Hét csapnivaló uralkodó a történelemből
2020. július 24. 15:51 Múlt-kor
Korábban
II. Rudolf német-római császár (Rudolf magyar király, 1576-1612)
Habár az újabb kori történészek már kedvesebben bánnak Rudolffal, mint a korábbiak, továbbra is az európai történelem legkevésbé alkalmas uralkodói közt tartják számon.
Az Európa jelentős része felett parancsoló férfit gyakran akadályozták az uralkodásban melankolikus, depressziós epizódjai, ideje jelentős részét pedig nem kötelességeivel, hanem az alkímiában és az asztrológiában, valamint a művészetekben elmerülve töltötte.
Mindez még nem érdemelne különösebben kitüntetett figyelmet, az azonban annál inkább, hogy a keresztény Európa egyesítésének vágyálmával hosszú, értelmetlen háborút viselt az Oszmán Birodalom ellen (a tizenöt éves háború), fellépett az addig az augsburgi vallásbéke által nagyrészt pacifikált protestánsok ellen, majd a magyar rendeknek megtiltotta sérelmeik országgyűlési tárgyalását, ami a Bocskai-szabadságharchoz vezetett.
1605-ben a dinasztia többi tagja rávette Rudolfot, adja át a magyarországi ügyek intézését öccsének, Mátyásnak (a későbbi II. Mátyás királynak), aki a bécsi, illetve a zsitvatoroki békékkel pacifikálta a magyar és a török felet.
Rudolf nem tartotta helyénvalónak öccse engedékenységét, és újabb háborúra készült a törökök ellen, Mátyás azonban a rendek támogatását maga mögé gyűjtve végül arra kényszerítette bátyját, adja át neki a magyar, az osztrák, illetve a morva koronát.
Az uralkodói gyengeség pillanatában lehetőséget látva a cseh protestánsok is követelni kezdték jogaik visszaállítását, amit Rudolf 1609-es felséglevelében teljesített is a Cseh Királyság területén. Ez nem bizonyult elegendőnek, és Rudolf végül seregeit vetette be a cseh protestánsok ellen, akik Mátyás segítségét kérték.
Mátyás elfogatta bátyját, és 1611-ig a prágai Hradzsinban tartotta fogva, amikor is Rudolf a cseh koronát is átengedte öccsének. Egyetlen megmaradt uralkodói címe a valódi hatalommal nem bíró német-római császári cím volt, amelyet kilenc hónappal későbbi haláláig viselt.
Rudolf nemtörődömsége és gyakran sértődöttségből meghozott döntései ágyaztak meg az Európát hosszú időre felforgató, szintén a csehországi vallásszabadság kérdéséből 1618-ban megindult harmincéves háborúnak, uralkodói alkalmatlansága tehát hosszú árnyékot vetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap