Pécsi Sándor emlékkiállítás Zalaegerszegen

A tárlaton Cserje Zsuzsa (író, dramaturg, rendező) magángyűjteményének anyagát mutatják be. Láthatók lesznek Pécsi Sándor életútját reprezentáló relikviák, a színházi előadásokon készült fotók, a negyvenes évekből származó színházi plakátok, korarabeli újságkivágások, igazolványok, apró méretű naptárak, amelyekbe a művész a forgatások, színházi előadások időpontját jegyezte be - mondta el Cserje Zsuzsa.

Hozzáfűzte, magángyűjteményének jelentős részéhez aukciókon keresztül jutott hozzá. Sikerült felkutatnia a családi fotókat, a színművész édesanyjához, rokonaihoz írt leveleit, képeslapjait és olyan korabeli színdarabpéldányokat, amelyekben Pécsi Sándor bejegyzései olvashatók.

Cserje Zsuzsa a magángyűjtemény egyik legérdekesebb darabjának azt az emlékkönyvet tartja, amelyet Pécsi Sándor 1957-től másfél évtizeden át vezetett. A díszes kötésű kötet a családhoz érkező vendégek néhány soros mondatát, köszönő sorait tartalmazza. A magángyűjtő elmondta, hogy az emlékkönyvben az elmúlt ötven év "irodalmi hírességeinek" - írók, költők, rendezők, színészek - legalább félezer bejegyzése olvasható.

Cserje Zsuzsa elmondta, Pécsi Sándort tartotta, tartja a legnagyobb színésznek. Felidézte, hogy egyszer titokban még a Pécsi család kertjébe is beszökött, hogy megnézze az ott kiállított szobrokat. Ezekről az alkotásokról a zalaegerszegi kiállításon is szerepel néhány fotó.

Cserje Zsuzsa - eredeti nevén Frank Zsuzsanna - beszélt arról is, hogy ifjúkorában színésznőnek készült, művésznevét is Pécsi Sándor tiszteletére vette fel, ugyanis a színművész a Cserje utcában lakott. A főiskolára való felkészüléshez a kedvenc színészétől kért és kapott tanácsot, bár, mint megjegyezte, Pécsi Sándor inkább a dramaturgi, rendezői pályát ajánlotta számára.

Pécsi Sándor 1944-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát, majd a Miskolci Nemzeti Színház társulatához szegődött. 1946-ban a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színházhoz szerződtették, majd 1948-tól haláláig, 1972. november 4-ig a Madách Színház társulatának volt a tagja.

A Kossuth-díjas művész több mint félszáz játékfilmben szerepelt. "Szerepeiben sírva tudott nevetni és nevetve sírni. Görcsei, zavarai, gátlásai, életvidám harsánysága és szelídsége összeötvözve fémjelzik azt a személyiséget, aki Pécsi Sándor volt" - írja színházi szerepeiről Cserje Zsuzsa a Zempléni Múzsában megjelent Emlékezés Pécsi Sándor színművészre című cikkében.

Pécsi Sándorról húsz évvel ezelőtt szülőfalujában, Sajószentpéteren általános iskolát neveztek el. Az épületben a magángyűjteményből állandó kiállítás nyílt. Az iskola tavalyelőtt megszűnt, így az életmű kiállítás anyaga visszakerült Cserje Zsuzsához.

A magángyűjtemény anyagából álló tárlat november 16-ig tekinthető meg Zalaegerszegen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai