Így lett Yuval Noah Harari a középkor krónikásából a mesterséges intelligencia prófétája

Fotó: ynharari.com

Yuval Noah Harari neve ma már összeforrt a jövőkutatással, a mesterséges intelligencia (MI) veszélyeire való figyelmeztetéssel és az emberi faj sorsának boncolgatásával. A 2026-os davosi Világgazdasági Fórumon például az „MI-ügynököket” a bevándorlókhoz hasonlította, mondván: elvehetik a munkát, és kulturális változásokat hozhatnak, de lojalitásuk kérdéses lesz. Kevesen tudják azonban, hogy a Sapiens és a Homo Deus szerzője karrierjét a reneszánsz katonai emlékiratok és a középkori hadműveletek kutatójaként kezdte.

Richard Utz elemzése szerint Harari átalakulása egy kényszerhelyzetnek köszönhető. A Jeruzsálemi Héber Egyetemen kollégái rangon alulinak tartották a „Bevezetés a világtörténelembe” című kurzus megtartását, így a feladat a fiatal középkorkutatóra hárult. Ez a kurzus kényszerítette rá, hogy elengedje a specializációt, és makrotörténeti távlatokban, nagy ívű narratívákban gondolkodjon – ebből született meg a Sapiens 2011-ben.

Harari módszertanát a „tudatos amatőrség” jellemzi: ahelyett, hogy egyetlen szűk terület szakértője maradna, a „kívülálló” frissességével nyúl globális témákhoz. Bár a szaktörténészek gyakran kritizálják felszínesnek ítélt megállapításait, éppen ez az általánosító képesség tette lehetővé számára, hogy Umberto Eco óta a legnagyobb hatású „nyilvános értelmiségivé” váljon.

Bár Harari könyveiben ma már alig foglalkozik a középkorral, Utz szerint gondolkodásmódja mélyen gyökerezik eredeti szakterületében. A keresztes háborúk kutatása során ismerte fel, hogy az emberi együttműködés alapja a „közös fikciók” (vallás, pénz, nemzet) elfogadása. Ezt a felismerést ültette át a modern korra, amikor a cégekbe vagy az MI-be vetett hitet elemzi. Utz érvelése szerint Harari retorikája a középkori krónikásokat idézi. A modern akadémikus történészek óvatosak és tárgyilagosak, míg Harari – akárcsak a régi krónikások – bátran keveri az empirikus adatokat a morális dorgálással és a próféciával.

A kritikusok gyakran illetik Hararit olyan jelzőkkel, amelyek akaratlanul is a középkori párhuzamot erősítik: „szerzetesi aurát” tulajdonítanak neki, vagy „szekuláris pápaként” hivatkoznak rá, aki ex cathedra nyilatkozik a jövőről. Utz rámutat az iróniára: miközben Harari a középkort a tudatlanság sötét korának állítja be műveiben, ő maga éppen azzal a bátorsággal és profetikus hévvel beszél a jövőről, amelyet a modern tudomány elvetett, de a középkori gondolkodók még magukénak vallottak.

Harari sikerének megértéséhez érdemes kitekinteni a történettudomány utóbbi évtizedeinek változásaira. A 20. század végéig a történészek többsége a mikrotörténelemre és a specializációra fókuszált. Az ezredforduló környékén azonban megjelent az igény a „Big History” (Nagy Történelem) iránt, amelynek úttörője David Christian volt. Ez az irányzat az univerzum keletkezésétől napjainkig, interdiszciplináris módon (biológia, fizika, történelem ötvözésével) vizsgálja az emberiség helyét.

Harari ebbe a vákuumba lépett be. Elődje a „sztártörténész” szerepben Umberto Eco volt, aki szintén középkorkutatóként (a Rózsa neve szerzőjeként) vált globális véleményvezérré, ám Eco megmaradt a kultúra és a szemiotika területén. Harari ezzel szemben a technológiai szingularitás és a bioetika területére merészkedett, átvéve a Szilícium-völgy technológiai gurujainak szerepét, de a humántudományok hitelességével felvértezve. Műveit eddig 65 nyelvre fordították le, és több mint 50 millió példányban keltek el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A globális világgazdaság ellentmondásai
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A soha nem látott bőség után ínséges idők köszöntöttek az Egyesült Államokra 1929-ben
• 10 tény a gyerekmunkáról
• 10 tény a nagy gazdasági világválságról
• Tovább éltek az emberek a nagy gazdasági világválság alatt