Mikroorganizmusok csapják be a régészeket

A haj a talajban legjobban fennmaradó emberi szövetek egyike, következésképpen a több évszázados vagy évezredes leletek elemzése nem csupán a bűntényekről árulkodik, hanem ókori civilizációkról is. Így a gyermekmúmiák hajelemzése derített fényt arra, hogy a chilei Chinchorro-kultúra népe arzénnal szennyezett vizet fogyasztott 6800 évvel ezelőtt. Ez a folyamatos mérgezés vezetett az igen magas gyermekhalandósághoz: a mélységes gyász pedig arra késztethette az elkeseredett szülőket, hogy valamilyen módon megőrizzék a csöppségeket, amiknek nyomán megszületett a világ legkorábbi ismert mumifikálási eljárása.

Lehet, hogy ezeket a felfedezéseket azonban nem ilyen egyszerű megmagyarázni. A talajban rengeteg a mikroorganizmus, ezek némelyike képes összegyűjteni vagy szétpermetezni a földben található fémeket, hogy semlegesítsék ezek esetleges kártékony hatását a baktériumokra. Ily módon téves eredményeket adhat a hajelemzés: az egyik legkomolyabb ellenérv, hogy a talaj mikroorganizmusai behatolhatnak a hajszálakba, és különféle vegyületeket rakhatnak le bennük.

Otto Appenzeller, az albuquerque-i Marathon Clinics Research Foundation kutatója, aki saját hajmintáit inkubálta hat hónapon át ausztráliai aranybányában vett talajban. A kísérletek némelyikében a földminták Cupriavidus metallidurans baktériummal voltak szennyezettek; ez a mikroorganizmus a nehézfémeket tartalmazó talajban érzi jól magát, a mérgező aranyvegyületeket fémmé redukálva. Mint a kísérletek során bebizonyosodott, a Cupriavidus metallidurans nélküli talajmintában nem növekedett meg a haj aranytartalma, ugyanakkor drámai módon megemelkedett a baktérium jelenlétében. "Kísérletes úton szerzett bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy egy baktérium arannyal szennyezheti a hajmintákat" - hangsúlyozta Appenzeller.

Mint hozzátette, ebből következik, hogy a baktériumok más fémekkel is szennyezhetik a tetemek haját. "A talajban száznál több különböző olyan baktérium található, amely rezisztens az arzénnal szemben. Ennek az az egyetlen módja, hogy az arzént valamilyen váladékkal vonják be, amely izolálja a mérget a környezettől" - magyarázta a kutató.

Szerinte a jövőben, ha a tetemek hajmintáit elemzik, keresni kell a mikroorganizmusok váladékát, vagy genetikai vizsgálatokkal kimutatni a jelenlétüket. Az elemzés előtt el kell majd távolítani a haj külső rétegét, hogy a szakértők valós képet kapjanak az elhunyt anyagcseréjéről, és arról is, hogy milyen esetleges mérgezés végzett vele.

Az amerikai kutatók eredményeikről a PLoS ONE nemzetközi tudományos portálon számoltak be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban