Hónap: január • Nap: 06
871. január 6.
Anglia királya Alfréd, győzelmet arat a dánok felett Ashdown-nál
1292. január 6.
Mária nápolyi királyné lemond fia, Martell Károly salernói herceg javára a magyar koronáról
Magyarországi Mária, V. István magyar király leánya, II. (Sánta) Károly felesége IV. (Kun) László meggyilkolása után jelezte, hogy nem fogadja el III. András uralmát. A nápolyi Anjouk ugyanis nagyszabású terveket dédelgettek a Magyar Királyság megszerzésével kapcsolatban. A magyar politikai és egyházi vezetőréteg azonban szinte egy emberként állt az utolsó Árpád-házi uralkodó mellé, így az Anjou ambíciók komoly nehézséggel találták magukat szembe. Mindenesetre Mária királyné azzal, hogy lemondott a magyar trónról fia, Martell Károly javára egyértelművé tette a nápolyi igényeket. ugyanakkor Martell Károly 1295-ös halála következtében az 1288-ban született Caroberto-ra várt az a nagy feladat, hogy megszerezze a Magyar Királyságot.
1322. január 6.
Szerbiában III. Uros István kerül trónra
Szakít apja Anjou-ellenes politikájával, helyette szövetséget keres, s az egyházi uniót is felajánlja. I. Károly azonban továbbra is Dragutin László macsói bán trónkövetelését támogatja.
1323. január 6.
Károly Róbert állandó értékű ezüstpénz verését rendeli el
A nemesség a pénzreform költségeire minden jobbágyporta után rendkívüli adót ajánl fel.
1336. január 6.
I. Károly magyar és I. János cseh király kereskedelmi útvonalról dönt
A két uralkodó a visegrádi szerződés alapján rendezi a két ország közötti kereskedelmi összeköttetést, s szabályozzák a magyarországi kereskedelmi útvonalakat. I. Károly megállapítja a vámokat és oltalmáról biztosítja az országba jövő cseh- és morvaországi kereskedőket. Az oklevélben a magyar király a Cseh- és Morvaország felől hazánkba érkező külföldi kereskedők részére, nemcsak védelmet és biztonságot ígért nekik, hanem pontosan meghatározta magyarországi útvonalukat, kijelölve az útjukba eső vámhelyeket és az ott teljesítendő vámtételeket is. Eszerint a Brünn felől jövő országút (via seu strata publica) Alba Ecclesiánál, magyarul Újvárnál, későbbi nevén Holicsnál, Nyitra megyében, ért magyar földre, ahol a kereskedőknek a határ átlépésekor áruik után nyolcvanadot (octuagesima) kellett leróniuk, majd az országút magyarországi - Holicsról Nagyszombatra, innen Budára (a civitate Tyrnaviensi usque Budam) vezető - szakaszán összesen tizenegy helyen rögzített összegű vámot (tributum) kellett fizetniük.
1367. január 6.
Megszületik II. Richard, angol király
1412. január 6.
Megszületett Szent Johanna, francia mártír
Franciaország patrónája és a francia katonák védőszentje Domrémy-ben látta meg a napvilágot, apja földműves volt. Jeanne írni-olvasni nem tanult, de jámbor vallásosságával korán kitűnt. A legenda szerint a 100 éves háború idején, tizenhárom éves korában egy böjti napon kertjükben többször is vakító fényt látott s egy szárnyas alak arra szólította, hogy menjen a király segítségére, szerezze vissza neki az országot. A látomásra hivatkozva égi küldöttként lépett fel az ostromlott Orléans felmentése - innen az `Orléans-i Szűz` elnevezés - és a trónörökös megkoronázása érdekében. Hatására 1429 májusában az angolok feladták a várost és ezzel a franciák bevonulhattak Reimsbe is, ahol végül valóban a dauphin lett a király, VII. Károly néven. Ő azonban tárgyalásokat kezdett az angolokkal és ez a kudarcokhoz vezetett. Jeanne hiába próbált ismét támadásba lendülni, s a francia udvari körök sem nézték jó szemmel sikereit, népszerűségét, mert attól tartottak, hogy a nép felszabadító megmozdulásai egy újabb parasztlázadásba torkollnak. Végül az angolokkal szövetséges burgundiak Compiegne várának ostromakor elfogták és kiszolgáltatták az angoloknak, akik Rouen városában francia egyházi törvényszék elé állították, s az eretnekség, engedetlenség és boszorkányság vádjával 1431. május 30-án máglyán elégették. A több mint két hónapos per vezetője az angolpárti beauvaisi francia püspök volt, aki teljesen az angolok szája íze szerint kezelte a vádat. VII. Károly, aki az `Orléans-i Szűznek` köszönhette trónját, semmit sem tett megmentéséért. Perét viszont 1450-ben VII. Károly rendeletére vizsgálták felül, és 1456-ban ártatlannak nyilvánították. 1910-ben boldoggá, 1920-ban szentté avatták. Élete számos irodalmi és zenei mű ihletője volt.
1453. január 6.
III. Frigyes Ausztriában megalapítja a főhercegséget
1498. január 6.
II. Ulászló király Somogy megyének címer- és pecséthasználati jogot adományoz
A vármegyék közül elsőként Somogy megye kapott ilyen jogot a királytól, aki a kiváltság adományozásával a vármegyében élők hűségét jutalmazta.
1540. január 6.
VIII. Henrik negyedszer is megnősül
1568. január 6.
Megkezdődik a tordai országgyűlés
Az 1526. évi mohácsi vészt követően, 1542-1691 között, csaknem másfél századon át Erdély önálló fejedelemség volt. 1568 január 6 és 13 között, János Zsigmond fejedelemsége idején tartották a Kolozsvár közelében lévő Tordán, a vallási toleranciát a világban elsőként meghirdető erdélyi országgyűlést. Az eseményre elkeseredett hitviták és kegyetlen vallási üldözések hosszú időszaka után került sor. A tordai templomban tartott országgyűlésen kimondták az abban a korban `forradalminak` számító elvet: `Midőn helyükön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerént és ha az község ha venni akarja, jó, ha nem pedig senki kényszerítéssel ne kényszerítse`. A korabeli, protestáns vezetésű Erdély, mind a nemzeti, mind pedig a vallási toleranciában példát mutatott a világnak, két évszázadon át egyedülálló volt Európában. A tordai országgyűlés kettős jelentőségű volt Erdély és Magyarország számára. Egyrészt ettől az időponttól beszélhetünk törvényben szabályozott vallási türelemről, másrészt ettől az időponttól számítható az Unitárius Egyház megalapítása is.
1579. január 6.
Németalföld déli tartományai megalapítják az Arrasi Uniót
Németalföld déli tartományai - Artois, Hennegau és Nyugat-Flandria - január 6-án megalapítják az Arrasi Uniót, melynek élén a spanyol helytartó, a pármai Farnese Sándor herceg áll. Ezzel szemben január 23-án, az északi tartományok: Holland, Utrecht, Zeeland, Gelderland és Groningen létrehozzák az Utrechti Uniót. Brabant és a többi déli tartomány később az Arrasi Unióhoz csatlakozik. Amióta Németalföldön a kálvini tanok követőinek száma megnövekedett, kiéleződtek a vallási ellentétek. A kálvinisták vallási türelmetlensége oda vezet, hogy a déli, vallonok lakta, túlnyomórészt katolikus országrészek leszakadnak Orániai Vilmostól, a függetlenségi harc vezetőjétől (1566., 1572. IV. 1., 1584. VII. 10.). Orániai Vilmos politikai célkitűzései Németalföld föderalisztikus egyesítésén alapulnak, ahol az egyes tartományok megőrzik helyi közigazgatásukat és minden ember szabadon élhet vallása szerint. Ezen a ponton azonban legmegbízhatóbb híveinél, a kálvinistáknál ütközik ellenállásba. Ezzel meghiúsul a genti pacifikáció (1576. XI. 5.), amely az északi felkelő tartományok, Holland, Zeeland és Orániai Vilmos szövetségét jelentette a nem lázadó déli tartományokkal. A szövetség azután jött létre, hogy spanyol katonák támadtak Antwerpenre és Brabantra, s célja a spanyolok elűzése és az ország békéjének biztosítása volt. Az Arrasi Unió a déli tartományoknak biztosítja a rendi önállóságot és az alkotmányt. Ennek fejében uralkodójuknak ismerik el a spanyol királyt és elfogadják a katolikus vallás egyedüli érvényességét. Az 1579. május 17-én a spanyol király és az Arrasi Unió között megkötött békével a déli tartományok visszatérnek a spanyol fennhatóság alá. Az Arrasi Unióval ellentétben az Utrechti Unió védelmi szövetségnek tekinti magát, és egyre többen csatlakoznak hozzá, többek között a déli tartományokból is. 1581. július 26-án a hágai manifesztumban az Utrechti Unió hét tartománya (Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Groningen, Overyssel és Friesland) kimondja elszakadását Spanyolországtól és az illegitim uralkodóval szemben érvényes ellenállási jog értelmében a spanyol királyt trónfosztott fejedelemnek nyilvánítja.
1766. január 6.
