A Facebookkal kutatnák fel a holokauszt túlélőit

A zsidó és nem zsidó árvák akkoriban még túl fiatalok voltak ahhoz, hogy a háború – amely szétszakította őket családjaiktól – emlékezett volna rájuk. Másokat tinédzserkorukban érték a háború borzalmai, szemtanúi voltak hozzátartozóik meggyilkolásának, s első kézből ismerték meg a koncentrációs és munkatáborok embertelen pusztításait.

A múzeum az utolsó lehetőséget megragadva a közösségi médiumok felé fordul, s az archívumaikban fellelhető összes képet feltölti saját honlapjára, a Remember Me-re. „Úgy használjuk a technológiát, ahogyan korábban nem voltunk képesek, különös tekintettel a Facebookra és a Twitterre, amelyek segítenek üzeneteinket gyorsan továbbítani” – nyilatkozta Lisa Yavnai projektvezető, a Holokauszttúlélők és Áldozatok Kutatóközpontjának vezetője.

Yavnai kiemelte: a gyorsaság különösen fontos, mivel a túlélők már a nyolcvanas éveikben járnak, számuk pedig folyamatosan csökken. „Nem tudjuk, közülük hánynak van Facebook-profilja, de gyermekeik és azok barátai biztosan használják ezeket az alkalmazásokat; reméljük, hogy ily módon egyszer megtaláljuk őket” – tette hozzá.

Korábban számtalan olyan kezdeményezés indult, amelyet az elszakított családok egyesítésének előmozdítására hoztak létre. A BBC már 1945-ben felhívást tett közzé, hogy az árván maradt gyermekek szüleit megtalálják; a hirdetés így kezdődött: „Foglyul ejtett gyermekek – felhívás Németországból”. A rádió felkérte a hallgatóit, hogy bárki, aki érdemi információval tud szolgálni, forduljon a Nemzetközi Vöröskereszthez.

Ma már számos olyan eszköz áll rendelkezésre, amelyek segítségével az egykori áldozatok a fotók által könnyen azonosíthatóak. Michel Sztulzaft még kisgyermek volt, amikor róla és édesanyjáról egy Párizs melletti gyermekközpontban fotó készült. 24 órával az után, hogy a kép felkerült a múzeum honlapjára, Sztulzaft egyik barátja a Facebookon keresztül értesítette a férfit. Stzulzaft szülei Lengyelországból származtak, édesapja Auschwitzban halt meg, míg bátyját gázkamrába küldték. Édesanyja – aki éppen akkor volt vele terhes – azonban megmenekült, mivel egy francia rendőr segített neki, amikor azt hazudta: a nő francia állampolgár.

A gyermek megmenekült, édesanyja viszont a háborús sokk miatt lemondott róla, így a kis Michel a Vichy-Franciaországban élő zsidó polgárok megmentésére szakosodott humanitárius szervezet, az Oeuvre de Secours aux Enfants által működtetett árvaházba került. A férfi később megházasodott és két gyermeke is született; jelenleg azon fáradozik, hogy a Facebook segítségével megkeresse Izraelben élő lánytestvérét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai