Hónap: november • Nap: 07
1687. november 7.
Magyarország örökös Habsburg-királyság lesz
A török elleni felszabadító harcok megindulása és mindenekelőtt Buda felszabadítása egyre sürgetőbbé tették a császári/királyi udvar számára az ország kormányzásának áttekintését, a különböző reformelképzelések megvitatását, az ősi rendi alkotmány módosítását. Ehhez viszont szükséges volt a magyar országgyűlés összehívása. A legfontosabb államjogi kérdések már a császár és a főrendek képviselői között tartott előzetes tárgyalásokon eldőltek: a királyválasztás jogának helyébe a Habsburgok örökös királyságának törvénybe iktatása lépett az Aranybulla ellenállási záradékának eltörlésével. I. Lipót császár ennek tudatában hívta össze 1687. október 18-ra Pozsonyba a magyar rendeket, hogy a szükséges törvénymódosításokat velük elfogadtassa. A Caraffa tábornok eperjesi vésztörvényszéke által hozott ítéletek árnyékában a rendek tárgyalásai az uralkodó elképzelései szerint haladtak. Az országgyűlés jóváhagyta az új törvényeket, és elsőszülöttségi jogán királlyá koronázták a 9 éves József főherceget. A király 1688 januárjában szentesítette a törvényeket, melyek értelmében Magyarország a Habsburgok örökös királyságai közé került. A lojális főnemesség szolgálatainak elismeréseként törvénybe iktatták a hitbizomány intézményét (vagyis: királyi engedéllyel elidegeníthetetlenné nyilvánították a nagybirtokok jelentős részét). A köznemesség megnyugtatására megújították az 1681. évi soproni országgyűlés vallásügyi intézkedéseit (vagyis: kimondták a protestáns vallásgyakorlat szabadságát); megszüntették az eperjesi vésztörvényszéket. Az országgyűlés ugyanakkor nagyszámú külföldi főnemest fogadott a Magyar Királyság nemesei közé.
1701. november 7.
Rákóczi Ferenc megszökik bécsújhelyi börtönéből
II. Rákóczi Ferenc herceg az 1697-ben levert hegyaljai parasztfelkelés, s a véres megtorlások után, híveinek unszolására 1700-ban cselekvésre szánta el magát és XIV. Lajos francia királyhoz fordult segítségért. Azonban a francia megbízott elárulta őt a Habsburgoknak, akik - I. Lipót Habsburg császár utasítására - 1701-ben a nagysárosi kastélyban letartóztatták a hűtlenséggel vádolt Rákóczi Ferenc herceget, majd Bécsújhelyen május 29-én a várbörtönbe zárták. Vele együtt fogták el Szirmay Istvánt, Vay Ádámot, Lászlót és Mihályt. A herceg ügyében összeült különbíróság megállapította a hűtlenség elkövetését és az ügyész fej- és jószágvesztésre szóló ítéletet kért. 1701. november 7-én azonban Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália (hessen-rheinfelsi hercegnő) segítségével megszökött a börtönből. (A szökésben közvetve részt vett I. Lipót jezsuita gyóntatója és több udvari személy is, akik Rákóczi kivégzése esetén európai diplomáciai bonyodalmaktól féltek. A szökésben közvetlenül részt vett Gottfried Lehmann kapitányt - ő volt a parancsnoka a Rákóczit őrző dragonyos szakasznak - a császári törvényszék halálra ítélte és 1701 végén kivégezték.) Szökése után Rákóczi Lengyelországba menekült (1701. november 25.), s 1703-ban kurucok onnan hívták haza a felkelés vezetésére.
1810. november 7.
Megszületett Erkel Ferenc
Erkel Ferenc Gyulán született. Pozsonyban tanult zenét, majd 1828-tól Kolozsváron élt, hangversenyezett és vezényelni tanult, 1834-ben Pesten telepedett le, s zongoraművészként aratott jelentős sikereket. A XIX. század magyar zenéjének egyik legjelentősebb mestere, közel ötven éven át a Nemzeti Színház karnagya volt, 1874-től pedig az Operaház főzeneigazgatója. Ő a Himnusz megzenésítője (1844). Első nevezetes operája a Hunyadi László (1844), amely máig megőrizte népszerűségét. Ezt fő műve, a Katona József drámája nyomán írt Bánk bán (1861) követte, amely az uralkodói önkény elleni éles tiltakozás. Az opera dallamai már tiszta magyar zenére épültek (Bordal, Hazám, hazám, Melinda áriái). Műveiben a magyar történelem, a nemzeti eszmék kifejezésére törekedett. Munkássága a magyar zeneélet valamennyi területén korszakos jelentőségű. Ő alapította meg a Filharmóniai Társulatot, és megalapításától igazgatója, zongoratanára volt a Zeneakadémiának (1875-87).
1895. november 7.
Bíró Lajos elindul dél-ázsiai expedíciójára
Bíró Lajos kutató, néprajzi gyűjtő 1895. november 7-én indult el dél-ázsiai (főleg új-guineai) `egyszemélyes expedíciójára`. Hat évi új-guineai tartózkodás és jávai, szingapúri, kelet-ausztráliai útjai során mintegy 200 000 állatot, elsősorban rovarokat és 6000 darabos néprajzi tárgyat gyűjtött, amelyek egy része feldolgozatlanul maradt. Sokat fényképezett, ami akkor még páratlan munka volt.
1916. november 7.
Wilsont újra elnökké választják
Csekély többséggel másodszor választják az Egyesült Államok elnökévé Woodrow Wilsont. A demokraták azzal a jelszóval vezették választási hadjáratukat, hogy: `Ő hozott ki minket a háborúból`, amelynek mindenekelőtt a nők szavazatait köszönhették, akik az Egyesült Államok nyugati államaiban már rendelkeztek szavazati joggal. Wilson semleges akar maradni (1917. IV. 6.), hogy közvetítői szerepet játszhasson az ellenfelek között.
1917. november 7.
Az orosz bolsevik forradalom megdönti a Kerenszkij-kormányt
A Szovjetunió története, Szabó Miklós egykori "repülőegyetemén" >>>
A Lenin mauzóleum >>>
LENIN Internet Archivum >>>
1920. november 7.
Sikeres ejtőernyös ugrást hajtanak végre Magyarországon
A Rákosmezőn 1920. november 7-én tartott repülőbemutatón Kovács Endre végrehajtotta az első magyarországi ejtőernyős ugrást. 1937. június 20-án nyílt meg a budaörsi repülőtér, itt rendeztek először Magyarországon tömeges ejtőernyős ugrást. Az első magyar ejtőernyő Hess Ákos tervei alapján 1939-ben készült el. Az első országos bajnokságot 1953 augusztusában a Ferihegyi repülőtéren tartották. Magyar sportolók 1956-tól vesznek részt világbajnokságokon, Kastély Sándor 1957-ben érte el az első világcsúcsot. 1958-ban a magyar férfi csapat világbajnok lett.
1944. november 7.
A magyar kommunista vezetők Szegedre érkeznek Moszkvából
A Szovjetunióban tartózkodó magyar kommunista emigránsok moszkvai vezető csoportja 1944. október második felére elkészítette `Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja` című kiáltványát. Ezt november második felében Sztálin is jóváhagyta. A szovjet vezetés az október 15-i "kiugrási" kísérlet kudarca után adott engedélyt arra, hogy a moszkvai magyar kommunisták közül négy személy hazatérhessen. Október 26-án indult útnak Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József és Farkas Mihály. A teljes kommunista emigráció hazatéréséhez Sztálin azért nem járult hozzá, nehogy angol és amerikai szövetségesei azt feltételezzék, hogy a szovjet csapatok által elfoglalt országokban a kommunisták katonai támogatással azonnal átveszik a hatalmat. A Moszkvából repülőgéppel elindult csoport a rossz időjárási viszonyok miatt nem jutott el Szegedre, csak egy kis román városba, majd Bukarestbe. Innen gépkocsival folytatták az útjukat Aradra, ahol a szovjet csapatok soraiban működő és már korábban hazatért Vas Zoltán informálta őket a helyzetről. Végül a csoport november 7-én megérkezett Szegedre, és megkezdte tevékenységét.
1944. november 7.
Negyedszer is újraválasztják az Egyesült Államok elnökét, Franklin Delano Roosevelt-et
További részletek FDR-ról >>>
1950. november 7.
Felavatják az Árpád-hidat
1950. november 7-én felavatták a budapesti Árpád hidat. A híd létesítéséről már 1908-ban törvény született, de az I. világháború, majd a Horthy Miklós (ma Petőfi) híd építése miatt elhalasztották. Általános terveit Széchy Károly és Sávoly Pál készítette. A hidat négy, párhuzamos övű, lemezes főtartóval tervezték, egy parti, egy az óbudai Dunaág feletti, egy hajógyári szigeti, három budai főág feletti, három pesti főág feletti és egy pesti parti nyílással. A margitszigeti műtárgy 90 m hosszú, az egész híd 928 méteres. A hidat eredetileg 27,6 m szélesre tervezték, 2x2 közúti és 2 villamos nyommal. Az építkezést 1939-ben kezdték el, 1943-ban a háború miatt abbahagyták, addigra a Buda felőli három nyílás és egy 20 m-es konzolos szakasz épült meg, teljes szélességben. 1948-ban folytatták a munkát, de csak két főtartó készült el, 11 m széles pályával, rajta a villamossínekkel, és 1-1 m széles járdával. Sztálin híd néven 1950. november 7-én adták át. A keskeny szerkezet egyre kevésbé felelt meg a forgalmi igényeknek, ezért az 1970-es években elhatározták a kiszélesítését. Az eredetivel szemben 2x3 közúti sávot terveztek, s a hidat ennek megfelelően alakították át. A két középső régi főtartó a villamospályát hordja, a közúti hidak egy-egy kétfőtartós szerkezeten nyugszanak. A teljes szélesség már 35,3 m, s a híd a korábbi pilléreken támaszkodik. Az átépítés 1980-84 között a Flórián tér korszerűsítésével együtt folyt, ahol két kétsávos közúti felüljáró épült. A teljes rendszert 1984. november 5-én adták át, az Árpád híd ezzel a főváros legnagyobb kapacitású dunai átkelőhelye lett.