Megszületett Fazekas Mihály költő és botanikus
Fazekas Mihály Debrecenben született. 1781-től a debreceni teológiai akadémia hallgatója. 1782-ben elhagyta az iskolát, az ún. Császárhuszárezred katonájaként Galíciában szolgált. 1789-ben hadnaggyá léptették elő. 1793-96-ban részt vett a francia háborúkban, 1796-ban főhadnagy lett, de lemondott rangjáról. Hazatérése után Debrecenben gazdálkodott, 1806-tól részt vett a város közéletében, a kollégium, majd a város pénztárosa, esküdt, a polgárkatonaság kapitánya. 1819-től szerkesztette, jórészt maga írta a Debreceni Magyar Kalendáriumot. Szoros barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz. 1804-ben készült el fő műve, a Lúdas Matyi egy eredeti magyar rege négy levonásban című hexaméteres elbeszélő költeménye, amelyben életszerűen ábrázolta az akkori magyar társadalom legfontosabb problémáját, a nemesség és a parasztság ellentétét. Árkádia-pör néven vált ismertté Kazinczy Ferenccel Csokonai sírfeliratáról folytatott vitája (1806). Sógorával, Diószegi Sámuellel 1807-ben adták ki Debrecenben a Magyar Fűvészkönyvet. Az első magyar növényhatározó Linné rendszere alapján és Földi János elgondolása szerint készült. Verseket, elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is írt. Mennyiségében nem nagy, sokarcú életműve a felvilágosult bölcs erkölcsi tartásán épült; legjobb művei formai ökonómiájukkal és hajlékony, természetes nyelvhasználatukkal váltak maradandókká. A cívis városban halt meg 1828. február 23-án.
1776. január 6.
Megszületett Ferdinand von Schill
A német szabadsághős a Drezda melletti Wilmsdorf-ban született. A napoleoni háborúk idején porosz huszártiszt volt, az 1806-os auerstädti ütközetben súlyos sebet kapott. Nagy szerepe volt Kolberg 1807. évi védelmében. 1809-ben a berlini 2. huszárezred parancsnoka lett, s megtervezte Poroszország, valamint az egész német nép felkelését Napóleon ellen. Engedély nélkül betört Szászországba, ahol azonban ellenállásba ütközött, ezért Mecklenburgon át csapatával Stralsundba menekült. A porosz király is ellenezte vállalkozását. Stralsundban dán és holland csapatok támadták meg a francia császár parancsára, s Schill a harcokban elesett. 11 foglyul esett tisztjét Weselben halálra ítélték és főbelőtték. Schill holttestét Stralsundban temették el, fejét hosszú ideig a leideni múzeumban állították ki, majd 1837-ban Braunschweigben mauzóleumba helyezték el. 1904-ben szülővárosában, 1909-ben halála helyén állítottak szobrot emlékének.
1807. január 6.
Megszületett Petzval József mérnök-matamatikus
Szepesbélán született, Pesten szerzett mérnöki oklevelet 1828-ban, ezután a fővárosnál dolgozott, illetve az Institutum Geometricumban a matematika és a mechanika előadója, majd a felsőbb mennyiségtan egyetemi tanára volt. 1837 és 1878 között a bécsi Műszaki Egyetem matematikaprofesszora; a differenciálegyenletekkel foglalkozó bécsi iskola megalapítója. Nevét elsősorban az 1840-ben szerkesztett, nagy fényerejű akromatikus kettős fényképészeti objektívjei tették ismertté, amelyekkel a megvilágítási idő a másodperc töredékére csökkent, és kiküszöbölődött a kép kontúrozottsága. Ő a korszerű anasztigmát lencserendszer feltalálója is. 1847-ben felfedezte a fényszórót; tudományosan igazolták azt a megállapítását, miszerint az izzó szilárd testek több fényt bocsátanak ki, mint a lánggal égő gázok. Bécsben hunyt el 1891. szeptember 17-én. Tiszteletére 1962-ben az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület Petzval József-emlékérmet alapított.
1822. január 6.
Megszületett Heinrich Schliemann
A műkedvelő régész Neubukow-ban látta meg a napvilágot. Kezdetben kereskedelmi pályán tevékenykedett, fűszeres-segéd, majd könyvelő volt. Több klasszikus és élő nyelvet elsajátított. 1846 után Szentpétervárott vállalatot alapított, és a krími háború idején jelentős vagyont szerzett. Párizsban régészetet tanult, majd beutazta Európát, Szíriát, Indiát, Kínát és Japánt. 1863-ban mint műkedvelő régész kezdte el világhírűvé vált ásatásait. A fejébe vette, hogy megtalálja a homéroszi eposzok Trójáját, holott addig a létezésében is kételkedtek. Ő azonban hitt a homéroszi szövegnek, sőt annak útmutatásai alapján kezdett ásni, és 1873-ban megtalálta Tróját, Priamosz palotáját és felbecsülhetetlen aranykincseit. Ezután Mükéné keresésére indult, s 1876-ban megtalálta Atreusz, Kasszandra és Agamemnón sírját. Ezek, majd későbbi ásatásainak leletei döntően átalakították a homéroszi görögökről és az ősmediterrán kultúráról alkotott addigi tudományos nézeteket. Alig 20 éves működése alatt szenzációs eredményeket ért el, s bár a komoly tudós urak `pimasz sarlatánnak` és `hazug tökfejnek`, továbbá `bolondokházába való őrültnek` titulálták, ő lelkes munkájával, `kővel és arannyal igazolta Homéroszt`. Az aranykincseket Berlinben állították ki, majd a II. világháború végén hadizsákmányként a Szovjetunióba kerültek, bár a világ erről csak 1996-ban szerzett tudomást. Azóta vita folyik a kincsek tulajdonjogáról. Nápolyban hunyt el 1890. december 26-án. Emlékiratai Életem, kalandjaim címmel 1968-ban jelentek meg magyarul.
