2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: november  •  Nap: 09
15 találat
[1]

1330. november 9.

Károly Róbert katasztrofális vereséget szenved

A Kárpátokon túli terület hódoltatása az Árpádok állandó törekvése volt. A havasalföldi vajdát - aki több-kevesebb megszakítással magyar hűbéres volt - az önálló szörényi bánság megszervezése fordította szembe a magyar királlyal. Szövetséget kötött a bizánciakkal, a bolgárokkal és a tatárokkal, így egyoldalúan felszámolta a magyar függést. Károly 1330-ban indult megrendszabályozására. A számára ismeretlen földön, havasok és erdős hegyek között azonban nem tudott élelmet szerezni, emiatt seregével kénytelen volt visszafordulni. A magyar had a Kárpátok egyik szűk szorosában a románok csapdájába került. Az utat elöl-hátul eltorlaszolták, a sereget meredek sziklafalak fogták közre. A krónikás szerint ` egészen olyanok voltak, mint a varsában vagy hálóban megfogott halak`. A románok négy napon át gyilkolták a védekezésre képtelen magyar sereget, melynek jelentős része ott veszett a posadai szorosban. Maga a király is csak egyik bárója, Hédervári Dezső önfeláldozásának köszönhetően - aki magára öltötte a király címeres páncélját - tudott megmenekülni. A jelenet a 19. századi romantika korában az önfeláldozó alattvaló példájaként vált kedves témájává az irodalomnak és a képzőművészetnek.

[2]

1431. november 9.

A husziták egyik serege a Vág völgyében vereséget szenved a magyaroktól

[3]

1456. november 9.

Hunyadiék felkoncolják Cillei Ulrikot

Hunyadi János nándorfehérvári halála után V. László nagybátyját, Cillei Ulrikot nevezte ki az ország főkapitányává. Cillei a török ellen toborzott német keresztes had élén délre vonult, hogy átvegye az elhunyt főkapitány kezén lévő királyi várakat. A Bács megyei Futakra összehívott országgyűlésen a család fejének számító idősebbik fiú, Hunyadi László is megjelent, és meghódolt a királynak. Ellenfelei bizalmatlanságát sikerült leszerelnie: a király és Cillei alig néhány főnyi kísérettel, sereg nélkül lépte át a Hunyadi-párt kezén lévő Nándorfehérvár kapuját. Könnyelműségéért Cillei az életével fizetett. 1456. november 9-én Hunyadi László és hívei felkoncolták, a megrémült királyt pedig hatalmukba kerítették. V. László egy hónappal később Temesvárott Hunyadi Lászlót nevezte ki az ország főkapitányává, és esküvel fogadta meg, hogy Cillei haláláért nem lesz semmi bántódása.

[4]

1712. november 9.

II. Rákóczi Ferenc Anglia érintésével Franciaországba indul

[5]

1738. november 9.

Meghal Rákóczi József herceg

[6]

1778. november 9.

Meghal Giovanni Battista Piranesi, olasz rézmetsző és építőmester

Rómában 58 éves korban elhunyt az olasz rézmetsző és építőmester Giovanni Battista Piranesi. A művész hírnevét a Rómáról készített fantasztikus látképeinek és építészeti fantáziájának köszönhette elsősorban. Építészként az 1745 óta Rómában és Piranesi a máltai lovagrend Santa Maria del Piorato templomát építette.

[7]

1799. november 9.

