Hónap: október • Nap: 04
1202. október 4.
A császárkoronázás lezárja a trónviszályokat
A Staufok és a Welfek között a német királyi koronáért dúló 11 évi polgárháború után III. Ince pápa IV. (Welf) Ottót koronázza császárrá.
A két német uralkodóház véres polgárháborúja a pápa hatalmát növelte és a német királyságot gyengítette. Az ígért császárrá koronázásért cserében IV. Ottó király lemond az önálló itáliai politikáról, a mindenkori császári birodalmi politika lényegéről, és a 1122. évi wormsi konkordátum által biztosított minden királyi jogáról.
A választás már az előző évben IV. (Welf) Ottóra esett, amikor Stauf ellenfele, Sváb Fülöp király, az akkor még kiskorú II. Frigyes régense, egy magánháborúban elesett.
A Stauf-Welf trónviszály a Stauf császár, VI. Henrik váratlan halála után kezdődött, az 1198-as kettős királyválasztással. A Welf-párt az angol királyi háztól kapott politikai, katonai, valamint anyagi támogatást. A Staufok II. Fülöp Ágost francia királlyal szövetkeztek. A pápa ellenben az első években távol tartotta magát a harctól, mindazonáltal kihasználta a trónviszályt, hogy hatalmát a birodalom rovására megnövelje Itáliában. Mindkét német királytól, akik a császárrá koronázás elérésén fáradoztak - azért, hogy hatalmukat növeljék -, III. Ince fontos királyi jogokat szerzett magának. A német fejedelmek is kihasználták a királyok viszálykodásait arra, hogy Németországban megerősítsék hatalmi bázisukat. Ebben az időben kezdett kialakulni a választófejedelmek testülete, mely később egyedül volt jogosult német királyt választani.
1423. október 4.
Zsigmond király hűbérként vejének, V. Albert osztrák hercegnek adományozza a morva őrgrófságot és ugyanakkor a cseh királyi trón örökösévé jelöli ki
1468. október 4.
I. Mátyás király Brassó városa számára a magyar pénzek mellett a havasalföldi pénzek használatát is engedélyezi
1474. október 4.
Ernuszt János szlavón bán a királyi jövedelmek kezelője vállaja, hogy az október 2-i végzés értelmében a sót a megyéknek kiutalja
1490. október 4.
II. Ulászló és Beatrix özvegy királyné titkos házasságot köt
1532. október 4.
I. Ferdinánd Thurzó Elek országbírót nevezi ki helytartóvá
1542. október 4.
Megszületett Roberto Bellarmino, az ellenreformáció vezére
Roberto Francesco Romolo Bellarmino, az ellenreformáció legfőbb teoretikusa Montepulciano-ban született. Pályája kezdetén a jezsuita rend római kollégiumának tanára, majd igazgatója volt. Részt vett kora hitvitáiban, s igen nagy tekintélyt szerzett. VIII. Kelemen pápa 1599-ben bíborossá nevezte ki, majd 1602-ben Capua érseke lett. Részese volt XI. Leó pápa megválasztásában, sőt maga is több szavazatot kapott. Leó halála után pápának akarták, de ő visszautasította a felajánlott méltóságot. Egy sor hitbuzgalmi művet írt, amelyek közül a legjelentősebb a `Viták a keresztény hit kétségbevont kérdéseiről a kor eretnekeivel` című munkája. E mű igen nagy hatással volt a keresztény világra, Pázmány Péter Kalauzának is mintájául szolgált. Részt vett Giordano Bruno perében és a Szentszéknek a Velencei Köztársasággal való vitájában. Rómában hunyt el 1621. szeptember 17-én.
1543. október 4.
Rares Péter moldvai vajda betör Erdélybe
1566. október 4.
János Zsigmondot Szokollu Mehmed nagyvezér- a szultán halála miatt- a felső-magyarországi hadjárat beszüntetésére szólítja fel
1582. október 4.
Meghal Avilai Nagy Szent Teréz
Az Alba de Liste kolostorban meghal Avilai Teréz (Teresa de Cepeda) kasztíliai katolikus szűz, egyháztanító.1533-ban apja akarata ellenére karmelita kolostorba lépett, s egy évre rá letette a fogadalmat. 1562-ben IV. Pius pápa felhatalmazására hozzáfogott a karmelita női rend megreformálásához, visszaállítva a régi szigorú szabályokat. Az első ilyen kolostor az avilai volt, amelynek főnöknője lett. A nővérek sarutlan karmelitáknak nevezték magukat (cipő helyett szandált viseltek). Teréz még 16 női és 15 férfikolostort alapított a megreformált rend szerint. Emellett számos könyvet is írt, amelyek a misztikus teológia legjobbjai közé tartoznak. A Lelki várkastélyban című művében megkísérelte szisztematikusan összefoglalni misztikus élményeit. XV. Gergely pápa avatta szentté 1622-ben. VI. Pál pápa pedig 1970-ben egyháztanítónak nyilvánította, amely megtiszteltetésben rajta kívül csak Sienai Szt. Katalin és Lisieux-i Szt. Teréz részesült a szent életű nők között. Ünnepét a katolikus egyház október 15-án tartja. Ő a spanyol katolikus írók, a spanyol hadsereg és hadbiztosság, valamint a fejfájástól szenvedők védőszentje.
1582. október 4.
Végrehajtják a naptárreformot
XIII. Gergely pápa 1582. február 14-én kelt rendelete nyomán végrehajtották a naptárreformot, amely azért vált szükségessé, mert az addig alkalmazott Julianus-naptár szerint a XVI. században már 10 napos késés mutatkozott a Föld Nap körüli forgása és a naptár között. Ezért 1582. október 4. után közvetlenül október 15. következett. E naptár Európa katolikus országaiban a XVI. század óta használatos. Magyarországon 1588-ban vezették be. Mivel az új naptárt a pápa rendelte el, ezért a protestáns országok nem fogadták el, így ők csak a XVIII. században tértek át erre az időszámításra. Később csupán a cári Oroszország tartotta magát a régi naptárhoz. A szovjet állam 1918-ban vezette be a reformot.
1669. október 4.
Meghal Rembrandt
Rembrandt, Leidenben már 1624/1625-ben saját műteremmel rendelkezett. Miután 1631-ben Amszterdamba költözött, a művész hamarosan a legkeresettebb csoportkép- és portréfestő lett. Rembrandt emberábrázolása `Doktor Tulp anatómiája` című festményén 1632-ben különös elismerést váltott ki.
Saskia van Uylenburghhal 1634-ben kötött házassága után Rembrandt pazarló életet élt. 1642-ben állt hírneve tetőfokán: ekkor festette ismert képét, az "Éjjeli őrjárat"-ot.
A megbízatások csökkenésével Rembrandt pénze egyre fogyott, végül 1656-ban el kellett árvereznie vagyonát. Második élettársa, Hendrickje Stoffels halála után Rembrandt teljes magányba zárkózottan élt.
A protestáns Hollandiában élő Rembrandt művészete ellentétben állt Pieter Pauwel Rubens (1640. V. 30.) festészetével. Bár Rembrandt is foglalkozott - főként az Ótestamentumból vett - vallásos témákkal, mégsem ábrázolt pompás drámai jelenteket, hanem az események mélyebb tartalmára összpontosította figyelmét. A fényhatások alkalmazása, a fény-árnyék ábrázolás kiemeli a jelenetek szimbolikus tartalmát.
A németalföldi barokk művészet vallásos képei a személyes belső hitre helyezik a hangsúlyt. Számos festményen a polgári élet ábrázolása kerül előtérbe. A művészek megbízói nem a királyok, fejedelmek, vagy az egyház, hanem a polgárok és céhek.
1824. október 4.
Mexikó alkotmányt kap
Két és fél évvel a császárság létrehozását követően Mexikó észak-amerikai mintára köztársasági alkotmányt kap. I. Ágoston császár lemondása ellenére a konzervatív-klerikális és a liberális-antiklerikális csoportok közötti ellenségeskedések folytatódnak. Mexikó csak több mint tízéves függetlenségi háború után vált önálló állammá 1821-ben. Már 1813 novemberében kinyilvánította függetlenségét Spanyolországtól a mexikói pap és szabadságharcos José María Teclo Morelos y Pavón, de a felkelést akkor véresen leverték. 1821-ben azután a kreol (európai származású, de a gyarmatokon felnőtt) katonatisztek Spanyolország mexikói alkirályát az ország elhagyására kényszerítették.
1848. október 4.
Récsey Ádám magyar miniszterelnök lesz
A bárót V. Ferdinánd nevezi ki ellenjegyzés nélkül, tehát érvénytelenül. Október 7-én be is nyújtja lemondását.
1848. október 4.
Az aradi vár császári őrsége megtagadja az engedelmességet a forradalmi magyar kormánynak
1850. október 4.
A pénzügyminiszter rendeletet bocsát ki
A rendelet előírja a császári és királyi pénzügyőrségek felállítását Magyarországon
1850. október 4.
Támadásba lendülnek a törökök
A török csapatok támadást kezdenek az orosz seregek ellen a dunai és a kaukázusi hadszíntéren.
1851. október 4.
Leteszik a budapesti Szent István-templom alapkövét
A templom első tervezője Hild József volt, aki 1845-ben kapott tervezési megbízást, aki klasszicista épületet képzelt el, négy saroktoronnyal, oszlopokkal körülvett magas kupoladobbal. A polgárság adományokkal támogatta a munkát, amelynek előkészítése 1848 februárjában megkezdődött, de a szabadságharc miatt félbeszakadt. 1850-ben Scitovszky János hercegprímás elnökletével ülésező `városi tanácskormány` elhatározta, hogy elkezdik a tényleges kivitelezést. A végleges döntést az Építési bizottmány hozta meg 1851. június 14-én, az alapkőletétel 1851. október 4-én volt. Az építkezés lassan folyt a pénz hiánya miatt, csak 1858-ban gyorsult fel, amikor Ferenc József évi 40 ezer forintot ajánlott fel, azzal a feltétellel, hogy a város is ugyanannyit adjon. 1867 márciusában - amikor Hild József maghalt - mintegy öt méteres falak álltak. A templom továbbépítésével Ybl Miklóst bízták meg, de a kupolát tartó négy pilléren - az adományból származó eltérő minőségű kőanyag és a hosszú idejű szabadban állás miatt - repedések keletkeztek, s 1868. január 21-én egy vihar ledöntötte a kupoladobot. Ez hosszú időre megállította a munkát, 1875-ig csak romeltakarítás folyt. Ybl közben neoreneszánsz stílusban áttervezte a templomot, de csak 1889-ben szerelték be a kupola vasszerkezetét. A következő évben beboltozták a kupolát, de Ybl 1891-es halála ismét megszakította a munkát. A főváros közgyűlése Kauser Józsefet bízta meg az építkezés vezetésével, és kikötötte, hogy azt Ybl tervei szerint kell folytatni. A bazilikát 1905. november 19-én szentelték fel. Az épület formai kialakításában Ybl architektúrája dominált, ezért tipikusan Ybl-alkotásnak tekinthető, bár a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását tükrözi. A templom építészetileg nem bazilikás elrendezésű, azaz nem főhajóra és két mellékhajóra oszlik, hanem görögkereszt alaprajzú. 1931-ben IX. Pius `Basilica minor` rangra emelte. 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Bazilika tulajdonjogát a Magyar Katolikus Egyháznak.
1857. október 4.
Megindul a Szépirodalmi Közlöny
A folyóirat 1859. májusig jelenik meg. Szerkesztője névleg Szelestey László, valójában Székely József.
1872. október 4.
