Így vált pokollá az ígéret földje az első „hazatérő” afroamerikaiaknak

Az afroamerikaiak Afrikába való visszatelepítését az Egyesült Államok fehér társadalmának különböző ideológiák mentén szerveződő csoportjai támogatták.

Egyesek úgy érveltek, hogy a feketék nem fognak tudni beilleszkedni a fehérek uralta társadalomba, így jobbnak látták, ha minél hamarabb megszabadulnak tőlük.

Hasonlóan gondolkodtak a gazdag déli rabszolga-tulajdonosok is, akik a rabszolgafelkelések potenciális felbújtóinak tekintett szabad feketék növekvő száma miatt aggódtak.

Az érem másik oldalán a humanitárius gondolkodók álltak, akik szerint a feketék soha nem fognak egyenlő jogokat birtokolni a fehérekkel, ezért azt hirdették, hogy az afroamerikaiaknak egy saját államot kell létrehozniuk, ahol diszkrimináció nélkül, szabadon élhetnek.

Az új állam pedig elősegítheti a keresztény kultúra és értékrend elterjedését a fekete kontinensen. A különböző megoldásokat hirdető csoportok végül 1816-ban megalakították az Amerikai Kolonizációs Társaságot és hozzákezdtek az afroamerikaiak Afrikába történő kivándorlásának megszervezéséhez.

Az első emigránsok Libéria északi partjainál a Mesurado-foknál alapították első szálláshelyeiket egy 58 kilométer hosszú partszakasz mentén. A területet, amely közel esett a mai Libéria fővárosához, Monroviához, egy helyi királytól vásárolták.

Az első évtizedek keserves nyomorúságban teltek. A 4571 telepesből, akik az 1820-as években érkeztek Afrikába 1843-ra mindössze 1819 személy élte túl a nélkülözéseket és a járványokat.

A gyógyszerek hiánya, a borzalmas lakhatási körülmények, a járványok és az alultápláltság rendre szedte áldozatait a telepesek közül, akiknek még a helyi őslakosokkal is meg kellett küzdeniük a föld birtoklásáért.

A nehézségek ellenére a bevándorlók gyökeret vertek és 1838-ban megalapították a Libériai Nemzetközösséget, majd egy évtizeddel később 1847-ben a libériai elit az Amerikai Kolonizációs Társaság hathatós támogatásával, amelynek egyre nagyobb gondot okozott az afrikai kolónia ellátása, kikiáltotta függetlenségét. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat