Hónap: december • Nap: 01
1167. december 1.
Az észak-itáliai városok megalakítják a Lombard Ligát
1450. december 1.
Az országnagyok február 24-ére országgyűlést hirdetnek Budára
Az országgyűlést márciusban Pesten tartják meg
1477. december 1.
III. Frigyes és I. Mátyás békét köt
III. Frigyes császár Gmundenben, I. Mátyás Korneuburgban aláírja a békét.
Főbb pontjai:
1570. december 1.
János Zsigmond ratifikálja az I. Miksa császárral Speyerben kötött egyezményt
1570. augusztus 16-án Speyerben megegyezés jött létre I. Miksa császár és János Zsigmond magyar király, erdélyi fejedelem között. Eszerint János Zsigmond és utódai Miksát az egész kereszténység fejének és egész Magyarország urának ismerték el; János Zsigmond lemondott a királyi címről, s mint erdélyi fejedelem uralkodott Erdély és a Részek felett, amelyek Magyarország részét képezték. A szöveg szerint ezt a területet fiú utódai is öröklik, ezek kihalta után Erdély a magyar királyra száll; török támadás esetén a két fél kölcsönösen segítséget nyújt egymásnak; János Zsigmond feleségül kapja I. Miksa unokahúgát, Albert bajor herceg leányát, Máriát. János Zsigmond 1570. december 1-jén ratifikálta az egyezményt. Az 1571-ben elhunyt János Zsigmond után következő erdélyi fejedelmek is elfogadták az egyezményt, (vagyis mintegy a Bécsben székelő magyar király erdélyi helytartójának minősítették magukat. Ez azonban nem tartotta őket vissza a Habsburgok elleni katonai fellépéstől.) Ugyanakkor a szerződés lényege - Erdély egyesítése a királyi Magyarországgal - nem vált valóra.
1608. december 1.
II. Mátyás kinevezi Homonnai Drugeth Bálintot országbíróvá, tisztségét haláláig, 1609-ig viseli.
Erdődy Tamás grófot horvát bánná, Forgách Zsigmondot tárnokmesterré, Dersffy Ferencet királyi pohárnokmesterré nevezi ki
1630. december 1.
I. Rákóczi Györgyöt fejedelemmé választják
A segesvári országgyűlés I. Rákóczi Györgyöt választja fejedelemmé; haláláig, 1648-ig uralkodik.
1640. december 1.
Portugália nemzeti királyt választ
Portugália a spanyol Habsburgok trónfosztásával János braganzai herceg személyében nemzeti királyt választ.
1663. december 1.
A török táborból hazaengedett Apafi Mihály fejedelem megérkezik Gyulafehérvárra
1666. december 1.
I. Lipót aláírja és megerősíti a hét hajdúváros, Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs kiváltságait
1687. december 1.
I. Lipót közkegyelmet ad a felkelőknek
I. Lipót király tudatja az országgyűléssel, hogy közkegyelmet ad mindazoknak, akik az elmúlt időkben fölkeltek ellene, de közben hűségre tértek. A közkegyelem Thökölyre és még fegyverben lévő társaira nem vonatkozik.
1704. december 1.
Wilson császári ezredes szabad elvonulás fejében föladja Eperjes városát Forgách Simon tábornagynak
1709. december 1.
Meghal Abraham a Sancta Clara író és prédikátor
Bécsben meghal Abraham a Sancta Clara (Johann Ulrich Megerle) író és prédikátor, I. Lipót császár utolsó udvari lelkésze. Abraham a Sancta Clara Meßkrich mellett, Kreenheinstettenben született. 1662-ben lépett be a mezítlábas Ágoston-rendi (augustinus) barátok mariabrunni (Bécs mellett) kolostorába. 1668-ban szentelték pappá. Abraham a vezeklést prédikálta, elvetette a bűnös szórakozásokat, és arra szólította fel hallgatóságát, hogy vallásos életet folytassanak. A `minden ember számára szilárd helyet biztosító` fennálló társadalmi rendet Isten akaratából eredőnek és jónak tekintette. Hallgatósága különösen kedvelte. Prédikációi szemléletesek, magyarázatai a mindennapi életből vett példák révén jól érhetőek voltak. Abraham a Sancta Clara prédikációi nagy részét fel is jegyezte. Különösen ismertté vált a "Fel, fel, ti keresztények" című katonai prédikációja, mely az 1683. évi törökveszély leküzdésére buzdított.
1761. december 1.
Megszületett Marie Tussaud viaszszobrász
Apja, Joseph Grossholz katona volt, aki két hónappal lánya születése előtt meghalt a hétéves háborúban. Anyja házvezetőnőként vállalt munkát Philip Wilhelm Curtius német orvosnál, aki viaszszobrokat készített az anatómia illusztrálására. A kislány nevelőapjától tanulta a portrékészítést. Első viaszfiguráját, Rousseau halotti maszkját 1778-ban készítette el. Curtius megrendezte a bűnözők arcképcsarnokát, majd a király vacsorájával is nagy sikert aratott. A forradalom idején ő is börtönbe került, de tehetsége megmentette a fővesztéstől, a kivégzettek - köztük Marie Antoinette, Marat, Robespierre - halotti maszkjának viaszból való megmintázására alkalmazták. 1795-ben férjhez ment Francois Tussaud-hoz. Híre egyre nőtt, Napóleont is megmintázta . Később Angliába költözött, ahol nagy sikert aratott viaszfiguráival. 1804-ben egész kollekciója elsüllyedt egy hajóval, mindent elölről kellett kezdenie. Figuráit ócskásnál vásárolt selyembe, bársonyba öltöztette, s harminc évig járta az országot velük, két fia társaságában. Joseph tervezte a ruhákat, Francis a pénzügyeket intézte. Madame Tussaud minden érdekes embert megmintázott, királyokat éppúgy, mint bűnözőket. Lépést tartott az eseményekkel, minden új szereplő nála is megjelent. 81 évesen jutott eszébe, hogy a saját portréját is elkészítse. 1845-ben nyitotta meg önálló panoptikumát, amely azóta világhírű gyűjteménnyé fejlődött, s London egyik turisztikai látványossága. 1850. április 16-án hunyt el Londonban.
1785. december 1.
Megszületett Döbrentei Gábor
Döbrentei Gábor Somlószőlősön született. A pápai református kollégium után a soproni evangélikus líceumban tanult, az ottani Magyar Társaság tevékeny tagja volt. Wittenberg és Lipcse egyetemén hallgatott bölcsészeti tárgyakat és jogot. Személyes kapcsolatot tartott a kor jeles íróival, többek között Batsányival, Berzsenyivel és Kisfaludy Sándorral is. 1806-tól Erdélyben nevelősködött. 1814-ben ő alapította az Erdélyi Múzeum című folyóiratot. 1820-tól Pesten élt. Hatalmas munkát végzett a Közhasznú Esmeretek Tára létrehozásában. 1831-36 között az MTA első titkára volt. 1833-ban és 1835-ben összeállította az Akadémia évkönyveit. Nagy érdeme a Régi Magyar Nyelvemlékek köteteinek kiadása. A magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtőjeként tartjuk számon, széles körű irodalmi és közéleti tevékenységet is folytatott. Felfedezte a róla elnevezett kódexet, szerepe volt a magyar népköltészet gyűjtésének előkészítésében, a magyar színjátszás szorgalmazásában, s Kőrösi Csoma Sándor útjának támogatásában. Művei: Karaktert festő s elmés mulatságos anekdoták, Pali és Minka olvasni tanul, A kis Gyula könyve, Huszárdalok.
1792. december 1.
I. Ferenc elrendeli, hogy a magyar újságok csak a Wiener Diarium nyomán közölhetnek híreket a francia forradalom eseményeiről
1794. december 1.
Perbe fogják a jakobinus szimpatizánsokat
Németh János királyi jogügyi igazgató javaslatára a Királyi Tábla kimondja, hogy mindenki perbe fogható, aki tudott a jakobinus szervezkedés létéről, vagy olvasta a titkos társaságok tételeit, és nem jelentette azt
1807. december 1.
A szerb fölkelők 1808. május 1-ig fegyverszünetet kötnek a Portával
1866. december 1.
Meghal Sir George Everest angol földrajztudós, a Csomolungma névadója
A Brit Kelet-indiai Társaság alkalmazottjaként 1814 és 1816 között elvégezte Jáva, majd 1818 és 1843 között India háromszögelését, lehetővé téve feltérképezésüket. 1865-ben róla nevezték el a Himalája (s egyben a Föld) legmagasabb hegycsúcsát, a Csomolungmát Mount Everestnek.
1896. december 1.
Megszületett Georgij Zsukov szovjet-orosz katonai vezető
Georgij Konsztantyinovics Zsukov Sztrelovka-n látta meg a napvilágot. 1919-ben lett a Vörös Hadsereg századosa, majd 1941-ben vezérkari főnökké nevezték ki. A II. világháború idején a Vörös Hadsereg egyik kiemelkedő vezetőjeként ő volt Moszkva védője, s ő zúzta szét a leningrádi blokádot. 1943-ban marsallá léptették elő. 1944-45-ben az I. Fehérorosz Front vezetőjeként csapatait Varsótól Berlinig vezette győzedelmesen, majd a Szovjetunió nevében ő fogadta a német hadsereg kapitulációját. Sztálin azonban nem fogadta el népszerűségét, ezért a vezér haláláig háttérbe szorult: 1945-46 között a németországi szovjet megszálló csapatok parancsnoka, 1946-tól 1953-ig odesszai és uráli katonai körzetparancsnok. 1953-tól a honvédelmi miniszter első helyettese, 1955-től 1967-ig honvédelmi miniszter volt. 1952-57 között az állampárt, az SZKP KB tagja, 1957 júniusától októberéig a KB Elnökségének is tagja. Emlékek, gondolatok című memoárkötete magyar nyelven is megjelent. Moszkvában hunyt el 1974. június 18-án.
1918. december 1.
Gyulafehérvárott kimondják Erdély egyesülését Romániával
1990. július 31-én a román képviselőház egyhangúlag megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében az ország nemzeti ünnepe ismét december 1-je, a polgári Románia kikiáltásának napja. A Gyulafehérvárott 1918. december 1-jén elfogadott határozatnak kettős szerepe volt: egyrészt kimondta Románia és Erdély egyesülését, másrészt pedig megvetette a polgári demokratikus Románia alapjait. A mai Románia területén az i.e. I. évezredben különböző trák népcsoportok (dákok, géták), az erdélyi részen az i. e. IV. században kelta törzsek telepedtek meg. Első virágkorát Burebista dák király (i.e. 60-45), második virágzását Decebal (i.sz. 86-106) uralkodása alatt élte. 106-ban Traianus római császár a terület nagy részét meghódította és Dacia néven római provinciává szervezte. A rómaiak 271-ben kiürítették Daciát, ezután gótok, majd hunok és gepidák uralták a területet. Ez utóbbiak hatalmát 567-ben az avar-longobárd szövetség döntötte meg, s a IX. század elejéig a hajdani Dacia nagy része az Avar Kaganátushoz, az Al-Duna vidéke a VII. század végétől a Dunai Bolgár Kánsághoz tartozott. Erdélyt a IX-X. században meghódították a magyarok, a Dunától délre pedig megjelentek az akkor még vlachoknak nevezett románok ősei. Az első román államalakulatok, a Havasalföldi és a Moldvai fejedelemségek a XIII-XIV. században jöttek létre. Rövid ideig tartó önállóságukat hosszan tartó török uralom követte. Az 1859-ben létrejött Havasalföld és Moldva Egyesült Fejedelemsége 1861 decemberében felvette a Románia nevet. 1878-ban elnyerte teljes függetlenségét, 1881-1947 között királyság volt. 1918. december 1-jén Gyulafehérvárott kimondták Románia és Erdély egyesülését. Az ország területe hivatalosan 1920-ban a Magyarországtól elcsatolt Erdéllyel bővült. 1947 decemberében az uralkodó, Mihály király lemondatása után kikiáltották a Népköztársaságot, amely 1965-ben a Szocialista Köztársaság nevet vette fel. Az ország élén 1967-től 1989 decemberi kivégzéséig Nicolae Ceausescu kommunista pártvezér állt, aki sztálinista diktatúrát honosított meg. Az ország neve 1989. december 29-től Román Köztársaság, majd Románia lett.
1925. december 1.
Megkezdődik a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása
1925. december 1-jén Budapesten a Rákóczi úton felavatták az első rádióstúdiót, s ezzel megkezdődött a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása az 546 méteres középhullámon. Az induláskor a heti adásidő 50 óra volt. Csepelen 1923. március elején kezdte meg a működését a két, egyenként 250 watt teljesítményű rádiótelefon adó. Az első stúdiót a Gyáli úton, a postakísérleti állomás udvarán álló egykori bútorszállító kocsiban rendezték be. Budapesten az első kísérleti rádióállomás 1924. március 15-én sugárzott először, amikor az ünnep alkalmából hazafias dalokat közvetített. 1925. április végén Csepelen összeszerelték az új, 2 kW-os Telefunken adót. Attól kezdve - a decemberi induláig - heti három alkalommal: kedden, csütörtökön és szombaton este 8 órától folytak a kísérleti adások.
1946. december 1.
Megjelenik az Élet és Tudomány első száma
A Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas kémikus beköszöntőjével megjelenő újság a társadalom és természettudományok népszerűsítését tűzte ki céljául. Napjainkban ez az egyik legnépszerűbb magyar ismeretterjesztő lap.
1946. december 1.
Állami kezelésbe kerül az öt legfontosabb magyar nehézipari üzem
A kormány stabilizációs programjának részeként államosították az öt legfontosabb magyar nehézipari üzemet. Így állami tulajdonú lett a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Ganz Villamossági és a Ganz Gép-, Vagon- és Hajógyár. Ezzel az állam vette kezébe a kohászati termelés 100 százalékát, a vas-és fémipar több mint 60 százalékát, a gépgyártás több mint felét és az érdekeltségek révén a könnyűipar és a vegyipar egy részét. Ezzel egyidőben államosították a húszezer kilovoltamper kapacitású vagy ennél nagyobb erőműveket. Így 1946 végén közel 150 ezer munkás, a gyáriparban és bányászatban alkalmazottak több mint 40 százaléka dolgozott állami üzemekben.