Megszületett Schöpflin Aladár író
A XX. századi magyar kritika és irodalomtörténet-írás kiemelkedő alakja Manigán látta meg a napvilágot. 1898-tól a Vasárnapi Újság segédszerkesztője, 1902-től irodalmi rovatának szerkesztője és vezető irodalomkritikusa, 1909-től a Franklin Társulat lektora és irodalmi titkára, majd az 1926-ban létrehozott Magyar Pen Klub egyik szervezője volt. A Nyugat megindulásától, 1908-tól közölte írásait, szinte nem volt olyan szám, amelyben ne jelent volna meg tanulmány vagy recenzió Schöpflintől. Két ízben kapott Baumgarten-díjat, 1929-ben és 1936-ban. Babits Mihály halála után, 1941-től irányításával folytatta működését a díj kuratóriuma. Ugyanebben az évben a Nyugat megszűnése után, Illyés Gyula mellett a Magyar Csillag társszerkesztője lett. Jelentős a szerepe Ady, Móricz és mások elismertetésében. Értékesek a Petőfi, Arany és Babits költészetről írt tanulmányai, valamint Mikszáth-monográfiája. A Nyugat kritikusaként a legnagyobbak mellett érdemük szerint elemezte és értékelte a Nyugat első nemzedékének szinte minden tagját. A Nyugatban az 1910-es években megjelent esszéit és tanulmányait a Magyar Írók. Irodalmi arcképek és tollrajzok (1917) című kötetében adta közre. Írók, könyvek, emlékek (1925) című tanulmánygyűjteményében személyes és olvasmányélményeit foglalta össze. A magyar irodalom története a XX. században című munkája a kor irodalmának első és szinte egyetlen tudományos igényű összefoglalása. E kötetben átfogó képet adott a XIX. század vége és a XX. század elejének magyar irodalmáról, elsősorban a Nyugat szerepéről, a folyóirat mellett kibontakozó irodalmi mozgalom jelentőségéről. Szépirodalmi műveivel is sikert aratott. Sokat fordított angolból, franciából és németből. Ő volt a szerkesztője a négykötetes Magyar Színművészeti Lexikonnak. 1948-ban az MTA tiszteleti tagjává választották. 1949-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1950. augusztus 8-án.
1878. október 4.
A király elfogadja Tisza Kálmán miniszterelnök lemondását
1892. október 4.
Megszületett Engelbert Dollfuss osztrák kancellár
A texingi születésű politikus 1931-ben, a keresztényszocialista vezetésű osztrák kormány földművelésügyi minisztereként került a politikai élet élvonalába. 1932-ben lett kancellár és a keresztényszocialistákból, a nagynémet irányzatú, de nem náci jellegű Landbund párt, és a jobboldali ún. Hazafias Front híveiből alakított koalíciós kormányt. A baloldal kérlelhetetlen ellensége volt. 1934 februárjában leverte a szocialisták felkelését, 1934. május 1-jén elfogadtatta a parlamenttel az ún. `rendi alkotmányt`, amely szentesítette a szociáldemokrata párt feloszlatását. Az apró termete miatt `Millimetternich`-nek is nevezett kancellár az Anschlussra törekvő náciknak is ellensége volt, hiszen ő önálló diktátor akart lenni hazájában. Ezért a többi párttal együtt a náci pártot is betiltotta. A nácik 1934 júliusában hatalomátvételt kíséreltek meg az Anschluss elősegítésére. Az akciót végül is leverték, de a puccskísérletben az osztrák kancellárt július 25-én megölték.
1896. október 4.
Átadják a Ferenc József (ma Szabadság) hidat
A híd építését 1893-ban határozták el, majd 1894-96 között készült el az akkori Fővám tér és Sáros fürdő között. A híd ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében 1896. október 4-én került sor az uralkodó jelenlétében, akiről Ferenc József-hídnak nevezték el. A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78,1 méteresek, a hídpálya szélessége 20,1 méter. Teljes hossza 331,20 méter, ezzel Budapest egyik legrövidebb Duna-hídja. A II. világháborúban a német csapatok 1945. január 16-án felrobbantották. Az újjáépítés után 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak, s akkor kapta mai nevét. A hidat 1985-86-ban teljesen felújították.
1897. október 4.
Megnyitják az Iparművészeti Múzeum épületét
Magyarországon 1872-ben hozták létre az Iparművészeti Múzeumot, amely Európában a harmadik ilyen jellegű gyűjtemény volt. Az 1872. évi országgyűlés 50 000 forintot szavazott meg a felállítandó Mű- és Iparmúzeum céljára. Az alakuló múzeum vásárlások és ajándékozások révén gyarapodott. Első kiállítását még a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték. Végleges otthonát 1896. október 25-én, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként Ferenc József király - a Budapesten tartózkodó Vilmos német császár társaságában - avatta fel az Üllői úton, de a nagyközönség előtt csak 1897. október 4-én nyílt meg. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült épületet 1982-1984 között teljesen felújították. A múzeumban a magyar és a külföldi iparművészet kiemelkedő alkotásai kapnak helyet, számuk meghaladja a 60 ezret. A tárgyak műfajok szerint öt osztályra tagozódnak: bútor-, textil-, ötvösművészeti osztály, kerámia- és üvegtár és az ún. kisgyűjtemények osztálya.
1915. október 4.
Az orosz csapatok elfoglalják Máramarosszigetet
1918. október 4.
Lemond a német birodalmi kancellár
Hertling gróf utóda Miksa badeni herceg lesz.
1918. október 4.
A központi hatalmak jegyzéket juttatnak el az USA elnökéhez
Burián István gróf a központi hatalmak nevében jegyzékkel fordul az Egyesült Államok elnökéhez. Azonnali fegyverszünetet és a wilsoni pontok alapján meginduló béketárgyalásokat javasol.
1921. október 4.
Prónay Pál `alkotmányozó gyűlést` rendez
A gyűlést Felsőörsön tartják, Nyugat-Magyarországot `Lajta-bánság` néven önálló tartománnyá kiáltják ki.
1929. október 4.
Venizelosz görög miniszterelnök megkezdi budapesti látogatását
Bethlen miniszterelnökkel tárgyal; Bethlen-B. Mussolini olasz miniszterelnök közvetítőjeként-szorgalmazza Görögország és Törökország megegyezését.
1932. október 4.
Gömbös Gyula miniszterelnök levelet küld Benito Mussolini olasz miniszterelnöknek
Ebben leírja, hogy külpolitikája Olaszország és Németország vonatkozásában folytatja a Bethlen-kormányét; számít az olasz kormány segítségére a gabona elhelyezésében és a leszerelés kérdésében.
1937. október 4.
Véget ér a `Vásárhelyi találkozó`
1938. október 4.
Imrédy Béla bejelentést tesz a minisztertanács ülésén
Bevezeti a rendeleti úton való kormányzást. A miniszterek nagy része ellenzi, többen lemondással fenyegetőznek.
1940. október 4.
Teleki miniszterelnök fogadja Szálasi Ferencet és Ruszkay Jenőt
Szálasiék mint a legnagyobb ellenzéki párt képviselői érkeznek Telekihez.
1940. október 4.
Pártszakadás történik
Imrédy Béla, Jaross Andor és 17 képviselőtársuk kilép a Magyar Élet Pártjából.
1940. október 4.
Ülést tart a minisztertanács
Engedélyezi egyes mezőgazdasági cikkek termelői árának emelését; hozzájárul az ipari és bányászati munkabérek 7%-os emeléséhez.
1947. október 4.
Meghal Max Planck német fizikus
Max Karl Ernst Ludwig Planck Kiel-ben látta meg a napvilágot 1858. április 23-án. 1900-ban felismerte, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll. Valamely kvantum számértékét úgy kapjuk meg, hogy a sugárzás frekvenciáját megszorozzuk a `h`-val jelölt Planck-féle állandóval. Ezen állandó felfedezését a `kis h forradalmának` nevezik, mert a tudományban még nem volt példa arra, hogy egy ilyen `kis valami`, ilyen nagy fordulatot idézzen elő. Kutatási eredményeiről 1900. december 14-én számolt be a berlini Fizikai Társaság előtt, s azóta ezt a napot tekintjük a kvantumelmélet születésnapjának. A fizikai Nobel-díjat 1918-ban kapta `azon érdeme elismeréséül, amelyeket a fizika továbbfejlesztésében a hatáskvantum felfedezésével szerzett`. Foglalkozott még sugárelmélettel és termodinamikával is. Göttingenben érte a halál.
1957. október 4.
A Szovjetunió először indít műholdat a világűrbe
A Szputnyik-1 az űrkorszak kezdetét jelentette, s ezzel az emberiség először küldött repülő testet a földi atmoszférán kívülre. A szputnyik átmérője 58 cm, tömege 83,6 kg volt, s 95 perc alatt kerülte meg a földet, keringési pályája 220 és 960 kilométer között mozgott. Optikai megfigyelése tette lehetővé az első geofizikai méréseket a földi felsőlégkör sűrűségére vonatkozóan. 21 napon át sugárzott jeleket: a jellegzetes `bip-bip`-eket az egész világon nyomon követték. Végül 92 napos keringés után, 1958. január 4-én a légkörben elégett. (Az első amerikai mesterséges holdat, az Explorer-1-et 1958. február 1-jén lőtték fel.)
1966. október 4.
Lesothó függetlenné válik
A Dél-afrikai Köztársaság által körülvett mai Lesothót megalapító szotó és nguni törzsek a XIX. század elején telepedtek le az ország mai területének északnyugati részén. A zulu törzs elől menekülve 1824-ben a szoto nagyfőnök a hegyekben talált menedéket, ahonnan ellen tudott állni a külső támadásoknak. 1842-ben Mosheshoe Anglia segítségét kérte a támadásokkal szemben, s ez az angol befolyás növekedését eredményezte. 1868-ban a terület Bászutóföld néven brit protektorátus lett, majd 1871-ben Fokföldhöz csatolták. Az 1879-ben kirobbant felkelés hatására 1884-ben ismét protektorátusi státust és korlátozott autonómiát kapott. 1907-től az értelmiséget és a kereskedelmi elit csoportjait tömörítő szervezetek jöttek létre, újságokat adtak ki, amelyeket 1922-ben dél-afrikai nyomásra betiltottak. A II. világháború után alakultak meg az első politikai pártok, 1952-ben a Basotho Kongresszus Párt (BCP), 1958-ban pedig a Basotho Nemzeti Párt (BNP). A hatvanas évek elején a különféle mozgalmak és szervezetek a függetlenség kivívására egységfrontot hoztak létre. 1965-ben kidolgozták az ország alkotmányát, 1966. október 4-én pedig kikiáltották a független Lesothói Királyságot, s a király jogkörét a reprezentatív feladatok ellátására korlátozták.
1970. október 4.
Meghal Janis Joplin
Hollywood-ban meghal Janis Joplin, minden idők legjobb fehér bluesénekesnője. Joplin 1943. január 19-én született Port Arhurban. 18 évesen fellázadt a kispolgári élet ellen, otthagyta középosztálybeli családját és öt éven keresztül vándorolt az országban, kocsmákban lépve fel, alkalmi munkákból biztosítva megélhetését. A hatvanas évek közepén Kaliforniában találkozott első kísérőegyüttesével, a Big Brother and The Holding Company-vel, akikkel a monterey-i popfesztiválon hatalmas sikert arattak, és azonnal szerződtette őket a Columbia lemeztársaság. 1968-ban megjelent első szólólemeze nem csak hatalmas példányszámban kelt el, de a kritikusok is felsőfokon méltatták. Nem sokkal később otthagyta az együttest, szólópályára lépett, de az önpusztító életmód hamar felőrölte. 1970-ben, a rockzene nagy gyászévében még elkészítette a Full Tilt Boogie Band kíséretében Pearl című nagylemezét, de ez már csak halála után jelent meg. Egy nappal azután ugyanis, hogy felénekelte a Me and Bobby McGee című számot, hollywoodi szobájában holtan találták. Tipikus megtestesítője volt a hippi ideálnak: Live fast, love hard, die young - azaz élj gyorsan, szeress szenvedélyesen és halj meg fiatalon. Utolsó éveiben számtalan szeretőt, napi egy liter whiskyt és töméntelen kábítószert fogyasztott, pénz mindössze 2500 dollár maradt utána. Hamvait kívánsága szerint a Csendes-óceánba szórták, a pénzt pedig barátai elitták.
