Afrikai királyság a British Museumban

A joruba államiság bölcsőjének számító Ife Nigériában Ibadantól 90 kilométerre keletre található. A város a régészeti leletek tanúsága szerint már az i.sz. 6. században állandó település volt, államalakulatként fénykorát a 12-15. században élte. A nagy kiterjedésű város építményei vályog és fa kombinációjából készültek, utcáinak egy részét a 9-10. századtól macskakövekkel és kerámiatöredékekkel rakták ki. Fejlett fémművessége (réz, bronz, vas) és kerámiakultúrája mellett kereskedelmi céllal állított elő üveggyöngyöket és textíliákat. Az ifei terrakotta és bronzszobrok a nyugat-afrikai kultúra egyik csúcspontját jelentik.

Ife a helyi és távolsági kereskedelmi útvonalak keresztmetszetében helyezkedetett el, ennek köszönhette gazdagságát. A 15. században indult hanyatlásnak, s bár ennek pontos okát a történészek nem ismerik, feltételezéseik szerint alternatív kereskedelmi útvonalak jelentek meg, amelyek elkerülték a várost.

A 20. század elején ismerte meg a nyugati világ az ókori iféi bronz- és terrakottaszobrokat, amelyek megváltoztatták az addig "primitívnek" vélt afrikai művészetről alkotott véleményeket. Kezdetben el sem hitték, hogy valóban afrikai művészek alkotásairól van szó. Leo Frobenius német régész, aki 1910-ben látogatott Ifébe, úgy vélte, hogy Atlantisz elveszett városát találta meg, Olokun helyi istennő szobrát pedig Poszeidon, a görög tengeristen ábrázolásának vélte.

A British Museum Kingdom of Ife: Sculptures from West Afrika (Ifei királyság: nyugat-afrikai szobrok) című kiállításán bemutatott száznál több műalkotás majd mindegyike Nigériából származik. A brit kritikusok egybehangzó véleménye szerint az ókori afrikai művészek olyan pontossággal és érzékenységgel faragták ki a szobrokat, ahogy egy ógörög szobrász tette volna, s mindenben megfelelnek a harmóniáról, egyensúlyról és arányokról vallott görög nézeteknek.

A szobrok egy része királyokat és királynőket ábrázol. A felvonultatott művek között azonban rabszolgák portréi is láthatók, s megtalálhatók áldozati "ajándéknak" szánt vagy kivégzésre várók szobrai a rémülettől kidülledt szemekkel, ahogy szembesültek a rájuk váró sorssal. Élethűen, a legnagyobb részletességgel ábrázolták a betegségeket is: így a tárlaton látható egy elefantiázisban, azaz elefántkórban szenvedő férfi szobra óriási méretűvé növekedett herékkel. (Elefantiázis az idült nyirokpangás és a kísérő gyulladás talaján kialakuló kötőszövet-szaporulat, amely az elefántéhoz teszi hasonlóvá a leggyakrabban érintett alsó végtagokat). A szoborral vélhetően az istenekhez akartak a gyógyulásért könyörögni.

A Kingdom of Ife: Sculptures from West Afrika című tárlat március 4. és június 6. között látogatható a British Museumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai