Hónap: december • Nap: 03
450. december 3.
Meghal Aranyszavú Szent Péter
Petrosz Khrüszologosz 433-ban lett Ravenna püspöke. Hírnevét rövid szentbeszédeinek köszönhette. 170-180 beszéde maradt fenn a neve alatt, 160 valódinak látszik közülük. Rájuk hivatkozva avatta szentté XIII. Benedek pápa 1729-ben. Az `Aranyszájú` jelzőt a 9. századi Püspöki könyv szerzője, Agnellus adta neki. Ravenna sok híres építészeti remeke fűződik az aranyszavú szónok nevéhez.
1308. december 3.
Véget ér a budai zsinat
A világi urak közreműködésével megtartott budai zsinat végzéseket hoz. Kimondja a király személyének sérthetetlenségét, intézkedik a Szent Koronáról, a királyi javak visszafoglalásáról. Felszólítja Kán László erdélyi vajdát a Szent Korona visszaadására. A püspökök kötelességévé teszi, hogy a rablókat és gonosztevőket egyházi fenyítésekkel intsék meg. Foglalkozik az egyházi javadalmak betöltésével, az egyházi rend tagjainak művelődésével és más egyházi kérdésekkel
1596. december 3.
Megszületett Nicola Amati olasz hegedűkészítő
A híres cremona-i hegedűkészítő család tagja, annak leghíresebb leszármazottja. Az általa készített hangszerek igazi műremekek, kivitelezésük és hangzásuk tekintetében egyaránt. Tőle sajátította el a hegedűkészítés csínját-bínját Guarneri és Stradivari is. 1660 után készített mesterhegedűit még ma is használják.
1604. december 3.
Basta megkezdi Kassa ostromát
Basta generális megkezdi Kassa ostromát. Háromnapi sikertelen ostrom után téli szállásra Eperjesre vonul
1670. december 3.
I. Lipót rendkívüli bíróságot állít fel
I. Lipót a magyar joghatóságok mellőzésével rendkívüli bíróságot (`iudicium delegatum`) állít fel a fölkelésben gyanúsított köznemesek pereinek lefolytatására Johann Rottal gróf elnöksége alatt
1755. december 3.
Megszületett Gilbert Stuart amerikai festő
A korabeli amerikai portréfestészet vezető alakja a Rhode Island-i Newportban sajátította el a festészet alapjait. 1775-ben Londonba ment, ahol hat éven át Benjamin West amerikai festő műhelyében dolgozott. 1782-ben megnyitotta saját stúdióját, de művészi sikerei ellenére sem tudott fizetni hitelezőinek, akik elől 1787-ben Dublinba menekült. 1793-ban tért vissza az Egyesült Államokba, ahol előbb New Yorkban és Philadelphiában, később pedig Bostonban dolgozott és hamarosan megszerezte a nemzet első számú portréfestője címet. Kedvenc műfajában csaknem ezer képet alkotott. Műveire Van Dyck és a kortárs angol festők voltak hatással. Leghíresebb képe a George Washingtont ábrázoló befejezetlen portréja. Sok festménye Chicagóban és Philadelphiában, valamint a washingtoni National Galleryben van. 1828. július 9-én halt meg Bostonban.
1795. december 3.
Megszületett a postabélyeg kitalálója
Sir Rowland Hill tanár, postai szakember Kidderminsterben született. A tanulás mellett már igen korán, 12 évesen tanítani kezdett, előbb édesapja birminghami iskolájában okította diáktársait, később, 1819-ben Hazlewood néven saját iskolát alapított Edgbastonban. Az alapító haladó gondolkodása már itt megmutatkozott. A Hazlewoodban tudományos labor, úszómedence, színpad, könyvtár, gázvilágítás és központi fűtés biztosította a hátteret az ismeretszerzéshez. 1822-ben testvérével közösen publikálták Közoktatás című munkájukat, amelyben olyan, az iskolájukban már alkalmazott újdonságokat ismertettek, mint a testi fenyítés megszüntetése, a heti egyszeri testnevelés óra és egy új tantárgy, a tudomány bevezetése. A Hazlewood a világ minden tájáról vonzotta a diákokat, jól prosperált és öt évvel később Londonba költözött. Itt alapítója érdeklődését felkeltették a kormányzati és reformügyek. A postaszolgáltatás nehézkességét és költségességét megszüntetendő 1837-ben a Postai reform jelentősége és hasznossága címmel tanulmányt terjesztett elő. Javaslata alapján 1839-ben megszavazták az ún. bélyegtörvényt, amelynek alapján a levelek előzetes és kötelező portózását előre megvásárolható és felragasztható bélyegekkel váltották fel. Az 1840-es évektől már az általa megreformált postánál dolgozott, 1854-1864 között postafőtitkári minőségben. 1860-ban a megbecsülés jeleként lovaggá ütötték.