1956. november 7.
Doris Lessing angol írónő nyílt levelet tesz közzé a magyar forradalomról
Doris Lessing angol írónő Borisz Polevojnak, a Szovjet Írószövetség külügyi titkárának címzett nyílt levelet tett közzé a magyar forradalom ügyéről. Ebben felszólította saját kormányát a szuezi beavatkozás beszüntetésére, és arra kérte a szovjet kollégákat, hogy ők is hasonlóképpen tiltakozzanak kormányuknál `a magyar nép megsemmisítésére irányuló akciója` ellen. Az 1919-ben Iránban született és Rhodéziában felnőtt írónő mindvégig az elnyomott népek és nemzetiségek szószólójaként lépett fel. 1949 óta élt Londonban, regényeit, rövid történeteit realisztikus stílusban írta, éles társadalombírálattal, illetve a kolonialista, rasszista megnyilvánulások elítélésével összekötve. Már első regényciklusa, a `The children of violence`, (Az erőszak gyermekei) is ezt a felfogást tükrözte. Az írónő már fiatalon elkötelezte magát a Kommunista Pártnak, s természetesen őszinte, baráti érzelmeket táplált a szovjet kommunisták, a szovjet nép iránt. Lelkes propagálója volt a brit-szovjet kapcsolatok megjavításának is. A magyar szabadságharc 1956-os szovjet eltiprása viszont, számos nyugati kommunista értelmiségihez hasonlóan, őbenne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott. A szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból. Levelének természetesen Moszkvában nem volt foganatja. Polevoj azonban lefordította azt, és 1957. február 6-án elküldte az SZKP Központi Bizottságának. A levél szövegét csak közel negyven évvel később, az Isztrocseszkij Arhív 1995. évi első számából ismerhette meg az orosz közvélemény.
1956. november 7.
Gérecz Attila költő szovjet golyók áldozata lesz
Dunakeszin született 1929. november 20-án. Hadapród-iskolás múltja miatt nem kerülhetett egyetemre, de válogatott öttusázóvá küzdötte fel magát. A hatalommal már 19 éves korában összeütközésbe került: baráti körének tagjaival együtt összeesküvés címén letartóztatták. Őt tizenöt évre ítélték, három társát felakasztották. A börtönévek sem törték meg. Itt írt és a Füveskert antológiában megjelent verseit németre, olaszra, angolra, spanyolra, oroszra és portugálra is lefordítottak. A váci börtönből 1954-ben megszökött, de elfogták, majd Márianosztrára hurcolták. A forradalmárok szabadították ki 1956 októberének végén. Részt vett a budapesti utcai harcokban, 1956. november 7-én, szovjet golyósorozat vetett véget életének. 1991-ben egykori fogolytársa, Kárpáti Kamil költő, író megalapította költő és harcostársa emlékére a Gérecz Attila-díjat. 2000-ben a Balassi Bálint baráti körtől posztumusz kitüntetést, Balassi Bálint-emlékkardot kapott.
1975. november 7.
Meghal Bárczi Géza nyelvész
Budapesten meghal Bárczi Géza állami és Kossuth-díjas nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus. A budapesti tudományegyetem bölcsészkarán végzett mint az Eötvös Kollégium tagja. 1914-ben ösztöndíjjal Franciaországba utazott, ahol azonban az I. világháború idején internálták. A Nemzetközi Vöröskereszt segítségével jutott ki Svájcba, ahol a lausanne-i egyetemen fejezte be tanulmányait. 1919-ben Budapesten kezdte tanári pályafutását, majd a szegedi, budapesti és végül a debreceni egyetemen oktatott. 1952-től az ELTE II. sz. magyar nyelvészeti tanszékének vezetője volt nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig. A francia-magyar nyelvi-művelődési kapcsolatok vizsgálatán keresztül hamar eljutott a magyar nyelvtudomány műveléséhez. Legfontosabb a magyar nyelvtörténeti - s ezen belül - a történeti hang- és alaktanra vonatkozó munkássága. Tagja volt az MTA nyelvművelő és helyesírási bizottságainak, több mint másfél évtizedig állt a Magyar Nyelvtudományi Társaság élén. Számos tankönyvet is írt. Ismert műve A magyar szófejtő szótár, valamint A magyar nyelv értelmező szótára, amelyet Országh Lászlóval közösen szerkesztett. Több egyetemi, gimnáziumi tankönyvet írt. Sokat tett a külföldön élő magyarok anyanyelvének megőrzése érdekében. Magyarországon ő indította el a módszeres történeti nyelvjáráskutatást