1958. december 1.
Közép-Afrika önkormányzatot kap
A Közép-afrikai Köztársaság Afrika szívében terül el. A terület 1905-től volt francia gyarmat, 1958-tól a Francia Közösség tagjaként autonóm köztársaság lett, majd 1960-ban kikiáltották a függetlenséget. Három évtizedig hozzá nem értő kormányok és diktátorok követték egymást, köztük a magát császárrá is koronázó Jean Bedel Bokassa. A többpártrendszert 1991-ben állították helyre, az 1993-ban rendezett elnökválasztást Ange-Felix Patassé nyerte meg, akit 1999-ben újraválasztottak. 2003 márciusában a hadsereg megbuktatta Patassét, s a főbb pártok és társadalmi szervezetek hallgatólagos támogatását élvező átmeneti kormányt a puccsot levezénylő Francois Bozizé tábornok alakította meg.
1959. december 1.
Kikötik az Antarktisz semlegességét
Az Egyesült Államok sürgetésére tizenkét állam Washingtonban aláír egy multilaterális egyezményt a tudományos kutatások előmozdítása és az Antarktisz békés hasznosítása tárgyában. Az Argentína, Ausztrália, Belgium, Chile, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Nagy-Britannia, Norvégia a Szovjetunió és Új-Zéland között létrejött egyezmény 30 évre szól és 1961. június 23-án lép hatályba. A területnek az Antarktisz-egyezményben kikötött semlegessége megtiltja az aláíróknak katonai támaszpontok létesítését, nukleáris hulladék tárolását, katonai fegyverrendszerek kipróbálását. A szerződés akkor vált szükségessé, amikor Chile és Argentína ugyanarra a gazdagnak vélt területre támasztott igényt, mint Nagy-Britannia.
1961. december 1.
Meghal ifj. Latabár Árpád színész
Sátoraljaújhelyen született 1903. november 22-én. Színiiskolát nem végzett, 16 éves korában lépett először színpadra. Pályája kezdetén különböző színtársulatok tagja volt, majd 1927 és 1931 között bátyjával, Latabár Kálmánnal turnézott szerte Európában és Afrikában. 1931-től a bécsi Theater an der Wienben, majd a Stadt Theaterben, 1932-től Berlinben, Hágában és Genovában lépett fel. Itthon a legtöbb fővárosi színházban játszott, 1957-től haláláig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Művészi pályafutása során akrobatikus ügyessége mellett egyre jobban kibontakozott fanyar ironikus humora, karakterábrázoló képessége, amellyel semmitmondó szerepekből is egyéni figurát tudott formálni. Népszerűségét szerény, vonzó egyénisége is növelte.
1966. december 1.
Új kormány alakul az NSZK-ban
Ludwig Erhard (CDU) szövetségi kancellár idő előtti visszavonulása folytán újjá kellett alakítani a kormányt. Egy CDU-CSU-SPD-koalícióban a szociáldemokraták kilenc miniszterrel - a CDU-CSU tizenegy miniszterével szemben - először vesznek részt a kormányban. Az új szövetségi kancellár Kurt Georg Kiesinger (CDU), alkancellárja és külügyminisztere a szociáldemokrata Willy Brandt. Az új kormány erőfeszítéseket tesz a gazdasági problémák megoldására, az enyhülési politika folytatására és a valuta stabilizálására. Erhard, akit vezetési stílusa és a gazdasági válság miatt heves támadások értek, november 30-án kénytelen volt lemondani.
1970. december 1.
Az olasz parlament elfogadja a válásról szóló törvényt
Olaszországban az 1890-es években tiltották meg a házasság felbontását. Közel egy évszázadnyi harc után a parlament 1970. december 1-jén fogadta el a válásról szóló törvényt, amely - igaz csak ötévi különélés után - engedélyezte a válópert. A kereszténydemokrata párt jobboldala, az egyház támogatásával kezdettől fogva támadta a törvényt és népszavazást követeltek az ügyben. Végül az 1974. május 12-13-án lezajlott referendumon a résztvevők 59 százaléka ellenezte a törvény eltörlését, s így érvényben maradt a parlament döntése, vagyis a válás lehetősége
1988. december 1.
AIDS Elleni Világnapot hirdetnek
1988-ban, december 1-ét AIDS Elleni Világnappá nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A WHO ezzel is felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére. Az AIDS vírusáról harminc évvel ezelőtt szerzett tudomást az emberiség. Azóta több mint húszmillió áldozata volt a kórnak.