1822. január 6.
Megszületett gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök
A budai piaristáknál és a pesti egyetemen végezte közép-, illetve felsőfokú tanulmányait. 1839-ben bölcsészeti, majd államtudományi doktorátust szerzett. Nagy utazónak számított, nemcsak Magyarországot, hanem a külföldet is járta. Főleg közgazdasági és pénzügyi tanulmányokat folytatott. Már 1843-ban, 21 éves korában Bereg megye képviselője lett az országgyűlésben. Elsősorban Széchenyi István eszmevilága és politikai elképzelései vonzották. Részt vett az 1848-as törvényalkotásban, tagja volt az első népképviseleti országgyűlésnek, s a pénzügyi tárca államtitkáraként tevékenykedett. Világos után Párizsba menekült, ahonnan 1850-ben császári kegyelemmel térhetett vissza. Ezután először birtokainak irányítása mellett, különböző pénz- és hitelintézetek létrehozásával foglalkozott. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, később rendes tagja lett, 1871-től haláláig pedig elnöke volt. 1865-ben újból képviselő lett, és Andrássy Gyula oldalán jelentős szerepet játszott a kiegyezés előkészítésében. 1867-ben az Andrássy kormány pénzügyminisztere lett, majd 1870-ben Ferenc József közös pénzügyminiszterré nevezte ki, s ő volt az első magyar közös miniszter Bécsben. 1871-ben kapta meg a grófi címet. 1871. november 14-én ő követte a közös külügyminiszterré kinevezett Andrássyt a magyar miniszterelnöki poszton. Miniszterelnöksége idején felgyorsult a modern ipari fejlődés Magyarországon. Ezt segítette elő az 1872-ben kiadott első ipartörvény is, amely felszámolta a céheket és deklarálta a szabad ipar gyakorlását. 1871-72-ben nyitottak meg egy sor fontos vasutvonalat; az Alföld-Fiumeit, a Székesfehérvár-Grazit, a Debrecen-Máramarosszigetit, valamint a Kassa-Oldenbergit. 1872 végén lemondott miniszterelnöki tisztségéről, de képviselői mandátumát megtartotta és a főrendi háznak is tagja maradt. Élete alkonyán a Tudományos Akadémián és a Földhivatali Intézetben dolgozott. Ő vállalta Széchenyi hagyatékának gondozását. Budapesten hunyt el 1884. november 3-án.
1825. január 6.
Moszkvában megnyitják a Bolsoj Színház új épületét
Moszkvában megnyitják a Bolsoj Színház - az orosz klasszicista építész, Oszip Ivanovics Bove tervei alapján készült - új épületét. A Bolsoj (Nagy) Színház tradíciói 1776-ig nyúlnak vissza, amikor egy moszkvai herceg 10 éves időtartamra - egyszemélyes felelősség mellett - megkapta a jogot, hogy moszkvai színházi bemutatókról és egy épület felállításáról gondoskodhasson. A közönség különös szereptettel fogadta az orosz szerzők operabemutatóit. De a jelentős európai muzsikusok művei is javarészt mind megtalálhatók a moszkvai színház gazdag repertoárjában. A Bolsoj Színház különlegessége, hogy a különböző opera- és színházi bemutatókat ugyanaz az együttes adja elő. A társulat nagy része 1806-ig jogilag jobbágyokból állt. A földesurak birtokán egyébként is gyakori volt, hogy jobbágyokból álló szórakoztató társulatot szerveztek.
1827. január 6.
Meghal Charlotte von Stein német írónő
Johann Wolfgang Goethe régi nemesi családból származó szerelme és múzsája Eisenach-ban született 1742. december 25-én. Anna Amalia weimari hercegnő udvarhölgye lett. 1764-ben boldogtalan házasságot kötött von Stein főlovászmesterrel. 1775 és 1784 között szoros baráti kapcsolat fűzte Goethéhez, aki nála csaknem hét évvel fiatalabb volt. Goethe 1700-nál is több szerelmes levelet írt hozzá, számos versében próbálta megfogalmazni annak a sajátos varázsnak a titkát, amit ez a nem különösebben szép és nem különösen okos asszony tett rá. Charlotte von Stein tragédiákkal is kísérletezett: 1776-ban írta Rino, 1794-ben pedig Dido című drámáját. Schiller tanácsára írta vígjátékát Újféle szabadságszisztéma avagy összeesküvés a szerelem ellen (1799) címmel. 1803-ban név nélkül jelent meg A két Emília című drámája, amelyet egy angol novella alapján írt.
