Egy 15. századi festménynek köszönhetően derült ki a törpe szolgálólány titka

Az észak-itáliai Mantovát 1444-től 1478-ban bekövetkező haláláig uraló Ludovico III. Gonzaga udvartartását, vagyis családját, szolgálóit, valamint még egy házi kedvencet is megjelenítő freskó Andrea Mantegna (1431–1506) keze munkáját dicséri. Az 1465-1475 között elkészített mű a mantovai Gonzaga-palota Camera degli Sposi (esküvői terem) néven illetett, freskókkal díszített helyiségben kapott helyet.

„Mantegna úgy festi meg számunkra a képeket, hogy azok szinte élnek és lélegeznek” – írta egyik levelében Francesco Gonzaga, a művész patrónusa, aki 1484-től uralkodott az itáliai városban. Igaza volt: a reneszánsz művész freskói annyira élethűek voltak, hogy azokon kóros tüneteket is lehet diagnosztizálni. A törpenövésű cselédlányon ugyanis az NF1, vagyis az egyes típusú neurofibromatosis betegség kórisméjét lehet felfedezni, magyarázta Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem antropológusa, a Lancet Neurology orvosbiológiai folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

Maga a neurofibromatosis (NF) egy öröklődő betegség, amely a sejtosztódás kontrollálásáért felelős 17-es kromoszóma génmutációja révén fejlődhet ki az emberben. A tapasztalatok és kutatások szerint minden 4000. ember szenved tőle. A betegségre jellemzőek a bőrön, főleg a törzsön, végtagokon gyakran már születéskor meglévő tejeskávé foltok, olvasható a webbeteg.hu oldalon. A bőr felszínén főleg késő gyermekkorban változó nagyságú, bőrszínű daganatok láthatóak. Számuk pár darab, de akár több ezer is lehet.

További daganatok alakulhatnak ki az idegeket borító kötőszövetből vagy az ideggyököknél, ahol akár a csontot is deformálhatják. Az NF1-es betegeknél gyakran fordul elő daganat a látóidegeken is. Ilyenkor a szem szivárványhártyáján úgynevezett Lish-csomók láthatók. A külső elváltozások (amelyek ha érzékeny helyen vannak akár bénuláshoz is vezethetnek) mellett az NF epilepsziával, figyelemzavarral, vagy akár a beszédnél jelentkező rendellenességgel járhat.

„A szolga arcán öt darab neurofibróma látható, további egy pedig a kezén. Öt tejeskávébarna folt van az arcán, valamint egy az állán. Mindkét szem íriszén Lish-csomók láthatók. Az átlagosnál nagyobb fej, alacsony termet és eltorzult jobb mutatóujj” – sorolja a tüneteket Bianucci kollégája, Otto Appenzeller új-mexikói kutató, aki szerint a festmény alapján egyértelműen ki lehet mondani, hogy a cselédlánynak egyes típusú neurofibromatosisa volt. A betegség első orvosi leírására a festmény elkészülte után több mint száz évvel, 1592-ben került sor, mégpedig Ulisse Aldrovrandi orvos, természettudósnak köszönhetően. Hivatalos „elismerése” 1882-ben Friedrich Daniel von Recklinghausen német patológus által történt meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?