Japánból származó baktériumot azonosítottak Rembrandt Éjjeli őrjáratán
Rembrandt egyik legismertebb festményének felületén különleges mikrobiális közösséget azonosítottak holland kutatók, akik mintegy hatvan különböző ponton vettek mintát a több évszázados alkotásról. Az Éjjeli őrjárat vizsgálata során egy olyan baktériumfajt is találtak a szakértők, amelyet korábban egy japán cukorfinomítóban mutattak ki, jelenléte azonban egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit meg lehetne válaszolni.
- Holland kutatók Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményének mintegy hatvan pontjáról gyűjtöttek mintákat, hogy feltérképezzék a több évszázados műalkotás felületén élő mikroorganizmusokat.
- A vizsgálatok során számos, az emberi bőrön és a talajban is előforduló baktériumot azonosítottak, amelyek a szakemberek szerint nem veszélyeztetik a festmény állapotát.
- A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye a Microbacterium saccharophilum kimutatása volt, amelyet korábban egy japán cukorfinomítóban is azonosítottak, eredete azonban továbbra is tisztázatlan.
Az amszterdami Rijksmuseum és az Artis-Micropia múzeum közös kutatása során a szakemberek Rembrandt híres festményének szabad szemmel nem látható élővilágát vizsgálták, hogy pontosabb képet kapjanak a műalkotás felületén megtelepedett mikroorganizmusokról. A hat hónapon át tartó mintavétel során az akotás mintegy hatvan különböző helyéről gyűjtöttek mintákat, majd az ezekből izolált baktériumokat laboratóriumi körülmények között tenyésztették tovább.
A vizsgálatok során számos olyan mikroorganizmust azonosítottak, amelyek az emberi bőrön vagy a talajban is gyakran előfordulnak, jelenlétük így önmagában nem számít szokatlannak. Eline van Bloois, az Artis-Micropia mikrobiológusa szerint a kimutatott baktériumok nem veszélyeztetik a festmény állapotát, eredetüket és megtelepedésük pontos időpontját azonban nem lehet egyértelműen meghatározni.
A kutatók azt sem tudják megállapítani, hogy a mikroorganizmusok között lehetnek-e olyanok, amelyek még Rembrandt korából származnak, hiszen egyetlen baktérium vizsgálatával nem állapítható meg, hogy négyszáz éve vagy mindössze egy napja került a festményre. Van Bloois szerint különösen érdekes lenne, ha valamelyik mikroorganizmust magához a holland festőhöz lehetne kötni, erre azonban jelenleg nincs tudományos bizonyíték.
A vizsgálat egyik legmeglepőbb eredményét a Microbacterium saccharophilum nevű baktérium azonosítása jelentette, amelyet korábban egy japán cukorfinomítóban is kimutattak. A mikroorganizmust a festmény egy olyan részén fedezték fel, ahonnan korábban eltávolították a védő lakkréteget, jelenlétének pontos okát azonban egyelőre nem sikerült tisztázni. A szakemberek így azt sem tudják megállapítani, hogy a baktérium mikor és milyen körülmények között kerülhetett a műalkotás felületére, a szokatlan eredmény ezért további kutatásokra adhat okot.
Ez is érdekelhet
A kutatás a 2019 óta zajló, Operation Night Watch elnevezésű nagyszabású vizsgálati és restaurálási program részeként valósult meg, amelynek keretében a festményt a Rijksmuseum külön erre a célra kialakított üvegkamrájában tanulmányozták. Az eredményeket november 11-től a The Night Watch Lives című kiállításon mutatják be az Artis-Micropia múzeumban, ahol a látogatók egy életnagyságú festményreprodukció mellett, Petri-csészékben tekinthetik meg a kitenyésztett baktériumtelepeket.
A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi környezetben mindenütt jelen lévő mikroorganizmusokra, miközben bemutatja a művészettörténeti kutatások és a mikrobiológia közötti kapcsolatokat. A vizsgálat egyúttal arra is rávilágít, hogy a történelmi műalkotások nemcsak művészeti és kulturális értéket képviselnek, hanem olyan összetett mikrobiális közösségeknek is otthont adhatnak, amelyek tanulmányozása új szempontokkal egészítheti ki a műtárgyak tudományos vizsgálatát.