1991. október 4.
Antall József az USA-ban tárgyal Bush amerikai elnökkel
1992. október 4.
Meghal Bay Zoltán magyar származású amerikai fizikus
Gyulavárin született 1900. július 24-én. A debreceni kollégiumban érettségizett, majd beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol matematika-fizika szakon végzett. 23 évesen már tanársegéd volt az egyetemen, majd 1926-ban ösztöndíjjal Berlinbe ment, ahol kísérleti témákkal foglalkozott. Sikerült kísérletileg megállapítania, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat foglal magába, s az ifjú tudós felfedezése nemzetközi viszonylatban is komoly tudományos sikernek számított. Hazatérése után, 30 éves korában professzornak nevezték ki a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékére, ahol munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográf készüléket, sőt közel járt a szívritmus-szabályozó, azaz a pacemaker megvalósításához is. 1936-ban az Egyesült Izzó meghívta budapesti kutatólaboratóriumának élére. A laboratórium abban az időben Magyarország egyik legjobban felszerelt tudományos műhelye volt, ahol Bay nem csak a gyakorlati, de az elméleti alapkutatásokban is részt vett. Ezzel egy időben a budapesti Műegyetem professzoraként is tevékenykedett, ahol - az országban elsőként - ő hozta létre az atomfizikai tanszéket. A tanszéken csakhamar hozzálátott egy másfél millió voltos gyorsító megépítéséhez, amely 1944-re elkészült ugyan, de a háború miatt használatba már nem kerülhetett.
A II. világháború alatt őt bízták meg a rádiólokátor, azaz a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának irányításával, s vezetésével 1943-ra sikerült olyan készüléket szerkeszteni, amely már 18 km távolságból észlelte a tárgyakat. A komoly hadászati jelentőségű berendezést 1944-ben már sorozatban gyártották. A háború után a radar tudományos célú felhasználásának lehetőségeit kutatta, s 1946. február 6-án világraszóló jelentőségű eredményt ért a Holdról visszavert radarjelek észlelésével. 1945-ben a MTA rendes tagja és az Elektrotechnikai E gyesület elnöke lett. Több nagysikerű külföldi tudományos előadás után, 1948-ban professzornak hívta a washingtoni George Washington Egyetem, ahol főként a fény sebességének vizsgálatával foglalkozott, s nagy része volt a radarcsillagászat tudományának kifejlesztésében is. Sikerült megállapítania, hogy a fénysebesség az űrben független a fény rezgésszámától, s ezen kiemelkedő tudományos eredménye vezetett egy új, megbízhatóbb alapokon nyugvó mértékrendszer kialakításához. 1955-ig dolgozott a George Washington Egyetemen, majd 1955-72 között az amerikai Országos Szabványhivatal fizikusa volt. 1972-től a washingtoni Amerikai Egyetem kutató professzora. Számos tudományos cikket publikált, és megírta visszaemlékezéseit. Aki letapogatta a Holdat címmel portréfilm is készült munkásságáról. Washingtonban érte a halál. 1993. április 10-én szülőföldjén, a gyulavári temetőben helyezték végső nyugalomra.
1993. október 4.
Befejeződik a moszkvai Fehér Ház ostroma
A kormányhű csapatok leverik a Borisz Jelcin orosz elnök ellen szervezett államcsínyt
1997. október 4.
Megindul a kereskedelmi televíziózás Magyarországon
1997. október 4-én megkezdte adását a TV2, az első magyar országos kereskedelmi televízió.
2000. október 4.
Az Európai Parlament megszavazza jelentését a tagjelölt országok felkészüléséről.
A Magyarországról szóló jelentés méltatja a közösségi joganyag átvételében elért eredményeket és a stabil gazdasági fejlődést, de kifogásolja, hogy Budapest nem fordít kellő figyelmet a roma népesség helyzetére, s a leginkább aggasztó jelenségnek a szervezett bűnözés problémáját tartja.