Napóleon magához ragadja a hatalmat

A brumaire 18-i államcsínnyel Bonaparte Napóleon tábornok a katonaságra támaszkodva megdönti a direktóriumot, és ideiglenes kormányt hoz létre, amely kidolgozza a konzulátus alkotmányát. Napóleon az első konzul tisztségében egyesíti a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat. Az államcsíny a nagypolgárság javára zárja le a francia forradalmat, félre állítva a royalistákat és a radikális republikánusokat. Napóleon uralmában nemcsak a nagypolgárság, hanem a gazdag parasztság is garanciát lát a radikális népmozgalmakkal és az ingatag kormányokkal szemben. A konzulátus népszavazással lefogadott alkotmánya, melyet Emmanuel Joseph Siey?s abbé fogalmaz meg, kiterjedt hatalmat biztosít az első konzulnak. Ő nevezi ki - a másik két konzul és az államtanács javaslatait figyelembe véve - az összes katonatisztet, hivatalnokot és bírót, valamint a szenátust. A szenátus jelöli - az általános választások során közvetve megválasztott előkelőségek (notables) közül - a tribunátus (hatásköre a törvényjavaslatok megvitatása) és a törvényhozó testület (hatásköre csak a törvények megszavazása) tagjait. A közigazgatást és az iskolaügyet centralizálják.

[8]

1925. november 9.

Németországban megalakul az SS

Hitler testőrsége: a Schutzstaffel

Die Schutzstaffel im Dritten Reich

[9]

1944. november 9.

Megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága

A magyar ellenállók szervezetét és demokratikus pártokat tömörítő szervezet 1944. november 9-én alakult meg Bajcsy-Zsilinszky Endre elnökletével. A Bizottság legfőbb feladatának a német megszállás és a nyilasok elleni fegyveres felkelés megszervezését és a szovjet csapatokkal együttműködve az ország, s elsősorban a főváros felszabadítását tartotta. Ezeket a célokat fogalmazta meg a szervezet november 10-én kiadott kiáltványa. A felkelés katonai megszervezésére megalakult a MNFFB Katonai Vezérkara, amelynek parancsnoka Kiss János altábornagy, vezérkari főnöke Nagy Jenő ezredes volt Árulás következtében mindkét testület tagjait november 22-én letartóztatták, a szervezkedés megszűnt. December 8-án a vezérkar irányítói közül Kiss Jánost, Nagy Jenőt és Tartsay Vilmos vezérkari századost kivégezték. december 24-én kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét is.

[10]

1949. november 9.

Nagykoalíció alakul Ausztriában

Leopold Figl osztrák szövetségi kancellár az Osztrák Néppárt (ÖVP) és Ausztria Szocialista Pártja (SPÖ) részvételével koalíciós kormányt állít föl, és a képviselőházban felolvassa kormány-nyilatkozatát. február 5-én a szövetségesek engedélyével új párt alakul, a Függetlenek Választási Pártja (WdU), mely indult az október 9-i választásokon, és meglepő választási eredményt ért el. Ausztria két nagy pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és Ausztria Szocialista Pártja (SPÖ) tetemes veszteséget könyvelhetett el, miközben a Függetlenek Választási Pártja (WdU) 16 mandátumot nyert.

[11]

1953. november 9.

Kambodzsa elnyeri a teljes függetlenséget

Kambodzsa 1949-ben a Francia Közösségen belül függetlenséget kapott, majd 1953. november 9-én lett teljesen független. A Délkelet-Ázsiában, a mai Kambodzsa területén a IX. század elején jött létre az Angkor-birodalom, amely 1431-ig állt fenn. A XVII. században jelentek meg az első európai kereskedők és misszionáriusok, majd a hollandok és az angolok szerveztek kereskedőtelepeket. 1863-ban a franciák kényszerítettek védnökségi szerződést az országra, majd gyarmati közigazgatást vezettek be. A XX. század első évtizedében kezdődött meg a nemzeti felszabadító mozgalom. 1945 augusztusában kikiáltották ugyan a függetlenséget, de októberben ismét francia csapatok foglalták el Kambodzsát. 1947-ben az ország az Indokínai Föderáció tagjaként alkotmányos monarchia lett, választott parlamenttel. Kambodzsa 1953. november 9-én nyerte el függetlenségét, s megalakult a Kambodzsai Királyság. Két évvel később az 1941 óta uralkodó Norodom Szihanuk apja javára lemondott a trónról, majd az első szabad választásokon az ország miniszterelnöke, 1960-ban pedig államfője lett. 1957-ben kimondták az ország semlegességét. 1970-ben államcsínnyel az Amerika-barát Lon Nol tábornok került hatalomra, az ő rendszerét 1975-ben a maoista Vörös Khmer mozgalom döntötte meg. A győztes Pol Pot, a mozgalom alapítója meghirdette az "igazi kommunizmust". A kínai támogatást élvező, és a Vietnam-ellenes nacionalizmust meglovagló vörös khmerek Szihanukot házi őrizetbe helyezték és hihetetlen rémuralmat vezettek be. Közel hárommillió embert öltek meg, elpusztult a teljes értelmiség, tönkretették a gazdaságot, a több ezer éves öntözőrendszer is megsemmisült. 1979 januárjában a vietnami csapatok megdöntötték a vörös khmerek uralmát és kommunistákat segítettek hatalomra: kikiáltották a Kambodzsai Népköztársaságot. A vietnamiak csak tíz év múlva távoztak, az ellenük összekovácsolódott furcsa koalíció tagja volt a határ közeléből gerillaháborút folytató Pol Pot, a külföldön ellenkormányt létrehozó Szihanuk és Son Sann frakciója. Tizenkét éves polgárháború után 1990-ben a kormány és a három ellenállási csoport Jakartában nemzeti tanácsot hozott létre, amelynek elnökévé Szihanukot választották, egyben elfogadták az ENSZ által kidolgozott rendezési tervet. 1991-ben aláírták a fegyverszüneti megállapodást. Hosszú és véres belső harcok után 1993-tól az országban ismét a királyság az államforma. Az uralkodó Norodom Szihanuk lett, aki 2004 októberében lemondott, s a trónon fia követte.

[12]

1965. november 9.

Áramszünet bénítja meg USA és Kanada egy részét

1965. november 9-én az Egyesült Államok hét északkeleti államban - és Kanada egy részén - mintegy 30 millió ember kényszerült arra, hogy gyertyafény mellett töltse az estét. New Yorkban helyi idő szerint 18.27-kor kialudtak a villanyok és csak 14 óra múlva gyulladtak ki. Az áramszünetet az váltotta ki, hogy a kanadai határ közelében egy elektromos relé a hirtelen fellépő túlterhelés miatt felmondta a szolgálatot: ennek tovagyűrűző hatása miatt 12 perc leforgása alatt 128 ezer négyzetkilométernyi terület borult sötétségbe. Az áramszünet három ember halálát okozta és mindössze 59 embert vettek őrizetbe fosztogatási kísérlet miatt. Az áramkimaradás okozta anyagi kárt 100 millió dollárra becsülték.

[13]

1970. november 9.

Elhunyt Charles de Gaulle

79 éves korában elhunyt Charles de Gaulle francia politikus és tábornok, aki az V. Köztársaság elnökeként (1959-1969) autoritárius-patriarchális kormányzási stílust honosított meg. Külpolitikai célja Franciaország nagyhatalmi pozíciójának a visszaszerzése volt; elhatárolta magát az Egyesült Államoktól és önálló atomerőt hozott létre. A hadsereg és a jobboldaliak ellenállása dacára sikerült véget vetnie az algériai háborúnak (1962. III. 18.). A második világháború idején Franciaország kapitulációja (1940) után megalakította a francia emigráns kormányt.

[14]

1989. november 9.

