10 tény a Velencei Köztársaságról

1. A Velencei Köztársaságot az Északkelet-Itáliát fosztogató germán hordák elől menekülő telepesek alapították. A Nyugatrómai Birodalom hanyatlásának időszakában a tenger mentén elterülő mocsaras lagúnák biztonságos búvóhelyet biztosítottak az ide menekülőknek.  

2. A velencei lagúnák környékén letelepülő emberek eleinte halászattal és sólepárlással foglalkoztak. A terület szűkében volt a megművelhető földeknek, így a lakosok megélhetésében egyre nagyobb szerepet kapott a tengeri kereskedelem, amelynek segítségével Velence pazar várossá fejlődött

3. Velence védőszentjének, Szent Márknak maradványait a velenceiek 828-ban egyszerűen kicsempészték Alexandriából. A csontokat fonott kosárba tették, majd káposztalevelekkel és disznóhússal fedték le őket. A disznóhúst tabuként kezelő muszlim „vámosok” nem vizsgálták át a kosarakat.

4. Az államérdek gyakran fontosabb volt a keresztények közötti szolidaritásnál. A negyedik keresztes hadjárat (1202-1204) katonáit a velenceiek látták el élelemmel és hajókkal. Mivel a keresztesek nem tudtak fizetni, a velencei dózse két keresztény várost, a dalmáciai Zárát és Konstantinápolyt is elfoglaltatta velük, hogy azok rendezni tudják a tartozásukat. 

5. A Velencei Köztársaság nagyhatalmi pozíciója a flottáján alapult. A velenceiek voltak az elsők, akik lőporral működő fegyverekkel látták el hajóikat.

6. Az Arzenál a Velencei Köztársaság hajó- és fegyverkészítő telepe volt, amely a 16. századra a világ legnagyobb ipari komplexumává nőtte ki magát. Az „ipari park” mintegy 45 hektárnyi területen, Velence közel 50 százalékán terült el, ahol a szorgos velencei szakmunkások a hajókon kívül, puskaport, ágyúkat, evezőlapátokat, vitorlákat és köteleket is gyártottak.

7. A gigantikus gyártelepen csaknem 2000 szakmunkás és rengeteg betanított segédmunkás dolgozott. A munkaerő éves borfogyasztása 600 liter körül mozgott.

8. Bár a futószalagot Henry Ford tette ismertté a 20. század elején, a velencei Arzenálban már a 16. században is próbálkoztak a gyártási folyamatok részletekre bontásával. Ezt a hajóépítésben állítólag olyan jól alkalmazták, hogy egy korabeli forrás szerint az Arzenálban dolgozó munkásoknak 1574-ben sikerült egy komplett gályát összerakniuk egy bankett időtartama alatt.

9. Velencében a 12. század végétől a városköztársaság 1797-ben bekövetkező bukásáig a nagytanács gyakorolta a legfőbb hatalmat. A testület 300-400, rangos velencei polgárból állt, amely megválasztotta a fontosabb kormányzati szervek tagjait. A köztársaság élén a dózse állt, aki választással került a legmagasabb állami tisztségbe és élete végéig megtarthatta azt.

10. A világ első kaszinóját Velencében nyitották meg 1638-ban. Habár a Casino di Venezia minden polgár előtt nyitva állt, a szigorú dresszkód miatt – az egyik méregdrága kellék a díszes, háromszögletű tricorn kalap volt – csak kevesen engedhették meg maguknak, hogy belépjenek a szerencsejáték szentélyébe. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• A „Mi lenne, ha?” nap Winnipeg-ben – amikor a város egyetlen napra náci uralom alá került
• Alina Szapocznikow – a szobrásznő, aki túlélte a poklot
• Erdészként dolgozott Adolf Eichmann a világháború után
• A föld alól került elő a „zsidó Oxford”
• A magyar zsidóság sorsa a kiegyezéstől a vészkorszakig
• Ma nyolcvan éve szabadították fel a buchenwaldi koncentrációs tábort - méghozzá a foglyok
• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai