Népszerűségének is köze volt Diana hercegné halálához 

Diana hercegné Barbara Bush társaságában

A trónörökös felesége

Diana Frances Spencer 1961. július 1-jén született brit arisztokrata családban. A Lady előnevet 1975-ben kapta meg, amikor apja Spencer grófja lett, ekkoriban ragadt rá a „Lady Di” becenév.

Már édesapja, Edward is több szállal kötődött a királyi családhoz, VI. György és II. Erzsébet lovászmestereként szolgált – noha ez a szerep ma már inkább reprezentatív – 1950–1954 között.

Szülei 1969-ben elváltak, Diana három testvérével, édesapjával és nagyapjával élt tovább az ősi családi birtokon. Tanulmányai során elsősorban zenei tehetségét – zongorán szeretett játszani –  csillogtatta, mellette táncolt, de gyermekkori álma nem válhatott valóra: túl magasra nőtt ahhoz, hogy balerina válhassék belőle. Svájcban is eltöltött egy szemesztert, de iskoláit nem végezte eredményesen, ezért Londonba költözött és  gyermekgondozóként kezdett dolgozni.

1977-ben egy vadászaton ismerkedett meg a nála tizenhárom évvel idősebb Károly walesi herceggel, akinek végül évekkel később, mindössze néhány személyes randevú után 1981. július 29-én a londoni Szent Pál-székesegyházban „az évszázad esküvőjén” fogadott örök hűséget.

Az eseményt tévén és rádión keresztül közel egymilliárd ember követte, az ifjú ara megjelenése lenyűgözte a nézőket: selyemruháját, tiaráját, csodálatos, orchideából, fréziából és arany rózsából álló csokrát milliók irigyelték. Az esküvői öltözete már önmagában 9000 fontot (mai értéken 35 000 fontot, azaz több mint 16 millió forintot) ért. 

Szerelmük ragyogásához annál több kétség férhetett. A házasság megkötése előtt egy interjúban kérdezték az ifjú párt, hogy szeretik-e egymást. Diana erre egyértelműen igennel válaszolt, míg Károly csak ennyit mondott: „Bármit is jelentsen a szerelem!” Az utókor ezt a kijelentést  előszeretettel „baljós előjelként” tartja számon. 

Diana egyik napról a másikra a világ legtöbbet fényképezett asszonyává vált. A félénk és tapintatos hercegné természetes kedvességével meghódította alattvalói és az egész világ szívét, kiérdemelve „a nép hercegnéje” nevet. A csillogó felszín mögött azonban boldogtalan ember rejtőzött. Szenvedett a királyi családot gúzsba kötő merev szabályoktól, hagyományoktól, viszonya feszült lett anyósával, II. Erzsébet királynővel.

A Reagan házaspárral, 1985

A királyi családban elsőként gyermekének nem otthon, hanem kórházban adott életet: 1982. június 21-én megszületett Vilmos herceg, 1984. szeptember 15-én Henrik herceg. A névadásban Diana akarata érvényesült, mert Károly az Artúr, illetve az Albert neveket szánta fiainak. 

A szülők a gyermekek születése után egyre távolabb kerültek egymástól. Károly mindvégig fenntartotta viszonyát titkos, majd felvállalt szeretőjével, Camilla Parker Bowlesszal (akit 2005-ben feleségül vett). A sértett és megalázott hercegnénél 1984 után depressziós tünetek, öngyilkossági kísérletek és kóros evési rohamok (bulimia) jelentkeztek.

Mindebből a nagyközönség egy ideig semmit sem sejtett: Lady Diana manökennek beillő alakjával és fotogén arcával, elegáns ruhákban gyakran tűnt fel a színes bulvármagazinokban, divatikonnak számított, házastársával együtt járta a világot, utolsó közös útjuk a Koreai Köztársaságba vezetett 1992-ben.

A hercegi pár ez év végén költözött hivatalosan is külön, a válást tizenöt év házasság után, 1996. augusztus 28-án mondták ki. Diana 1995-ben az országot alapjaiban megrázó interjút adott, amelyben „kissé zsúfoltnak” nevezte házasságát, „mert hárman voltak benne”.

1. A trónörökös felesége
2. „A nép hercegnéjének” tragikus végzete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Hét híres jóslat 
• 10 tény a pápaság történetéből
• Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között