Leomlik a berlini fal

Az NDK megnyitotta nyugati határait. A fal és a szövegdrót többé nem választja el Németország két részének lakóit, akik számára egy új korszak kezdődik. A történelmi nap eseményei:
19 óra Schabowski tájékoztatja a sajtót Günter Schabowski, az NSZEP politikai bizottságának tagja az NDK televízió által egyenes adásban közvetített sajtókonferencián: "Külföldi magánutazásokat ezentúl mindenféle előfeltétel (utazási ok, rokonsági kapcsolat) nélkül lehet kérelmezni... Az NDK néprendőrségének illetékes útlevél- és bejelentkezésügyi szerveit utasították, hogy a többszöri kiutazáshoz szükséges vízumokat késedelem nélkül kiállítsák... Az NDK és az NSZK közti összes határátkelőhelyet, valamint a (Nyugat-)Berlinbe vezető utakat lehet használni."
20 óra Kelet-berlini híresztelések Úgy látszik, Kelet-Berlinben senki sem értette meg igazából, hogy mi ennek a közlésnek a jelentősége. A nyugat-berlini határátkelőhelyek ugyanolyan üresen tátongtak, mint egyébként. Lassanként elterjedt a szóbeszéd, hogy a Bornhollmer Strasse-i határátkelőhely nyitva van.
21 óra Tömeg az ellenőrző pontokon A kép egy csapásra megváltozott. Az Invaliden Strasse-i, a Bornhollmer Strasse-i és a Sonnen Alle-i ellenőrző pontnál áttekinthetetlen embertömeg gyűlt össze, arra várva, hogy átengedjék őket Nyugatra. Az útiokmányokkal rendelkező embereket átengedik az úgynevezett "chek-point"-okon, ellenőrző állomásokon.
23 óra Felnyílnak a sorompók A határőrség nem tud a tömegnek ellenállni. Egy százados parancsot ad, hogy nyissák fel a sorompókat. Emberek ezrei özönlenek át nyugat-berlini területre. A szektorok közötti átkelőállomásoknál magukkal ragadó jelenetek játszódnak le. Ismeretlen emberek zokogva ölelik át egymást. Az NDK-autósok ujjongó nyugat-berliniek sorfala között haladnak. Rövid időn belül reménytelenül megtelnek a belváros utcái.
3.30 óra Ismét bezárják a Brandenburgi Kaput A nyugat-berlini rendőrök és a kelet-berlini határőrök lezárták a Brandenburgi Kapuhoz vezető utakat, amelyeken keresztül a berliniek néhány órán át akadálytalanul jöhettek-mehettek. Lassanként mind az 500 000 látogató visszatér Kelet-Berlinbe. Először történt, hogy Trabantok okoztak közlekedési dugót nyugat-berlini területen. Az éjszakai események azonban visszafordíthatatlanná tették a fal lebontásához vezető folyamatot. A fal jelkép volt: lebontása megnyitotta az utat az egyesülés előtt. Darabjai a szabadságot szimbolizáló emléktárgyak lettek.

[15]

1991. november 9.

Meghal Yves Montand

Mintha ismerte volna Deák Ferencnek tulajdonított mondást (`aki fiatalon nem forradalmár, annak nincs szíve, aki érett korban nem konzervatív, annak nincs esze`), hasonlóképpen nyilatkozott az egykori harcos kommunista sanzonénekes és filmszínész, amikor ötvenen túl keményen bírálta a Francai Kommunista Párt Moszkva-hű vezetését. Montand 1951-ben kötötte össze életét Simone Signoret-vel, aki az olasz munkáscsalád fiát a favágás és a boksz világából a színházi előadóművészet és a film dicsőségébe emelte át. Montand-t `A félelem bére` című 1952-es film tette világhírűvé, újszerű sanzonéneklése, a barna nadrág és ing a színpadon, a mélyen emberi előadásmód. Emlékirataiból tudjuk, moszkvai útja során, mint ismert kommunista művész, hogyan próbált kiállni Nagy Imre érdekében. Az 1968-as csehszlovákiai bevonulás után fokozatosan szakított a párttal, ugyanakkor fontos szerepet játszott olyan filmekben, amelyek diktatórikus rendszerekről szóltak (`Z`, `Ostromállapot`, `Vallomás`). E trilógia harmadik darabját, mely a csehszlovákiai sztálinista pereket idézte, kelet-európai mozik nem játszották. Montand élete utolsó időszakában új házasságot kötött, kisgyerekének örült, és színészi képességeit főként bűnügyi filmekben kamatoztatta.

Bezár