kisebbség és a palesztinok között különböző párhuzamokat vont a lakosság egy része. Országszerte viccek keletkeztek a palesztin vezér "asztalkendő"-jéről, szerelmi életéről. A szolgáltató nagyvállalatot, a "Javszer"-t a köznyelvben csak "Javszer Arafat"-nak nevezték.
1986. október 12.
Meghal Fényes Szabolcs zeneszerző
Nagyváradon született 1912. április 30-án. Az 1930-as években Berlinben az UFA filmgyárban dolgozott. A magyar színházi élet kimagasló egyénisége lett, amikor 18 évesen nagy sikert aratott Maya című operettjével. 1942-49 és 1957-60 között a Fővárosi Operett Színház igazgatója, s közben 1949-57 között a Vidám Színpad zenei vezetője volt. A könnyűzene egyik legnépszerűbb hazai művelőjeként sokat foglalkoztatott, kedvelt filmkomponista volt. Több mint 100 filmzenét, szimfonikus könnyűzenét, sanzonokat, 600-700 dalt, több mint 45 operettet és színpadi művet írt. Ő a szerzője többek között az `Egy szoknya, egy nadrág`, a `2x2 néha öt`, az `Esős vasárnap`, a `Fűre lépni szabad`, a `Dollárpapa` című nagy sikerű filmek zenéjének. Három önálló nagylemeze is megjelent. 1964-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1980-ban kiváló művész címmel tüntették ki.
1986. október 12.
Konkrét eredmények néllkül ér véget a reykjavíki csúcstalálkozó
Reykjavíkban Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov leszerelési megbeszélései konkrét eredmény nélkül záródnak. A tárgyalások az amerikai űrkutatási program, az SDI kérdésében (1986. III. 27.) támadt áthidalhatatlan ellentétek miatt hiúsulnak meg. Az Egyesült Államok elutasítja azt, hogy tíz évre tekintsen el az ABM-szerződés, a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződés felmondásától, és ez alatt az idő alatt csak laboratóriumi szinten folytassa az SDI-kutatásokat. A két fél eddigi megállapodásai: - öt éven belül 50 százalékkal csökkentendő a hadászati támadó fegyverek száma; - teljesen leszerelendő az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták: a Pershing-2-k, a robotrepülőgépek, az SS-20-asok; - lépcsőzetesen folytatott tárgyalások útján elérendő az atomfegyver-kísérletek teljes leállítása, majd minden atomfegyver felszámolása, de ezt a NATO-ban jelentős erők ellenzik.
1995. október 12.
Meghal Asztalos János
Feldebrőn meghal Asztalos János kanonok, pápai káplán, `a pócspetri pap`. Neve az 1948-as hírhedt pócspetri perben vált híressé, amikor a rákosista bíróság a nyírségi falu jegyzőjével, Királyfalvival egyetemben halálra ítélte. A hányatott sorsú pap szegény parasztszülők gyermekeként látta meg a napvilágot, egy mátraalji kis faluban, Feldebrőn. Az elemi iskola elvégzése után, Egerben tanult a cisztercitáknál. 1945-ben lett Pócspetri plébánosa. 1948-ban a rákosista hatalom heves vallásüldözésbe kezdett, napirendre került az egyházi iskolák államosítása és már megindult a hajsza a kommunista párt hatalomátvétele miatt leghevesebben tiltakozó Mindszenty József hercegprimás ellen. A nyírségi faluban június 3-án, nagygyűlésen tiltakoztak a hívők az iskolák tervezett államosítása ellen. A kivezényelt két rendőr egyikének kezében elsült a kibiztosított fegyver és saját testébe fúródott. A környékbeli rendőrök megérkezése után a tüntetés általános lövöldözéssé fajult. A rákosista hatóságoknak kapóra jött az eset, lázadási ügyet csináltak a pócspetri eseményekből és koncepciós perben a budapesti statáriális bíróság a falu plébánosát, mint felbújtót, mindpedig Királyfalvi jegyzőt halálra ítélte. Az utóbbin a halálos ítéletet végre is hajtották, míg a plébános ítéletét kegyelemből életfogytiglani börtönre változtatták. Hét évet ült, főként Vácott és 1956-ban, a forradalom idején szabadult. Ezt követően Rómában, majd 1973-tól a bajorországi Ganghofenben lett az ottani magyarok lelkiatyja, a menekültek segítője. Csak 1989-ben tért ismét vissza Feldebrőre.
1996. október 12.
Meghal René Lacoste francia teniszező
Az egyik legeredményesebb francia teniszező Párizsban született 1904. július 2-án. Kétszer nyert Wimbledonban (1925, 1928) és az USA bajnokságán (1926, 1927) és háromszor lett első a francia nemzetközi bajnokságon (1925, 1927, 1929). Az alapvonaljáték mesterének, az 1920-as évek legravaszabb taktikusának számított. Abban az időszakban a francia teniszsportban `Négy Muskétásnak` nevezték a René Lacoste - Henri Cochet - Jean Borotra - Jacques Brugnon kvartettet, akik kiemelkedő eredményeket értek el. A Davis Kupát 1927-1932 között hat éven át védték, köztük Lacoste 1927-ben és 1928-ban lett kupagyőztes. Viszonylag fiatalon, 25 éves korában hagyta abba a `fehér sportot`. Később az üzleti életben vált sikeremberré. Több között ő tervezte a `Lacoste-trikót`, s miután játékoskorában `krokodilnak` becézték, ma is ez a krokodil díszíti a Lacoste-védjegyű szerelést.
2002. október 12.
Meghal Ray Conniff amerikai muzsikus
A szórakoztató zene jelentős alakja Attleboro-ban született 1916. november 16-án. Az 1930-as évek közepétől az 1980-as évek derekáig járta az amerikai és a külföldi előadótermeket. Pozanon tanult meg játszani apjától még iskolás korában. Kisegyüttesekkel zenélt, majd előbb Bunny Berigan együttesében folytatta, azután pedig Artie Shaw zenekarába került. A háború alatt azonban szünetet kellett tartania, mert behívták katonának. Leszerelése után kezdődött karrierje: az 1950-es évektől lett világhírű. Saját együttesével 1954-től a Columbiánál készített felvételeket. Az Egyesült Államokban 1957 és 1968 között az együttes 28 albuma került a negyvenes listára. Sokat emlegetett albumai közé tartozott a Say It With Music, az It,s The Talk of My Town, a sokmillió példányban elkelt Somewhere My Love. Ő volt az első amerikai szórakoztató zenész, aki 1974-ben Moszkvában felléphetett. Szívesen rándult ki a filmek világába is. Feldolgozta a Love Story, a Doktor Zsivágó és más filmek alapslágereit. Nagy érdeme, hogy a szórakoztató zenében kitűnően házasította össze a dzsesszes, a big band stílust a melodikus slágerzenével.