1800. december 3.
A császári-királyi hadsereg döntő vereséget szenved
Hohenlindennél (Bajorország) a János főherceg parancsoksága alatt harcoló császári-királyi hadsereg döntő vereséget szenved Jean-Victor Moreau tábornok francia hadaitól
1800. december 3.
Megszületett Preseren, szlovén romantikus költő
A Vrba-i születésű France Preseseren jogi tanulmányai után, 1832-ben bírói és ügyvédi vizsgát tett. Már igen fiatalon nagy irodalmi műveltséget szerzett az antik, a reneszánsz és a romantikus költészet köréből. Ifjúkori zsengék után váratlanul érett, kiforrott költészettel jelentkezett. Költői fejlődése a könnyű anakreóni daloktól a tragikus hangvételű balladákig, az éles szatíráktól a teljes kiábrándultságot tükröző poémáig ívelt.
1810. december 3.
A britek megszerzik Mauritiust a franciáktól
1811. december 3.
Napóleon ellenzi Magyarország alkotmányos különállásának megszüntetését
Metternich gróf államkancellár utasítja Karl Schwarzenberg herceg, párizsi osztrák követet, tudakolja meg I. Napóleon császártól, ellenezné-e Magyarország alkotmányos különállásának hatalmi szóval való megszüntetését. Napóleon az oroszországi hadjárat előkészületei miatt, a nyugalom fenntratás céljából ellenzi e lépést.
1820. december 3.
Megszületett Ellinger József operaénekes
Divatárukereskedő-segéd volt Temesvárott, majd Pozsonyban lett karénekes. 1846-ban bekerült a pesti német színház kórusába. Első sikereit 1848-ban aratta Regensburgban és Augsburgban. 1849-ben a Theater an der Wien tagja lett, sikereinek csúcsán 1851-ben I. Lajos bajor király is kitüntette. 1854-1860 között a Nemzeti Színház tagja volt, majd négy évig Rotterdamban énekelt. Sikeres művészként, több mint ezerszer lépett fel a Nemzetiben, Erkel operáinak valamennyi tenorszerepét elénekelte. 1880-ban a Bánk bán címszerepében búcsúzott a közönségtől.
1843. december 3.
Megalakul a Magyar Kereskedelmi Társaság
Vay Ábrahám gróf elnökletével Pozsonyban megalakul a Magyar Kereskedelmi Társaság
1846. december 3.
Megjelenik Budán Horváth Mihály: A magyarok története I-IV. kötet című műve
1886. december 3.
Megszületett Karl Manne Georg Siegbahn svéd fizikus
Kezdetben főleg elektromosságtani és mágnességtani kérdésekkel, majd a röntgensugarak tanulmányozásával foglalkozott. 1916-ban új színképvonal-sorozatot fedezett fel a röntgen-emissziós spektrumokban, melyet M-sorozatnak nevezett el. Olyan berendezést és módszert dolgozott ki, amely révén pontosan meg lehetett határozni a röntgen-hullámhosszakat. Az uppsalai egyetem fizikaprofesszora lett, itt munkatársaival kimutatta, hogy a röntgensugarak prizmával elhajlíthatók. Később az ultraibolya tartományhoz közeleső gyengébb röntgensugarakat is tanulmányozta. 1937-ben lett a stockholmi egyetem fizikaprofesszora, ebben az évben bízták meg az akkor létrehozott Nobel Fizikai Intézet vezetésével. 1939-64 között a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság tagja volt. 1924-ben fizikai Nobel-díjat kapott röntgenspektroszkópiai vizsgálataiért és felfedezéseiért. Stockholmban hunyt el 1978. szeptember 26-án.
1910. december 3.
Bemutatják a neont
A neonvilágítást először a párizsi motor show alkalmával alkalmazták.
1930. december 3.
Megszületett Jean-Luc Godard
A francia újhullám egyik legjelentősebb képviselője párizsi középpolgári család fiaként látta meg a napvilágot. Tanulmányait a svájci Nyonban, majd a Sorbonne-on végezte. A diáknegyed filmklubjában ismerkedett meg André Bazinnel és Francois Truffaut-val, és kritikusként ekkor mutatkozott be a La Gazette du Cinéma hasábjain. 1956-ban már ő volt az egyik legjelentősebb francia filmkritikus. Kifulladásig című első filmjét 1959-ben forgatta Jean-Paul Belmondo főszereplésével. Következő filmjeinek legfőbb értéke a személyes látásmód: Éli az életét (1962), Alphaville (1964), Bolond Pierrot (1965). Ezután esszéfilmek sorát készíti, kiiktatva a személyes vonatkozásokat: Hímnem, nőnem (1966), Két-három dolgot tudok róla (1967), majd a politikára koncentrált, s az értelmiség 1968-as lázadásának állított emléket a Vidám tudás és az Egy + egy. A tradicionális mozifilmhez 1979-ben tért vissza a Mentse aki tudja című filmmel. A férfi-nő kapcsolatot vizsgálta a Keresztneve: Carmen (1983), és a Vigyázat jobbról (1987). További filmjei: Új hullám (1990). Németország kilenc nulla (1990), Jaj nekem (1993). Alkotásaival negyedszázad óta hatást gyakorol a filmkészítő nemzedékekre. 2004-ben forgatta legújabb filmjét, a Mi zenénk-et.
1937. december 3.
József Attila öngyilkos lesz
JÓZSEF ATTILA (1905.04.11., Budapest - 1937.12.03., Balatonszárszó)
Költő, a XX. századi magyar líra jelentős alakja. Juhász Gyula segítségével és előszavával jelent meg első verseskötete, a Szépség koldusa (1922). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakára, de 1925-ben Tiszta szívvel című verséért professzora, Horger Antal eltanácsolta az egyetemről. Ezután a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat, s megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal. 1926-27-ben a Sorbonne előadásait hallgatta. 1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományos és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit. Kortársai nem értékelték teljes súlya szerint művészetét, s ez is közrejátszott abban, hogy egyébként is labilis idegrendszere végleg tönkrement: 1937-ben öngyilkos lett. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el költészetét.
1955. december 3.
Nagy Imrét kizárják a pártból
Nagy Imre (1896-1958) az agrárkérdés szakértőjeként a magyar kommunista mozgalom moszkvai emigránscsoportjához tartozott. 1945 után fontos állami tiszteket (földművelési miniszter 1944-45, belügyminiszter 1945-46) töltött be, de hamarosan háttérbe szorult. 1947-49-ben ellenezte a gazdaság, különösen a mezőgazdaság gyors, erőszakos, szovjet mintájú átalakítását. Ezért 1949 szeptemberében kizárták a pártvezetésből. 1950-től fokozatosan `visszatért`, 1953 július 4-én szovjet támogatással miniszterelnök lett. Korrekciós politikai és gazdasági intézkedéseket hozott, amelyeket reformokká igyekezett továbbfejleszteni. 1954 késő őszétől nem élvezte Moszkva támogatását, 1955. január 8-án a szovjet pártelnökséggel folytatott tárgyalásokon megbírálták, és önkritikára szólították fel. Hamarosan bekövetkezett betegsége miatt hetekre kikapcsolódott a politikából, ezalatt Rákosi előkészítette politikai elítélését, majd pozícióiból való eltávolítását. 1955. december 3-án a pártból is kizárták. Nagy Imre elutasította az önbírálatot, s vezéralakja lett a pártellenzéknek, amely az ő kormányprogramját tűzte zászlajára. 1955-56-ban írott politikai tanulmányaiban élesen bírálta a sztálinizmust, amelyet "elfajult bonapartista" rendszernek nevezett. Síkra szállt a nemzeti függetlenségért és Magyarország katonai tömbökön kívüli státuszáért.
1956. december 3.
Meghal Alekszandr Rodcsenko orosz festő és fotóművész
Alekszandr Mihajlovics Rodcsenko a `non-objektivista` mozgalom egyik elindítója, valamint Tatlinnal együtt a mozgó szobrok, a mobilok irányzatának úttörője Szentpétervárott született 1891. december 5-én. A kibontakozó konstruktivista mozgalom képviselője, a gyakorlati célú műalkotás társadalmi szerepét hangsúlyozó produktivizmus programjának egyik megalkotója volt. A XX. század elejének avantgárd szellemében igen sokoldalú életművet hagyott hátra. Festőként, grafikusként, fotóművészként, belsőépítészként, plakáttervezőként és formatervezőként egyaránt a legjobbak között tartják számon. Amikor 1923-ban megalapították a Lef-csoportot, az együtt dolgozó és együtt gondolkodó baloldali művészek társulását, Rodcsenko forradalmasította a fényképezést. Szakított a fényképezőgép korábbi szemtől szembeni látószögével, és a tárgyakat alulról vagy éppen felülről, különböző szögekből nézve fotografálta. A politika is hamar ráérzett az így készített fotók propagandaerejére. De mellőztetését is éppen egy ilyen propagandakép, az Úttörőlány bírálatával indokolták meg, mondván, a szovjet embernek nem az égben, hanem a földön kell keresnie a jövőt. Mindez 1930-ban történt, akkor, amikor a megszilárdult szovjet hatalomnak már elege lett a modern művészekből. Rodcsenko politikai félreállítása alól 1956-ban bekövetkezett haláláig nem kapott felmentést. A forradalmi újító magányos és megkeseredett ember lett, s élete végén ismét a festészethez fordult.
1961. december 3.
Visszafordítják Matisse-t
A new yorki Modern Művészetek Múzeuma 46 napon keresztül fejjel lefelé állította ki Henri Matisse A csónak (Le Bateau) című képét. Becslések szerint ezalatt közel 116 ezer látogató haladt el a kép előtt; 1961december 3-án végül visszafordítják a képet.
1967. december 3.
Végrehajtják az első szív transzplantációt
A cape towni Groote Schurr Kórházban Dr Christiaan Barnard hajtotta végre az első szív transzplantációt.
1984. december 3.
Hatalmas ipari katasztrófa pusztít Bhopalban
Egy vegyigyárban egy hibás szelep következtében 30 tonna növényvédő szernek használt metil-izocianát szivárgott el. A katasztrófa következtében több mint 2000 ember vesztette életét, a valószínűleg megvakulók számát pedig orvosok mintegy 20 000-re becsülik. Emellett születési rendellenességekkel is számolni kell. A gyár, amely 51%-ban az Union Carbide amerikai cég és 49%-ban az indiai kormány tulajdonában van, Bhopal egy sűrűn lakott szegénynegyedének kellős közepén áll. Az indiai hatóságok súlyosan elmarasztalták a konszern vezetőségét a biztonsági berendezések hiánya, illetve elhanyagolt állapota miatt. Warren Andersont, a konszern igazgatóját Bhopalba érkezésekor a repülőtéren átmenetileg letartóztatják. A vegyiművek öt indiai menedzserét a rendőrség már a szerencsétlenség reggelén lecsukja. A vegyigyárban a múltban is többször fordultak már elő balesetek, de ezeket a politikusok és a konszern vezetői eltussolták. Az indiai ellenzék nyíltan "korrupciós botrány"-ról beszél.