1831. január 6.
Meghal Rodolphe Kreutzer francia zeneszerző
Már 16 évesen a versailles-i királyi zenekar tagja volt, majd a párizsi Operában dolgozott. Később tagja volt Napóleon, azután pedig XVIII. Lajos zenekarának. Hegedűversenyei az 1800 körüli klasszicizmus egyik típusát képviselik. Művei a hegedűirodalom máig is alapvető értékei. Közel 40 operát és számos kamaraművet írt. Beethoven - akivel személyes jó viszonyban volt - neki ajánlotta az azóta a nevét viselő Kreutzer-szonátát.
1833. január 6.
Megszületik Gustave Doré, francia grafikus
1838. január 6.
Samuel Morse bemutatja elektromos távírókészülékét.
1840. január 6.
Meghal Fanny Burnei, angol regényíró
1852. január 6.
Meghal Louis Braille - a vakírás feltalálója
A francia Louis Braille, aki 3 éves korában maga is megvakult - a róla elnevezett vakírás feltalálója - 41 éves korában meghal Párizsban. Braille 1819-ben ösztöndíjat kap a párizsi Fiatal Vakok Nemzeti Intézetébe. Charles Barbier, az iskola vezetője felfedezte, hogy a vakok a papírba erősen belenyomott betűket ki tudják tapogatni. Braille saját rendszert dolgozott ki. Betűi 6 pont kombinációjából állnak. A pontokat a hátoldalon a betűk tükörképének megfelelően keretbe foglalt kemény papírba nyomják. Olvasásnál a lapot megfordítják és a kiemelkedő pontokat letapogatják. Braille 1829-ben tette közzé tanulmányát az általa kifejlesztett rendszerről.
1861. január 6.
Megszületett Victor Horta belga építész
Leghíresebb munkája a Tassel-ház Brüsszelben, amelynél a szecesszió szellemében kialakított egyéni normativán kívül sikeresen élt a vasszerkezet lehetőségeivel. A konstruktivizmus előhírnökévé vált a Munkáspárt részére épített brüsszeli épületével.
1862. január 6.
Megszületett dr. Oetker, a háziasszonyok kedvenc olvasmányának szerzője
A bielefeldi születésű August Oetker gyógyszerész 1891-ben alapította vállalkozását. Saját sütőport készített és kis adagokba csomagolva, Backin néven, egy ingyenes recept kíséretében forgalmazta. Ez az új keverék nagyban megkönnyítette a háziasszonyok dolgát. 1908-ban, Bécsben létesített leányvállalatával megkezdte a terjeszkedést külföldön is. Szülővárosában hunyt el 1918. január 10-én. Az I. világháború után az Oetker-cég évi termelése már 300 millió sütőpor zacskót jelentett. Termékei a két világháború között és ma is Magyarországon is közkedveltek. Oetker süteményes könyve, amely 30 millió példányban jelent meg, évtizedekig a háziasszonyok kedvenc olvasmánya volt. A folyamatos fejlesztések eredményeképpen az 1990-es évek elejére az Oetker-cég már több mint 400-féle élelmiszert gyártott.
1872. január 6.
Megszületett Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin orosz zeneszerző
A moszkvai születésű hangverseny-zongorista bejárta Európát és az Egyesült Államokat, majd néhány évig a moszkvai konzervatórium zongoratanára volt. 1903-tól kizárólag a zeneszerzésnek élt. Az orosz zene Muszorgszkijt követő korszakának egyik kiemelkedő, eredeti tehetsége, a harmóniai nyelv megújításának egyik kezdeményezője volt. Késői műveiben igen szabadon használta a hangnemi építkezést. Három szimfóniát, több zenekari művet, számos zongoraművet, szonátát komponált. Moszkvában hunyt el 1915. április 27-én.
1878. január 6.
Carl Sandburg, amerikai költő
1884. január 6.
Meghal az osztrák örökléstani kutató, Gregor Mendel
A morvaországi Brnóban, 62 éves korában meghal az osztrák örökléstani kutató, Gregor Mendel. A brnói Ágoston-rendi kolostorban élő prelátus kiterjedt vizsgálatokat folytatott és ezekből a kísérletekből (először borsóval, később babbal) állapította meg a később róla elnevezett Mendel-féle örökléstani törvényeket. Hosszú éveken át folytatott botanikai kísérletei során - 8 év alatt ugyanazzal a növényfajtával 355 megtermékenyítési kísérletet végzett - kereken 13 ezer keresztezésből származó növény keletkezett. Először ismerte fel az öröklési anyag továbbadásának három alaptörvényét: - az egyöntetűség törvénye: a tiszta fajtájú egyedek keresztezésénél az első leszármazott generáció utódai mind egyformák; - az osztódás törvénye: ha a leszármazott generáció vegyes öröklésű egyedeit egymás között keresztezzük, úgy vegyes és tiszta öröklésű genotípusok (az öröklött tulajdonságok összessége) keletkeznek, ezek aránya: 1:2:1; - az örökletes tényezők szabad kombinálhatóságának törvénye.
1893. január 6.
Megszületett Endresz György pilóta
A perjámosi születésű Endresz az I. világháborúban tábori pilóta, a proletárdiktatúra idején repülőszázad-parancsnok, a háború után az Aeroexpress légiközlekedési vállalat pilótája, a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje volt. 1931-ben - navigátorával Magyar Sándorral - leszállás nélkül átrepülte az Atlanti-óceánt Harbour Grace és Bicske között. Az utat a Justice for Hungary nevű géppel 26 óra 20 perc alatt - világcsúccsal - tették meg és 10 ezer dolláros díjat nyertek. Repülésükkel a trianoni békeszerződés igazságtalanságára kívánták felhívni a figyelmet. 1932. május 21-én Rómába repülve, a littoriai repülőtéren lezuhant, és Bitai György navigátorral együtt szörnyethalt.
1897. január 6.
Megszületett Veres Péter író
A XX. századi magyar próza egyik kiemelkedő képviselője Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Pályájának első felében az alföldi parasztság életét feltáró szociográfiai és önéletrajzi jellegű írásai álltak munkásságának előterében. Az 1930-as években folyóiratok - Századunk, Kelet Népe - rendszeresen közölték cikkeit, elbeszéléseit. A népi írók csoportjához tartozott. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója volt. 1945-től 1949-ig a Nemzeti Parasztpárt elnöke, 1947-48-ban honvédelmi miniszter volt. 1948-tól kiszorult a politikából, visszatért az irodalomhoz. Erőteljes realizmussal örökítette meg a paraszti élet átalakulását. Az irodalomnak közvetlen közösségnevelő, társadalmi funkciót szánt. Felfogására a paraszti radikalizmus volt jellemző, a parasztság társadalmi felszabadításában látta a magyarság megújulásának lehetőségét is. Ugyanakkor későbbi írásaiban helyet kapnak az új társadalmi renddel szemben felmerülő kételyei is. Budapesten hunyt el 1970. április 16-án. Főbb művei: Szolgaság, Szegények szerelme, A Balogh család története, A kelletlen leány, Tiszántúli történetek, Bölcs és balgatag őseink, Almáskert.
1897. január 6.
Megszületett Szálasi Ferenc nemzetvezető
Ősei örmények voltak, akik a XVIII. században telepedtek meg Erdélyben. Ő maga Kassán született, apja katonai építési tisztviselő volt. Szálasi a bécsújhelyi katonai akadémián szerzett hadnagyi rangot. 1915-18 között részt vett az első világháborúban. 1925-ben vezérkari százados lett, majd a HM-ből 1929-ben debreceni csapatszolgálatra osztották be. 1930-ban belépett a Magyar Élet Szövetsége nevű titkos fajvédő társaságba, és megkezdte zavaros politikai elképzeléseinek formába öntését, a hungarizmusról, a Kárpát-Duna Nagy Hazáról, a Gyepüről, a zsidó szellem kiírtásáról. Szociális demagógiájával elsősorban a kispolgárság, a munkásság, sőt a szegényparasztság soraiból igyekezett híveket toborozni. 1935-ben Nemzeti Akarat Pártja néven saját pártot alapított, de az 1936-os időszaki választásokon csúfos kudarcot vallott. Később a náci Németország befolyásának növekedése nyomán a Nyilaskeresztes Párt, az utódpárt tömegbázisa lényegesen nőtt, az 1939-es választásokon már 31 mandátumot szerzett. A kormányzat azonban nem nézte jó szemmel a nyilas párt térnyerését és akadályozta is további megerősödését. A pártvezért többször is letartóztatták: 1937-ben három hónapi, 1938-ban pedig három évi börtönre ítélték. Amikor a németek 1944-ben megszállták az országot, azt hitte, eljött az ő ideje. De a németek még ekkor sem tartották alkalmasnak arra, hogy rábízzák a kormányzást. Ez csak az 1944. október 15-i, elvetélt kiugrási kísérlet után jöhetett szóba, amikor `nemzetvezető` lett. Már megalakult a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány, az oroszok bekerítették Budapestet, de a nyilasok még mindig az ország urainak tartották magukat, bár visszaszorultak a Dunántúlra, a Bakonyba, végül Kőszegre. A nyilas rémuralom idején kezdődött meg a `totális zsidótlanítás`, egyes helyekről a lakosság kitelepítése, a nemzeti vagyon kihurcolása Németországba. Az ellenállókra még az utolsó napokban is lesújtott a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék. A `nemzetvezető` 1945. március 29-én hagyta el az országot. Május elején az amerikaiak Ausztriában letartóztatták, és kiszolgáltatták az új magyar hatóságoknak. A Népbíróság háborús főbűnösként halálra ítélte, s 1946. március 12-én kivégezték.
1903. január 6.
Megszületett Szántó Judit szavalóművész, József Attila élettársa
Szántó Judit Budapesten látta meg a napvilágot. Már fiatalon részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácsköztársaság idején ismerkedett meg Hidas Antallal (családi nevén Szántó Gyula) akivel a kommün megdöntését követően 1920-ban Csehszlovákiába emigrált, majd 1922-ben feleségül ment hozzá. 1924-ben elvált és visszatért Magyarországra. Szavalóként és kultúrpropagandistaként bekapcsolódott az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedett meg József Attilával, s hat évig volt az élettársa. A költő halála után ő volt az, aki minden dokumentumot, értéket igyekezett összegyűjteni és megmenteni az utókor számára. Ezért 1948-ban létrehozta a József Attila Múzeumot, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaként lett József Attila örökségének gondozója. Tevékenységét 1950-ben József Attila-díjjal ismerték el. Budapesten hunyt el 1963. április 25-én.
1906. január 6.
Meghal Bródy Zsombor újságíró
1860-ban a Pesti Hölgydivatlap munkatársa lett, s még ugyanabban az évben az egyik megindítója volt a Pannonia című német nyelvű lapnak. Élt Bécsben is. 1867 után a Pesti Napló vezércikkírójaként dolgozott, de közben a Pester Lloydot is szerkesztette. Egy évig belügyminisztériumi titkár volt, majd 1873-ban megvette a Neues Pester Journalt, s annak lett a főszerkesztője. Ő alapította a Hungária Nyomdát. Tagja volt a főrendiháznak is.
1912. január 6.
Új-Mexikó az USA 47. tagállamává válik
1913. január 6.
Megszületett Edward Gierek lengyel kommunista politikus
Eredeti foglalkozása szerint bányász volt. 1923-ban családja Franciaországba költözött. Gierek 1931-ben belépett a kommunista pártba. 1934-ben sztrájkszervezés miatt Franciaországból kiutasították. 1937-től Belgiumban élt, majd 1948-ban visszatért Lengyelországba. 1951-70 között a katowicei vajdasági pártbizottság első titkáraként tevékenykedett. 1970 decemberében a lemondott Gomulka utódaként lett a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára. E tisztségében arra törekedett, hogy Lengyelországban nyugati stílusú fogyasztói társadalmat teremtsen. Célja megvalósítása érdekében több mint 20 milliárd dollárnyi kölcsönt vett fel nyugati bankoktól, ennek nagy részét azonban elhibázott presztízs-beruházásokra fordította. Vezetése alatt több milliárd dollárt költöttek a szénbányászatra és az acéliparra, ezek az iparágak ma jórészt csődbe jutottak. A beruházások jól fizetett munkahelyeket teremtettek, azonban Lengyelországot Európa egyik legfőbb környezetszennyezőjévé változtatták. A hetvenes évek elejének viszonylagos felvirágzását hamarosan jegyrendszer és növekvő politikai elnyomás váltotta fel a Gierek-évtized második felében kialakuló ellenzékkel szemben. Az 1980 decemberére kialakult politikai, társadalmi és gazdasági válságért őt hibáztatták, ezért tisztségéből leváltották. 1981-ben a pártból kizárták, sőt egy időre internálták is. Élete hátralévő részében visszavonultan élt. Cieszyn-ben hunyt el 2001. július 29-én.
1913. január 6.
Megszületett Loretta Young amerikai filmszínésznő
1919. január 6.
Németországban kitör a Spartacus-felkelés
Sztrájkok és zavargások rázkódtatták meg Németországot. 1919. január 5/6-án kitör a Spartacus-felkelés, február 25-én általános sztrájkot hirdetnek, április 1-jén sztrájkolnak a Ruhr-vidéki bányászok. Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht január 1-jén létrehozza a Kommunisták Németországi Pártját, hogy megszervezze a tömegeket és keresztülvigye egy szocialista köztársaság megalapítását. Újévkor valamennyi baloldali szocialista kilépett a kormányból. Január 5-én fegyveres tüntetők szállják meg a berlini sajtónegyedet, másnap megkezdődik a Spartacus-felkelés. A kormány kihirdeti az ostromállapotot, január 11/12-én a felkelést leverik. Mikor a február 25-én elkezdett általános sztrájk március 2-án eléri a csúcspontját, Gustav Noske hadügyminiszter tűzparancsot ad. A sztrájk összeomlik, az akció a Ruhr-vidéken április 11-én ér véget.
1919. január 6.
Meghal Theodore Roosewelt, 26. amerikai elnök
1928. január 6.
A Temze kilép medréből
A szerencsétlenségben négy ember életét veszti, és számos festmény, melyeket a Tate Galéria alagsorában tároltak súlyosan megrongálódik.
1933. január 6.
Zajlik a magyarországi Szociáldemokrata Párt XXIX. Kongresszusa Budapesten
- tiltakozik a fasiszta kormányrendszer bármilyen intézményének Magyarországon való meghonosítása és a parlamentarizmus meghamisítása ellen;
- harcot hirdet a korporációs rendszer ellen;
- intézkedéseket sürget a gazdasági nyomorúság enyhítésére;
- javasolja a 40 órás munkahét törvénybe iktatását.
[42]
1939. január 6.
Imrédy meghirdeti a Magyar Élet Mozgalmat
A Nemzeti Egység Pártjának nagygyűlésén, a pesti Vigadóban, Imrédy Béla miniszterelnök meghirdeti a Magyar Élet Mozgalmat.
A mozgalom főbb jelszavai:
nemzeti egység, földreform, fajvédelem, katonai szellemű fegyelem.A fajvédő mozgalom jelmondata:
"Ősi magyar földön új magyar élet."
Eközben csehszlovák-magyar határincidens Munkácsnál (Bereg vm.).[43]1942. január 6.
Ribbentrop Budapestre látogat
J. Ribbentrop német külügyminiszter budapesti hivatalos látogatásán ígéretet kap további magyar csapatoknak a keleti frontra vezénylésére.
[44]1945. január 6.
Véget ér a Bulge-i csata
Az ardenneki offenzíván belül zajló ütközet a német oldalon 130.000, a szövetségeseknél 77.000 halottjat és sebesültjet követelt.
[45]1957. január 6.
Megszületett Rowan Atkinson angol színész, komikus
[46]1958. január 6.
Meghal Tabéry Géza romániai magyar író
Nagyváradon született 1890. július 17-én. Genfben jogi tanulmányokat folytatott, majd hazatérése után A Hét munkatársa lett. A Tanácsköztársaság alatt kormánybiztosi titkár volt Nagyváradon. A tanácshatalom után bebörtönözték, majd szabadulása után a Magyar Szó, később a Tavasz című lapok szerkesztője volt. Életének utolsó éveiben a nagyváradi Ady-múzeumot vezette. Részt vett az Erdélyi Helikon írói társaság alapításában. Leghíresebb regénye a Szarvasbika, amelyben a két Bolyai életét mutatja be. Ismert regénye még az Át a Golgotán, A tűzmadár, a Vértorony, A csucsai kastély kisasszonya és a Medvetánc. Ő hívta fel Csinszka figyelmét Adyra. Szülővárosában érte a halál.
[47]1959. január 6.
Megszületik Kapil Dev, indiai krikettjátékos
[48]1966. január 6.
Meghal Jean Lurcat francia festő
A modern francia művészet jelentős alakja Bruyeres-ben született 1892. július 1-jén. Orvosnak készült, de közben festeni tanult, majd Párizsban megismerkedett a kubisták művészetével, s végleg a piktúra mellett kötelezte el magát. Az I. világháború idején Picasso és Apollinaire baráti köréhez tartozott, 1924-es spanyolországi útja után azonban szakított a kubizmussal. Hosszú utazásokat tett Görögországban, az USA-ban, Afrikában és a Közel-Keleten. Ekkor készült, víziószerű képein fantasztikus, szürrealisztikus elemek ötvöződtek dekoratív motívumokkal. A kézzel szövött falikárpitok művészetének újra élesztője volt, munkásságának kiemelkedő részét alkották faliszőnyegtervei. Legismertebb műve az Apokalipszis és A világ dala.
[49]1967. január 6.
A Mekong folyó deltájában megindul az amerikai és a dél-vietnami csapatok fő offenzívája
[50]1978. január 6.
A Szent Korona hazatér
A magyar Szent Koronát a koronaőrség megmaradt tagjai 1945 májusában a Salzburg melletti Mattseeben, egy tóparti, mocsaras részen rejtették el. Az őrök hamarosan amerikai fogságba esetek. Hosszas kihallgatások következtek. Végül elárulták a korona és a koronázási jelvények rejtekhelyét. Így kerültek azok az amerikai hadsereg kezébe. A kincseket az Egyesült Államokba szállították, és letétként őrizték. Az őrzés helyét (Fort Knox) szigorú titokként kezelték. 1978-ban Budapesten, az Országházban "az amerikai nép képviseletében" Cyrus Vance külügyminiszter adta vissza a magyar államiságot jelképező Szent Koronát és vele együtt a koronázási jelvényeket a magyar népnek. Gesztusnak szánta ezt az akciót az amerikai kormány: a magyar politika "elismerése" is volt. A magyar emigráció egy része erélyesen tiltakozott, míg mások helyeselték a döntést, mondván, a korona nem a rendszeré, hanem a nemzeté. Az Országházban ünnepélyes külsőségek között vették át a történelmi ereklyéket. A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el, ahonnan az 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került, a nagyközönség itt is folyamatosan megtekintheti.
