Megszületett Pongrátz Gergely forradalmár
2004. szeptember 13. 12:06
Szamosújvárott látta meg a napvilágot. Erdélyből a II. világháborút követően családjával Magyarországra települt. Mátészalkán és Soroksáron tanult, majd a ceglédi városi tanács mezőgazdasági osztályán dolgozott. Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc idején Budapesten a Corvin-közben egységével harcolt az ellenük vezényelt harckocsik ellen. 1956. október 30-án az ottani felkelők főparancsnokuknak választották. A szabadságharc leverése után külföldre távozott, Spanyolországban és az Egyesült Államokban élt. 1957-től a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség alelnöke, 1967-1982 között elnöke volt. Az emigrációban számos cikke jelent meg, s 1982-ben Chicagóban adták ki a Corvin köz - 1956 című könyvét. 1990-ben hazatelepült. 1991 februárjában a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének tiszteletbeli elnökévé, majd 1991 októberében az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnökévé, később örökös elnökévé választották. (2005 októberében a Világszövetség posztumusz örökös elnöke maradt.) Létrehozója volt az 56-os Pesti Srác Alapítványnak, amely tehetséges, de szerény anyagi hátterű fiataloknak nyújt segítséget. A Corvin köz - 1956 című könyvét 1989-ben, majd 1992-ben bővített kiadásban Budapesten is megjelent. Önerőből múzeumot alapított az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. Magyarország első 56-os múzeuma előbb Budapesten, majd 1999 tavaszától Kiskunmajsán működött. Ott a legendás parancsnok minden nyáron diáktábort szervezett a kápolna mellett, s a forradalomról beszélt a tanulóknak. 70. születésnapja alkalmából a Honvédelmi Minisztérium emlékérmet és díszkardot adományozott számára. A halál az általa megálmodott múzeum udvarán érte 2005. május 18-án.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap